Dinitrogén-oxid
| Dinitrogén-oxid | |
|---|---|
 |
|
 |
|
 |
|
| Más nevek | Kéjgáz |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [10024-97-2] |
| ATC kód | N01AX13 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | N2O |
| Moláris tömeg | 44,0128 g/mol |
| Megjelenés | színtelen gáz |
| Sűrűség | 1222,8 kg m−3 (folyadék) 1,8 kg m−3 (gáz) |
| Olvadáspont |
−90,86 °C (182,29 K) |
| Forráspont |
−88,48 °C (184,67 K) |
| Dipólusmomentum | 0,166 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Oxidatív (O)[1] |
| NFPA 704 |
0
2
0
OX
|
| R mondatok | R8[1] |
| S mondatok | S9, S17[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon nitrogén-oxidok | Nitrogén-monoxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid |
| Rokon vegyületek | Ammónium-nitrát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A dinitrogén-oxid (N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxid-ot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
Kémiai tulajdonságai [szerkesztés]
Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.
Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.
Élettani hatása [szerkesztés]
Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)
Előállítása [szerkesztés]
Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.
Felhasználása [szerkesztés]
Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. A méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására használják, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá autókban a teljesítménynövelés érdekében is használják.
Forrás [szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
További infromációk [szerkesztés]
- ^ a b c A dinitrogén-monoxid (BGIA GESTIS)(németül)
Lásd még [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||
