Dinitrogén-oxid
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Dinitrogén-oxid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
 |
|
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [] |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | N2O |
| Moláris tömeg | 44,0128 |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 1222,8 kg m−3 (folyadék) 1,8 kg m−3 (gáz) |
| Olvadáspont |
−90,86 °C (182,29 K) |
| Forráspont |
−88,48 °C (184,67 K) |
| Dipólusmomentum | 0,166 |
| Veszélyek | |
| EU oszályozás | Oxidatív (O) |
| NFPA 704 |
0
2
0
OX
|
| R-mondatok | R8 |
| S-mondatok | S38 |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dinitrogén-oxid (N2O) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészeteben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játekokban a dinitrogén-oxid-ot egyszerűen "nitró"-nak nevezik. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.
 |
Ez a gyógyszerészeti tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
