Paul J. Crutzen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Paul J. Crutzen
Született1933. december 3.[1][2][3][4]
Amszterdam[5][6][7]
Elhunyt2021. január 28. (87 évesen)[8]
Mainz[6][7]
Állampolgárságaholland[9]
Foglalkozása
Iskolái
  • Ignatius Gymnasium
  • Stockholmi Egyetem (–1973, PhD, meteorológia)
Kitüntetései
  • Humboldt Research Fellowship
  • a Német Szövetségi Köztársaság nagykeresztje csillaggal
  • a Tel-Aviv Egyetem díszdoktora
  • Honorary doctor of the University of Liège
  • A Leuveni Katolikus Egyetem díszdoktora
  • honorary doctor of the University of Athens
  • Humboldt-díj
  • Fellow of the American Geophysical Union
  • Leo Szilard Lectureship Award (1985)[10]
  • Tyler Prize for Environmental Achievement (1989)
  • Volvo Environment Prize (1991)
  • German Environmental Prize (1994)[11]
  • Max Planck Research Award (1994)
  • kémiai Nobel-díj (1995)[12][13]
  • Commander of the Order of the Netherlands Lion (1996. április 26.)[14]
  • Foreign Member of the Royal Society (2006)[15]
  • honorary doctor of Ca' Foscari University of Venice (2010)
  • Lomonoszov-aranyérem (2019)
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul J. Crutzen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Paul Jozef Crutzen (Amszterdam, 1933. december 3.Mainz, 2021. január 28.) holland meteorológus, légkörkémikus. 1995-ben megkapta a kémiai Nobel-díjat a légkörkémia területén végzett munkásságáért, különös tekintettel az ózon kialakulására és felbomlására, Mario Molinával és Frank Sherwood Rowlanddel megosztva. Jelentősek voltak kutatásai az ózonréteg és a klímaváltozás területén is. Nevéhez fűződik az antropocén kifejezés széles körű elterjesztése is, amely javasolt földtörténeti kori elnevezés az emberi tevékenység Földre gyakorolt jelentős hatását fejezi ki.

Életpályája[szerkesztés]

1951-ben érettségizett az amszterdami Szent Ignác Gimnáziumban, majd építőmérnöki végzettséget szerzett. Ezt követően több építőipari vállalatnál dolgozott. 1959-ben Svédországba költözött, ahol a Stockholmi Egyetemen programozója lett. Az ottani szakterülete a meteorológia volt. Ennek hatására beiratkozott az egyetem meteorológia szakára, ahol le is diplomázott. 1968-ban megszerezte doktori fokozatát meteorológiából, majd az egyetem oktatója lett. 1973-ban habilitált. 1977 és 1980 között a Colorado állambeli Boulderben dolgozott, ahol a National Center for Atmospheric Research osztályvezetője volt. Ezt követően Németországba költözött, mert kinevezték a mainzi székhelyű Max Planck Kémiai Intézet (Max-Planck-Institut für Chemie) légkörkémiai osztályának vezetőjévé. Az intézetet 2000-ig vezette, ezt követően emeritálták. Ezzel párhuzamosan számos felsőoktatási intézetben volt vendégtanár (pl. Stockholmi Egyetem, Szöuli Nemzeti Egyetem, Kalifornaiai Egyetem, San Diego). A Journal of Atmospheric Chemistry című tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának elnöke, valamint az Atmospheric Chemistry and Physics tanácsadó testületének elnöke volt. A Svéd Királyi Akadémia és a Royal Society in the United Kingdom tagjává is megválasztották, 1988-ban az Academia Europaea alapító tagja volt.

Tudományos munkássága[szerkesztés]

Fő kutatási területe a légkörkémia volt, ezen belül is az ózon lebomlása a sztratoszférában. Bebizonyította, hogy a dinitrogén-oxid hatással bír a ózon lebomlására, mivel fel tud kerülni a sztratoszférába és átalakuljon nitrogén-monoxiddá, amely rombolja az ózonréteget. Mivel ebben az időszakban a mezőgazdaságban használt trágyák része volt a dinitrogén-oxid, ezzel az emberi tevékenység erősítette ezt a folyamatot. Az ózon kutatása mellett az ember okozta klímaváltozás kutatásában is részt vett, elsősorban a geomérnökség területén. Javasolta, hogy kén-dioxid sztratoszférába eresztésével visszavernék a napsugarak és ezzel a hő egy részét a világűrbe, így csökkentve az üvegházhatású gázok emisszióját.

Nevéhez köthető ezen felül az antropocén mint földtörténeti kori elnevezés elterjesztése is. Álláspontja szerint az emberi tevékenység akkora befolyással van a Földre, amely már indokolja a holocéntől elkülönülő földtörténeti kori elnevezést. A kor kezdetét a 18. század második felére teszi, de az ezzel foglalkozó kutatók vitatkoznak a lehetséges kezdeti időpontban. Foglalkozott még a nukleáris tél kérdésével is. Róla nevezték el a 9679 Crutzen nevű kisbolygót. 2012-ben díjat is elneveztek róla, a Paul Crutzen-díjat a Német Kémikusok Társasága osztja ki a környezetkémia és az ökotoxikológia területén született legjobb publikációnak.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

  • Rolex-Discover Scientist of the Year (1984)
  • Leo Szilard Lectureship Award (1985)
  • Tyler-díj (1989)
  • Max Planck kutatási díj (1994)
  • kémiai Nobel-díj (megosztva, 1995)
  • A holland oroszlánrend parancsnoka (1995)
  • A Német Szövetségi Köztársaság nagy érdemrendje a csillaggal (1996)
  • Az Academia Europaea Erasmus-érme (1997)
  • Lomonoszov-aranyérem (2019)
  • Számos egyetem díszdoktori címe

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  6. a b https://nos.nl/artikel/2366382-nobelprijswinnaar-scheikunde-paul-crutzen-overleden.html
  7. a b Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2024. február 12.)
  8. The Max Planck Institute for Chemistry mourns the loss of its former director and Nobel Laureate Paul J. Crutzen. Max Planck Kémiai Intézet, 2021. január 28. (Hozzáférés: 2021. január 28.)
  9. Nobelprijswinnaar scheikunde Paul Crutzen overleden (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  10. https://aps.org/programs/honors/prizes/szilard.cfm
  11. Deutscher Umweltpreis 1994 - Prof. Dr. Paul Crutzen | Stichwort: Ozonloch erklären und messen. German Federal Environmental Foundation. (Hozzáférés: 2020. október 5.)
  12. The Nobel Prize in Chemistry 1995 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  13. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 3.)
  14. https://zoek.officielebekendmakingen.nl/stcrt-1996-82A-p1-SC5808.html
  15. https://web.archive.org/web/20060819181903/http://www.royalsociety.org/page.asp?tip=1&id=4700, 2022. május 1.

Források[szerkesztés]