1994

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

1994 más naptárakban

Gergely-naptár	1994
Ab urbe condita	2747
Örmény naptár	1443 ԹՎ ՌՆԽԳ
Bahá’í naptár	150 – 151
Berber naptár	2944
Buddhista naptár	2538
Kínai naptár	4690–4691
Japán naptár	2654 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1356
Bizánci naptár	7502 – 7503
Kopt naptár	1710 – 1711
Etióp naptár	1986 – 1987
Zsidó naptár	5754 – 5755 (Zsidó év) | 5755
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2049 – 2050
- Shaka Samvat	1916 – 1917
- Kali juga	5095 – 5096
Holocén naptár	11994
Iráni naptár	1372 – 1373
Muszlim naptár	1414 – 1415
Koreai naptár	4327
Thai szoláris naptár	2537

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek – 2010-es évek – 2020-as évek – 2030-as évek – 2040-es évek

Évek: 1989 – 1990 – 1991 – 1992 – 1993 – 1994 – 1995 – 1996 – 1997 – 1998 – 1999

Tartalomjegyzék 1 Események 1.1 Január 1.2 Február 1.3 Március 1.4 Április 1.5 Május 1.6 Június 1.7 Július 1.8 Augusztus 1.9 Szeptember 1.10 Október 1.11 November 1.12 December 2 Az év témái 2.1 1994 a tudományban 2.2 1994 a légi közlekedésben 2.3 1994 a vasúti közlekedésben 2.4 1994 a filmművészetben 2.5 1994 az irodalomban 2.6 1994 a zenében 2.6.1 Az év albumai 2.7 1994 a sportban 2.8 1994 a jogalkotásban 2.9 1994 a televízióban 2.10 1994 új világörökségi helyszínei 3 Születések 4 Halálozások 5 Nobel-díjak 6 Jegyzetek

[szerkesztés] Események

[szerkesztés] Január

• január 1. Mexikó Chiapas államában zapatista felkelés tör ki. A neoliberális globalizációt ellenző mozgalmak kezdete.
• január 10–11. – A brüsszeli csúcsértekezleten a Szövetség állam- és kormányfői beindítják a Partnerség a Békéért (PfP) programot.
• január 14.
  • Az amerikai, az orosz és az ukrán elnök háromoldalú megállapodást ír alá Moszkvában, amely részletezi az Ukrajnában lévő nukleáris robbanófejek Oroszországnak történő átadása eljárásait, az ezzel kapcsolatos kompenzációt és biztonsági garanciákat.
  • Bill Clinton amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Moszkvában egyezményt ír alá, amely kimondja, hogy 1994. május 30-tól kezdődően többé nem irányítják egymás országa ellen a nagy hatótávolságú nukleáris rakétáikat.
• január 18. – Az orosz állami duma választásai Jelcin elnök ellenfeleinek jelentős előretörését eredményezik.
• január 26. – Teodor Meleşcanu román külügyminiszter a NATO–központban aláírja a Partnerség a Békéért (PfP) keretdokumentumot.
• január 27. – Algirdas Brazauskas litván elnök Brüsszelben aláírja a PfP keretdokumentumot.

[szerkesztés] Február

• február 1. – Sergio Silvio Balanzino váltja fel Amadeo de Franchis nagykövetet a NATO főtitkárhelyettesi posztján.^[1]
• február 2. – Waldemar Pawlak lengyel kormányfő aláírja a Partnerség a Békéért (PfP) keretdokumentumot a NATO–központban.^[2]
• február 3. – Jüri Luik észt külügyminiszter Brüsszelben aláírja a PfP szerződést.^[3]
• február 6. – Boutros Boutros-Ghali ENSZ–főtitkár felkéri a NATO-t, hogy készüljön fel esetleges légicsapásokra a Szarajevó és közelében lévő tüzérségi állások ellen azt követően, hogy a város zsúfolt piactere ellen aknavetőkkel végrehajtott támadás következtében sokan életüket vesztették.
• február 8. – Jeszenszky Géza magyar és Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter Brüsszelben aláírják a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.
• február 9. – Az Észak-atlanti Tanács elítéli Szarajevó folytatódó ostromát és bejelenti, ha bármely fél nehézfegyverzete a város központjától 20 km.-es körzetben marad február 20. után, kiteszi magát a NATO légicsapásainak.
• február 14.
  • Zselju Zselev bolgár elnök és Valdis Birkavs lett kormányfő aláírják a PfP keretdokumentumot.
  • Kazahsztán – atomfegyverekkel nem rendelkező államként – csatlakozik az Atomsorompó Egyezményhez.
• február 15. – Az Egyesült Királyság és Oroszország megállapodik abban, hogy nukleáris rakétáik átprogramozásával 1994. május 30-tól már nem irányítják egymás célpontjai ellen.
• február 16. – Görög embargó Macedónia ellen.
• február 28. – Az ENSZ által Bosznia-Hercegovina fölött elrendelt tiltott repülési zónában a Szövetség repülői lelőnek – a tilalmat megsértő – négy harci repülőgépet.

[szerkesztés] Március

• március 4. – Az Ukrajna, Oroszország és az USA által – 1993. január 14-én – kiadott háromoldalú nyilatkozat előírásainak megfelelően a 60 nukleáris robbanófejből álló első szállítmány elhagyja Ukrajnát és Oroszországba érkezik.
• március 10. – Vaclav Klaus cseh kormányfő Brüsszelben aláírja a PfP szerződést.^[4]
• március 16. – Moldova csatlakozik a PfP-hoz.^[5]
• március 18. – Washingtonban aláírják a horvát–bosnyák kettős államszövetségi egyezményeket. (Elcsendesedik a horvát–muzulmán háború!)
• március 23. – Grúzia Brüsszelben aláírja a Partnerség a Békéért keretdokumentumot.^[6]
• március 30. – Janez Drnovšek szlovén elnök a brüsszeli NATO–központban aláírja a PfP keretdokumentumot.^[7]

[szerkesztés] Április

• április 10. – Az ENSZ–erők parancsnokának kérésére NATO–repülőgépekkel szoros légi támogatást nyújtanak Bosznia-Hercegovinában az ENSZ álta védett területnek nyilvánított Gorazsdéban tartózkodó ENSZ–személyzet számára, az ENSZ előretolt légi irányítójának útmutatása mellett.
• április 16. – Lelőnek egy brit Sea Harrier repülőgépet, amely részt vett a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó UNPROFOR csapatok védelmét célzó, a NATO által végzett szoros légi támogató feladatban.
• április 22. – Az ENSZ főtitkárának április 18-i kérésére az Észak-atlanti Tanács újabb döntéseket hoz a légierő alkalmazásáról az ENSZ–erők védelmének céljából Bosznia-Hercegovina teljes területén és az ENSZ által kijelölt védett területeken. (A Tanács légicsapásokat hagy jóvá, amennyiben nem vonják ki a teljes boszniai szerb nehézfegyverzetet április 27-ig Gorazsde 20 km.-es körzetéből. Ezt az időt szabják meg más, az ENSZ által védettnek nyilvánított területekre is, ha azokat nehétfegyverzettel támadják.)
• április 25. – Piotr Kołodziejczyk lengyel védelmi miniszter a NATO–központba látogat, hogy átadja országa PfP jelentkezési okmányát.
• április 27. – A NATO Katonai Bizottsága együttműködési ülést tart vezérkari főnöki szinten a NATO–központban.
• április 27–29. – Budapesten NACC–szemináriumot rendeznek „A nemzeti védelmi programok tervezése és irányítása” címmel.

[szerkesztés] Május

• május 4. – Jichak Rabin izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat a Palesztin Függetlenségi Front Béke-Nobel-díjas vezetője szerződést ír alá a palesztin önrendelkezés bevezetéséről a Gázai övezetben és Jerikóban.
• május 8. – Parlamenti választások Magyarországon.
• május 17. – Csehország átadja a NATO-nak a PfP jelentkezési okmányt.
• május 29. – A parlamenti választások második fordulója.

[szerkesztés] Június

• június 3. – Sergio Balanzino NATO–főtitkárhelyettes hivatalosan megnyitja – a NATO–központ Manfred Wörner épületszárnyban – a partner országok irodáit.^[8]
• június 6.
  • Tartományi választások Németországban, Szász-Anhaltban a CDU hajszálnyival győz, de SPD-Zöld kormány alakul.
  • Bulgária és Magyarország átadja a NATO–központban a PfP jelentkezési okmányát.
• június 9. – A NATO külügyminiszterei isztambuli ülésükön áttekintik a brüsszeli csúcsértekezlet döntéseinek végrehajtása terén elért előrelépést és megállapítják, hogy már 20 ország csatlakozott a PfP-hez.
• június 22. – Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter látogatást tesz a NATO–központban, hogy aláírja a PfP keretdokumentumot és megbeszélést folytasson a Észak-atlanti Tanáccsal.

[szerkesztés] Július

• július 5.
  • Hivatalosan elfogadják Lengyelországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
  • Oroszország átadja PfP jelentkezési okmányát.
• július 8. – Észtország átadja a PfP jelentkezési okmányát.
• július 12. – A Német Szövetségi Alkotmánybíróság tisztázza a német erők külföldi bevetésének alkotmányos alapját, ezáltal elhárulnak azok az alkotmányos ellenvetések, amelyek eddig nem tették lehetővé a német részvételt az ENSZ, a NATO, vagy a WEU békefenntartó misszióiban.
• július 18. – Lettország átadja PfP jelentkezési okmányát.
• július 20. – Szlovénia átadja PfP jelentkezési okmányát.

[szerkesztés] Augusztus

• augusztus 4. – Szakítás Belgrád és Pale között, Kis-Jugoszlávia lezárja boszniai határait.
• augusztus 5. – Az UNPROFOR kérésére NATO repülőgépek támadást intéznek a szarajevói tilalmi zónában egy célpont ellen, azt követően, hogy a boszniai szerbek fegyvereket zsákmányoltak Szarajevó közelében az ENSZ által összegyűjtött fegyverekből.
• augusztus 13. – Brüsszelben meghal Manfred Wörner a NATO főtitkára, helyettese – Sergio Balanzino – ügyvezető főtitkárként megkezdi tevékenységét.
• augusztus 21. – Bosznia-Hercegovina Hadserege (ABiH) Velika Kladuša bevételével felszámolja a szakadár „Nyugat-Boszniai Autonóm Tartományt”.
• augusztus 22. – Hivatalosan elfogadják Svédországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• augusztus 31.
  • Az utolsó orosz csapatok is elhagyják Észtországot, és ezzel befejeződik kivonulásuk a három balti államból.
  • Elhagyja Németországot az utolsó ex-szovjet katonai csapat, amelyik az NDK területén állomásozott.

[szerkesztés] Szeptember

• szeptember 6. – Moldova átadja PfP jelentkezési okmányát Brüsszelben.
• szeptember 7. – Újraindul a Pester Lloyd.
• szeptember 8. – Az USA, az Egyesül Királyság és Franciaország kivonja a még Berlinben állomásozó szövetséges csapatokat
• szeptember 11. – Tartományi választások Németországban: Brandenburgban az SPD, Szászországban a CDU győz.
• szeptember 12. – Lengyelországban, Poznań közelében megrendezik a PfP első közös kiképző gyakorlatát (Cooperative Bridge ’94) 13 NATO– és partnerország katonáinak részvételével.
• szeptember 14. – Hivatalosan elfogadják Románia PfP egyéni partnerségi programját.
• szeptember 22. – Albánia átadja PfP jelentkezési okmányát.
• szeptember 28. – A Balti-tengeren elsüllyed az Estonia nevű észt utasszállító komphajó. A halottak száma 900 fölött van.
• szeptember 29. – New Yorkban, az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri szinten tartott ülésén felkérik Willy Claes belga külügyminisztert, hogy vállalja el a NATO főtitkári tisztét.

[szerkesztés] Október

• október 5. – Örményország Brüsszelben aláírja a PfP keretdokumentumot.
• október 10. – A budapesti EBEÉ felülvizsgálati konferencia nyitónapja. (A konferencia zárónapja december 2.)
• október 12.
  • Hivatalosan elfogadják Finnországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
  • Roman Herzog, némát államfő hivatalos látogatást tesz Brüsszelben, a NATO központjában.
• október 16. – Tartományi választások Németországban: Mecklenburg-Elő-Pomerániában a CDU győz.
• október 17. – Willy Claes volt belga kormányfő-helyettes, külügyminiszter tölti be – Manfred Wörner utódjaként – a NATO–főtitkári posztot.^[9]
• október 19. – Tel-Avivban (Izrael) pokolgép robban egy autóbuszon: 22 halott és 48 sebesült.

[szerkesztés] November

• november 4. – Ion Iliescu román államfő látogatást tesz a NATO–központban.
• november 5. – Ronald Reagan, az Egyesült Államok volt elnöke bejelenti, hogy Alzheimer-kórban szenved.
• november 7. – A Hágai Nemzetközi Törvényszék először emel hivatalosan vádat a délszláv háború során elkövetett bűncselekmények miatt. A vádlott: Dragan Nikolić, egy boszniai szerb fogolytábor volt parancsnoka.
• november 8. – A magyar Alkotmánybíróság döntése értelmében nem összeférhetetlen az országgyűlési képviselői poszt és a polgármesterség.
• november 8. – Az amerikai törvényhozási, kormányzói és helyhatósági választásokon 1954 óta először kerülnek többségbe a kongresszus mindkét házában a republikánusok.
• november 13. – Népszavazás erősíti meg Svédország csatlakozását az Európai Unióhoz.
• november 14. – Lezárul Csehországban a „kuponos” privatizáció. 340 milliárd korona értékű vagyon kerül magánkézbe.
• november 15.
  • Helmut Kohlt választják kancellárrá Németországban.
  • Martina Navratilova teniszbajnok bejelenti visszavonulását.
  • Kovács László külügyminiszter és Keleti György honvédelmi miniszter látogatást tesz a brüsszelii székhelyű NATO parancsnokságon; hivatalosan elfogadják Magyarországnak a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 21. – Az UNPROFOR kérésére és velük egyeztetve NATO repülőgépek támadást intéznek Udbina repülőtere ellen, Horvátország szerb kézen lévő területén, válaszul arra a támadásra, amelyet Udbinából kiindulva hajtottak végre Bosznia-Hercegovinában, Bihács térségében levő célpontok ellen.
• november 23.
  • A NATO repülőgépeket ért támadásokat követően a NATO–erők légi csapást mérnek egy Otakától délre fekvő föld-levegő rakéta indítóállomás ellen, a korábban bejelentett önvédelmi intézkedéseknek megfelelően.
  • Hivatalosan elfogadják Szlovákia a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 24. – Az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot ad ki, amelyben elítélik a boszniai szerb és krajnai szerb erők által a bihácsi ENSZ védett terület ellen végrehajtott támadásokat, továbbá intézkedéseket jelentenek be az ENSZ tárgyalási törekvéseinek támogatására.
• november 25. – Hivatalosan elfogadják Csehország a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.
• november 28. – Norvégia lakossága, népszavazás keretében, nemet mond az Európai Uniós tagságra.
• november 30. – Albinas Januska litván külügyi államtitkár a NATO–központba látogat; elfogadják a NATO-val létrejövő PfP egyéni partnerségi programját.

[szerkesztés] December

• december 1. – Brüsszelben miniszteri ülést tart az Észak-atlanti Tanács.
• december 2. – 16:46-kor váltóállítási hiba miatt Szajol vasútállomáson kisiklik, majd az állomás felvételi épületébe rohan a Nyíregyházáról Budapest–Nyugati pályaudvarra tartó gyorsvonat. A baleset 31 halálos áldozatot, és 54 sebesültet követel.
• december 5. – Leonyid Kucsma ukrán elnök – az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén – aláírja az Atomsorompó Egyezmény (NPT).
• december 5–6. – Az EBEÉ állam- és kormányfőinek budapesti csúcsértekezletén részt vesz Willy Claes NATO–főtitkár. Az EBEÉ új nevez vesz fel, a továbbiakban az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nevet viseli (EBESZ); közzéteszik az 1994. évi budapesti dokumentumot „Egy új korszakban az igazi partnerség felé” címmel.
• december 11.
  • Az orosz hadsereg megtámadja Csecsenföldet, ezzel kezdetét veszi az első csecsen háború.
  • Önkormányzati és kisebbségi önkormányzati választások Magyarországon.
• december 14–15. – A NATO Védelmi Tervező Bizottság és az Atomtervező Csoport miniszteri szintű ülése.

[szerkesztés] Az év témái

[szerkesztés] 1994 a tudományban

[szerkesztés] 1994 a légi közlekedésben

[szerkesztés] 1994 a vasúti közlekedésben

[szerkesztés] 1994 a filmművészetben

[szerkesztés] 1994 az irodalomban

[szerkesztés] 1994 a zenében

Az Omega együttes 7 év szünet után ismét összeáll. Megalakul a The Rasmus, finn együttes Meghal Kurt Cobain, a Nirvana frontembere, ezzel feloszlik az együttes.

[szerkesztés] Az év albumai

• Aaliyah: Age Ain’t Nothing but a Number
• Bonanza Banzai : Jóslat
• Brandy: Brandy
• Brian May: Live at Brixton Academy
• Cseh Tamás, Másik János – Bereményi Géza: Levél nővéremnek II.
• Dream Theater: Awake
• Green Day: Dookie
• Madonna: Bedtime Stories
• Mariah Carey: Merry Christmas
• Mayhem: De Mysteriis Dom Sathanas
• Nine Inch Nails: The Downward Spiral
• Pearl Jam: Vitalogy
• Pink Floyd: The Division Bell
• Korn: Korn
• Roxette: Crash! Boom! Bang!
• Scooter: …And the Beat Goes On!
• Vincze Lilla: Két Hold
• The Offspring: Smash
• Sick Of It All: Scrath The Surface
• The Rolling Stones: Voodoo Lounge
• Slayer: Divine Intervention
• TLC: CrazySexyCool

[szerkesztés] 1994 a sportban

• május 1. – Tragikus versenybalesetben meghalt Ayrton Senna, minden idők egyik legmeghatározóbb alakja a Formula-1-ben
• Michael Schumacher megnyeri élete első Formula-1-es világbajnoki címét.

[szerkesztés] 1994 a jogalkotásban

[szerkesztés] 1994 a televízióban

[szerkesztés] 1994 új világörökségi helyszínei

[szerkesztés] Születések

• Mancs mentőkutya
• január 13. – Bayan Jumah szír úszónő
• január 22. – Thomas Daley angol úszó
• február 11. – Dominic Janes amerikai színész
• február 23. – Dakota Fanning amerikai színésznő
• március 6. – Nguyen Thanh Hien vietnami származású magyar énekesnő
• április 13. – Bernek Péter magyar úszó
• július 28. – Kilényi Márk magyar szinkronszínész
• szeptember 11. – Dwayne Benjamin Didon seychelles-szigeteki úszó

[szerkesztés] Halálozások

• január 1. – Cesar Romero, amerikai színész (* 1907)
• január 7. – Ablaka István, nyomdász a Petőfi Nyomda alapítója (* 1918)
• január 16. – Szalai Pál könyvkereskedő, 1944–1945-ben a Nyilaskeresztes Párt rendőrségi összekötője (* 1915)
• január 17. – Cziffra György, zongoraművész (* 1921)
• január 22. – Telly Savalas, görög-amerikai színész (* 1922)
• február 1. – Kessler Hubert, magyar mérnök, hidrológus, barlangkutató (* 1907)
• február 10. – Simonyi Imre, költő (* 1920)
• február 11. – Paul Karl Feyerabend osztrák származású tudományfilozófus (* 1924)
• február 17. – Varjú Vilmos olimpiai bronzérmes, kétszeres Európa-bajnok súlylökő (* 1937)
• március 13. – Benda Kálmán, történész (* 1913)
• április 5. – Kurt Cobain, a Nirvana frontembere (* 1967)
• április 18. – Aczél Tamás, magyar író, újságíró (* 1921)
• április 22. – Richard Nixon, politikus, amerikai elnök (* 1913)
• április 30. – Roland Ratzenberger, osztrák autóversenyző (* 1960)
• május 1. – Ayrton Senna, brazil autóversenyző (* 1960)
• május 1. – Gyöngyössy Imre, magyar filmrendező, forgatókönyvíró (* 1930)
• május 19. – Jacqueline Kennedy-Onassis amerikai ex-First Lady (* 1929)
• május 26. – Kéri Kálmán vezérezredes, politikus (* 1901)
• május 29. – Erich Honecker német kommunista politikus, az NDK volt államfője, pártfőtitkár (* 1912)
• június 21. – Kontraszty László festőművész (* 1906)
• július 2. – Roberto Balado kubai olimpiai bajnok ökölvívó (* 1969)
• július 8. – Kim Ir Szen észak-koreai kommunista vezető, pártfőtitkár (* 1912)
• július 15. – Liska Tibor, Széchenyi-díjas közgazdász (* 1925)
• július 16. – Julian Schwinger Kvantumelektrodinamikai munkásságáért Richard Feynmannal és Shinichiro Tomonagával megosztva fizikai Nobel-díjat kapott 1965-ben (* 1918)
• augusztus 14. – Elias Canetti, osztrák író (* 1905)
• augusztus 23. – Fábri Zoltán, Kossuth-díjas színház- és filmrendező (* 1917)
• augusztus 29. – Gáspár Margit, író, műfordító (* 1905)
• szeptember 5. – Baróti Dezső, irodalomtörténész (* 1911)
• október 7. – Niels Kai Jerne angol születésű dán orvostudós, egyetemi tanár, a brit Királyi Társaság tagja (1980), Nobel-díjas (1984 (* 1911)
• október 25. – Kocsis Antal olimpiai bajnok ökölvívó (* 1905)
• november 12. – Wilma Rudolph, futó, a „fekete gazella” (* 1940)
• november 18. – Cab Calloway, amerikai dzsesszénekes, zenekarvezető, filmszínész (* 1907)
• november 18. – Boldogfai Farkas Endre magyar nemes katonatiszt (* 1908)
• november 22. – Fónay Márta, Jászai Mari-díjas magyar színésznő (* 1914)
• november 22. – Péli Tamás, roma származású magyar festőművész, politikus (* 1948)

[szerkesztés] Nobel-díjak

Fizikai	Bertram N. Brockhouse kanadai és Clifford G. Shull amerikai fizikusok
Kémiai	Oláh György (George A. Olah) magyar származású amerikai kémikus
Orvosi-fiziológiai	Alfred G. Gilman Martin Rodbell amerikai orvosok
Irodalmi	Óe Kendzaburó japán író
Béke	Jasszer Arafat palesztin, Simon Peresz és Jichak Rabin izraeli politikusok
Közgazdasági	Harsányi János (John C. Harsanyi) magyar származású amerikai, valamint John F. Nash Jr. és Reinhard Selte amerikai közgazdászok

[szerkesztés] Jegyzetek