Szén-dioxid
| Szén-dioxid | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Carbon dioxyde |
| Más nevek | Szénsav (vízben oldott) Szárazjég (szilárd) |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [124-38-9] |
| EINECS-szám | 2046-96-9 |
| RTECS szám | FF6400000 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CO2 |
| Moláris tömeg | 44,01 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, szagtalan gáz |
| Sűrűség | 1,98 kg/m³, gáz (298 K) 1600 kg/m³, szilárd |
| Olvadáspont |
−78 °C (195 K), szublimál |
| Forráspont |
−57 °C (216 K), nyomás alatt |
| Oldhatóság (vízben) | 0,145 g/100 ml (25 °C) |
| Savasság (pKa) | 6,35 és 10,33 |
| Viszkozitás | 0,07 cP −78 °C-on |
| Dipólusmomentum | nulla |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | Kvarc-szerű |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| NFPA 704 |
0
0
0
|
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | S9, S23, S36[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Szén-monoxid Szénsav Szén-diszulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A szén-dioxid (CO2, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja. A tiszta levegő mintegy 0,039% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (390 ppm) tartalmaz.[2] Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt). A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely részben hozzájárulhat a globális felmelegedéshez. A közkeletű hiedelemmel ellentétben a globális felmelegedés és az üvegházhatás legfőbb okozója a vízgőz[forrás?].
A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.
A szén-dioxid −78,5 °C-on fagy meg (kondenzál), szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gőzzé válik, azaz szublimál.
Tartalomjegyzék |
Kémiai és fizikai tulajdonságok [szerkesztés]
Színtelen, kis koncentrációban szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű. Ha a belélegzett levegő a normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból, akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már veszélyes, mert fulladást okozhat.
A tiszta szén-dioxid nem éghető, az égést nem táplálja, ezt a tulajdonságát használják ki a tűzoltó-készülékeknél, és a gyertyalángos próbánál a pincék ellenőrzésénél: ha a gyertya kialszik, akkor a szén-dioxid veszélyes mennyiségben van jelen a helyiségben. Reakciókban kevésbé vesz részt. Vízben kismértékben oldódik (0,145 g/100 ml), a vízzel gyengén savas szénsavat képez.
A légnemű halmazállapotú vegyület normál légköri nyomás (1 bar) alatt ‒78,5 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával. 5,1 bárnál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is. A gázpalackokban is ilyen állapotban tárolják. A szén-dioxid szilárd halmazállapotát szárazjégnek nevezzük. A sűrűsége standard hőmérsékleten és nyomáson körülbelül 1,98 kg/m³, másfélszer akkora mint a Föld légköréé. A szén-dioxid molekula (O=C=O) két kettős kovalens kötést tartalmaz és egyenes az alakja. Nincs elektromos dipólusmomentuma (apoláris). Nem reaktív és nem gyúlékony.
Felhasználása, gyártása [szerkesztés]
Jelen van az üdítőkben, szénsavas italok alkotórészeként, tűzoltó palackokban, hegesztésnél aktív védőgázként. Az ipari célokra használt szén-dioxid palackok ISO szabvány szerinti színe szürke.[3]
A koffeint a zöld, nedves kávébabból szuperkritikus extrakcióval vonják ki, amihez oldószernek folyékony szén-dioxidot használnak.[4]
Szilárd formában (szárazjég) mint hűtőanyag, ott, ahol gyors mélyhűtésre van szükség, vagy nem áll rendelkezésre hűtőgép.
A szén-dioxidot nagyobb mennyiségben bányásszák (Magyarországon 1982-ig a Kisalföldön, Mihályi mellett), illetve kőolaj- és földgázkutakból tör fel mint melléktermék. Az így kapott gázt tisztítják, majd nagy nyomáson cseppfolyósítják, és ebben a formában tárolják, szállítják. A cseppfolyós szén-dioxid hirtelen nyomáscsökkenésekor történő gyors párolgás (párolgáshő) annyira lehűti az anyagot, hogy az megfagy, és szárazjég keletkezik.
Az élelmiszeriparban szívesen használják a tankerjesztésű pezsgők erjedése során keletkező szén-dioxidot, ugyanis a pezsgő természetes habzásához kevesebb is elég, mint amennyi abban keletkezik. A felesleget üdítőkhöz, sörgyártásnál használják fel.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Carbonei dioxidum néven hivatalos.
A biogáz egyik jelentős alkotórésze.
A szén körforgása [szerkesztés]
A földköpeny széntartalma szén-dioxid formájában kerül a légkörbe; döntően a vulkáni, illetve utóvulkáni működés eredményeként.
A növények képesek a levegő szén-dioxidját megkötni, az abból kivont szenet a szervezetükbe beépíteni: ez a folyamat az asszimiláció. A fa égésekor a nagy füstöt nem a szén-dioxid okozza, hanem a sok elpárolgó víz és a nitrogén-oxidok. A legkülönfélébb élőhelyek széndioxid-mérlege gyakorlatilag 0: az elpusztuló növények és állatok szerves vegyületeit a mikroorganizmusok lebontják, és a soklépcsős folyamat eredményeként felszabaduló szén-dioxid visszajut a levegőbe. A földtörténetben egyes, kivételesnek számító időszakok kivételével a bioszféra széntartalmának csak minimális töredéke temetődött el, alakult fosszilis tüzelőanyaggá.
A földtörténeti ókorban zömmel a páfrányfélék maradékából alakultak ki a nagy kalóriatartalmú, a szénbányászatban jelentős feketekőszén telepek, majd zömmel a földtörténeti újkorban a kevésbé szénült, kisebb kalóriatartalmú barnakőszén telepek.
Több-kevesebb szén található a kőolaj- és földgázszármazékokban, a legjobb (legkörnyezetbarátabb) arány a metánban (CH4) van: C:H=1:4. Ennél sokkal rosszabb az arány a hosszabb szénláncokban: a cetán (C16H34) esetében már csak C:H=1:2,125. Ezzel tehát jelentősen csökkenthető a CO2 kibocsátás, de már az is jelentős, ha PB gáz (propán (C3H8), bután (C4H10)) helyett metánt (földgáz) használunk.
A legtöbb szén-dioxidot nem az eltemetett szerves anyag vonja ki a légkörből, hanem a mészvázú állatok: ezek mészváza ugyanis (a tengerekben a karbonátkompenzációs szint felett) eltemetődve mészkővé alakul, azaz mineralizálódik. A széndioxid globális forgalmába az ember nemcsak a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével avatkozik be, hanem meglehetősen sok szén kivonásával is, amikor a különféle szerves anyagokból növekvő mennyiségben tartós használati tárgyakat (bánya- és talp- és épületfákat, bútorokat, könyveket stb.) készít. Ezek jelentős része a használat után sem kerül vissza a biológiai körforgásba, hanem hulladéklerakókban eltemetjük őket – ezekben idővel, lassan majd mineralizálódnak.
Üvegházhatás [szerkesztés]
Lásd itt: üvegházhatás.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c A szén-dioxid (BGIA GESTIS) (németül)
- ↑ Mauna Loa CO2 éves átlagadatok az NOAA-tól.
- ↑ Ipari felhasználású gázok színjelölése
- ↑ McHugh, M., Krukonis, V.: Supercritical Fluid Extraction, 2nd ed., Butterworth-Heinemann, Boston, (1994)
Források [szerkesztés]
- szén-dioxid-kvóták – Túl olcsón adtuk a szén-dioxid-kvótákat? – mno.hu (2007. április 24.)
- 10 százalékos csökkentést kér a magyar szén-dioxid kvótamennyiségből az Európai Bizottság. (2007. április 24.)
- Vita lesz a szén-dioxid-kibocsátási tervről (2007. április 19.)
|
|||||||||||||||||||||||||||||
