Dinitrogén-oxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dinitrogén-oxid
Nitrous-oxide-3D-vdW.png
Nitrous-oxide-2D-dimensions.png
Nitrous-oxide-2D-VB.png
Más nevek Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10024-97-2
ATC kód N01AX13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O
Moláris tömeg 44,0128 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1222,8 kg m−3 (folyadék)
1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont −90,86 °C (182,29 K)
Forráspont −88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,166
Veszélyek
EU osztályozás Oxidatív (O)[1]
R mondatok R8[1]
S mondatok S9, S17[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dinitrogén-oxid (N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.

\mathrm{N_2O + H_2 \rightarrow H_2O + N_2}

Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.

\mathrm{3 \ N_2O + 2 \ NH_3 \rightarrow 4 \ N_2 + 3 \ H_2O}

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.

\mathrm{NH_4NO_3 \rightarrow N_2O + 2 H_2O}

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

További infromációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]