Belső égésű motor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Négyütemű Otto-motor
Wankel-motor

A belső égésű motor egy olyan volumetrikus működésű hőerőgép, amelynél egy megfelelően megválasztott periodikus termodinamikai munkafolyamat során a tüzelőanyag a hengerben elég és a munkaközeg hője mechanikai munkává alakul. A többi hőerőgépet ezzel szemben külső égésű motornak kellene nevezni, azonban ez a kifejezés nem terjedt el, ezeknél az égéstermékek egy másik közegnek adják át energiájukat (víznek gőzt fejlesztve, amely mozgásba hozza a gőzturbinát, vagy egy gáznak a Stirling-motor esetében).

Típusai[szerkesztés]

Attól függően, hogy a teljes munkaciklus hány ütemben valósul meg (egy ütem a dugattyúnak az alsó holtponttól a felső holtpontig vagy ellenkező irányban megtett útja):

A tüzelőanyag adagolása és elégése szempontjából:

A volumetrikus működés fajtája szerint:

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Internal combustion engines
A Wikimédia Commons tartalmaz Belső égésű motor témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]