Polányi János
| Polányi János Károly | |
| Életrajzi adatok | |
| Ismeretes mint | kémiai folyamatok dinamikájának kutatója |
| Nemzetiség | magyar |
| Állampolgárság | magyar, német és kanadai |
| Született | Berlin, Németország 1929. január 23. (84 éves) |
| Lakhely | Kanada |
| Iskolái | |
| Felsőoktatási intézmény |
Manchesteri Egyetem, Princetoni Egyetem |
| Pályafutása | |
| Szakterület | kémia |
| Jelentős munkái | infravörös radioaktív sugarak |
| Szakmai kitüntetések | |
| kémiai Nobel-díj(1986) | |
Polányi János Károly (John Charles Polanyi) (Berlin, 1929. január 23. –) Nobel–díjas vegyész, kémikus, fizikus.
Tartalomjegyzék |
Élete[szerkesztés]
Magyar zsidó szülők gyermekeként született Berlinben. Apja a neves polihisztor, Polányi Mihály, nagybátyja pedig Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus, társadalompolitikus. Édesanyja Kemény Magda.
Iskolai tanulmányait Németországban kezdte. A család a nemzetiszocializmus térhódítása elől 1933-ban Manchesterbe költözött, ugyanis apja – bár katolikus hitre tért – de zsidó családból származott[1]. A manchesteri egyetemen (vegyész apja munkahelyén) tanult.
1949-ben kapta meg a B. Sc diplomáját. Egy évvel később (1950) M. Sc diplomát szerzett. 1952-ben Ph. D. tudományos fokozatot kapott. 1952–1954 között a Kanadai Nemzeti Kutatási Tanács posztdoktorális ösztöndíjasa volt. 1954–1956 között a Princetoni Egyetem tudományos munkatársa volt. 1956-tól az egyetem kémiai tanszékén dolgozott. 1956-ban a kanadai Torontóban telepedett le. 1956–1957 között a Torontói Egyetem előadója, 1957–1960 között tanársegédje, 1960–1962 között docense, 1962-től kémiai professzora, 1974-től intézetvezető lett. 1958-ban fölfedezte az infravörös radioaktív sugarak kiáramlását újonnan formált molekulákból, ami a kémiai átalakulások természetének egy új szinten való megértéséhez vezet. 1974 óta kémia és fizika professzor. 1979–1980 között Guggenheim-ösztöndíjas volt. 1986-ban kémiai Nobel-díjjal tüntették ki „az elemi kémiai folyamatok dinamikájával kapcsolatos felfedezéseiért”. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.
Kanada egyik legkiemelkedőbb vegyésze, elismerten kiemelkedő tehetség a kémiai reakciók dinamikájában. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, az USA Nemzeti Tudományos Akadémia külföldi tagja.
Magánélete[szerkesztés]
1958-ban feleségül vette Anne Ferrar Davidson-t.
Művei[szerkesztés]
- The Dangers of Nuclear War (társszerkesztő, 1979)
Díjai[szerkesztés]
- Marlow-érem (1962)
- A Brit Kémikusok Társadalmi díja (1971)
- A Kanadai Kémiai Intézet érme (1976)
- Henry Marshall Tory-érem (1977)
- Wolf-díj (megosztva, 1982)
- Kémiai Nobel-díj (megosztva, 1986)
- Isaac Walton Killam-emlékdíj (1988) (az elemi kémiai folyamatok dinamikájának kutatásáért)
- A Royal Society által kiosztott Royal-érem (1989)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- MTI ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
Külső hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||

