Szén-diszulfid

Szén-diszulfid
IUPAC név	Szén-diszulfid
Más nevek	szénkéneg
Azonosítók
CAS-szám	[75-15-0]
SMILES	S=C=S
Tulajdonságok
Kémiai képlet	CS2
Moláris tömeg	76,1 g/mol
Megjelenés	színtelen folyadék Nem tiszta állapotban világossárga
Sűrűség	1,26 g/cm³
Olvadáspont	-111,6 °C (161,6 K)
Forráspont	46 °C (319 K)
Oldhatóság (más oldószerek)	0,2 g/100 ml vízben (20 °C)
Veszélyek
EU osztályozás	Tűzveszélyes (F) Mérgező (T)
NFPA 704	4 3 0
R mondatok	R11, R36/38, R48/23, R62, R63
S mondatok	(S1/2), S16, S33, S36/37, S45
Lobbanáspont	-30 °C
Öngyulladás hőmérséklete	90 °C
LD50	1200 mg/kg (patkány, szájon át)
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek	Szén-dioxid Karbonil-szulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa)

A szén-diszulfid (vagy más néven szénkéneg) a szén-dioxid kénanalóg vegyülete. Erősen mérgező, illékony folyadék. Apoláris molekulákat alkot, emiatt vízben nem oldódik (oldhatósága 0,1 g/100 ml). Korlátlanul elegyedik viszont alkohollal, éterrel és kloroformmal. Sok szerves vegyület, apoláris molekulák (például zsírok, olajok, gyanták, kaucsuk, jód, foszfor, kén) jó oldószere. Teljesen tiszta állapotban kellemes szagú vegyület, szaga az éterre emlékeztet. A közönséges szénkéneg kellemetlen szagú (szaga a rothadt retekére emlékeztet), mert fény hatására bűzös vegyületekké bomlik. Fénytörése nagy.

Kémiai tulajdonságai

Könnyen bomlik, ami azzal magyarázható, hogy benne a kén -2-es oxidációs számú, ami a kén számára nem túl stabilis oxidációs állapot. Levegőn meggyújtva elég, ekkor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik.

Gyúlékony vegyület, már parázsló gyújtópálcától is meggyulladhat. Világoskék színű lánggal ég, az égésekor szén-dioxid és kén-dioxid keletkezik. A szén-diszulfid-levegő elegy már szikra hatására is berobbanhat.

$\mathrm{CS_2 + 3 \ O_2 \rightarrow CO_2 + 2 \ SO_2}$

A szén-diszulfid anhidrotiosav, tiobázisokkal tiokarbonátokká alakul.

$\mathrm{CS_2 + Na_2S \rightarrow Na_2CS_3}$

Reakcióba lép alkoholos hidroxilcsoportokat tartalmazó szerves vegyületekkel, például nátrium-cellulózzal sűrű kolloid oldatot alkot, aminek a neve viszkóz.

Élettani hatása

A szén-diszulfid erős méreg, főként a központi idegrendszerre hat. Gőzeinek ismételt belégzésekor először mámoros hangulatot, indokolatlan jókedvet okoz, majd dührohamokat kap a mérgezett. Fülzúgást, kettős látást, éjszakai álmatlanságot, szédülést, fejfájást, ingerlékenységet okozhat.

Előállítása

Előállítása történhet elemeiből, vagy metánból és kénből.

$\mathrm{C + 2 \ S \rightarrow CS_2}$

$\mathrm{CH_4 + 4 \ S \rightarrow CS_2 + 2 \ H_2S}$

Elemeiből úgy állítják elő, hogy kéngőzöket izzó faszénen vezetnek át. A távozó gőzöket víz alá vezetik. A szennyezéseket klórmész és ólomsók jelenlétében végzett desztillációval távolítják el. A szennyező anyagok eltávolíthatók higany(II)-klorid 1%-os oldatával való összerázásával is, ekkor a kellemetlen szagú kéntartalmú vegyületek higany(II)-szulfiddá (HgS) alakulnak.

Felhasználása

Mivel jó oldószer, a felhasználása is ezen tulajdonságon alapszik. Oldja a ként, a foszfort, a kámfort, a kaucsukot. Az iparban zsírok, olajok, gyanták kivonására alkalmazzák. A műselyemgyártásban nagy mennyiségben használják viszkóz előállítására. Használható a kaucsuk vulkanizálására is.

Forrás

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret