Sör

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Beer wuerzburger hofbraue v.jpg

A sör (vagy régiesen ser, serital) (a Magyar Élelmiszerkönyv szerint) malátából, valamint bizonyos pótanyagokból vízzel cefrézett, komlóval, illetve egyéb engedélyezett anyagokkal ízesített, sörélesztővel erjesztett, szén-dioxidban dús, általában alkoholtartalmú ital.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel. Már a Kék-Nílus völgyében is készíthettek sört, ezt bizonyítja egy Szudánban kiásott, közel 7000 éves edény, amelyben sör maradványait mutatták ki. Pontosan nem tudjuk, mikor készítettek először sört, de az bizonyos, hogy már az ókori egyiptomiak is főzték a Kr. e. 5. évezredben. Egyiptomban a rabszolgáktól a gazdagokig népszerű ital volt. Ebben az időben árpakenyérből készítették. A kenyeret vízben áztatták el, megerjesztették, majd datolyával vagy datolyalevéllel ízesítették. A késztermék zavaros, darabos ital lett, amelyet szűrve és szűretlenül is fogyasztottak. Általában kőkorsókból szalma- vagy nádszállal szívták ki, a Közel-Keleten elterjedt a szopókás, saját szűrővel ellátott fedeles korsó. Az ókori Egyiptomban a sör valóban folyékony, tartósított kenyér volt és élelmiszerként fogyasztották.

Sörfajták

A sörkészítés legrégibb írásos bizonyítéka, a „monument Bleu” Mezopotámiából, az i. e. 3. évezredből származik. A sörkészítést ekkor már törvényben szabályozták. A sörök minőségét biztosító szabályokat Hammurápi törvényoszlopán szabályozták, a babiloniak mézzel és gyümölcssűrítménnyel varázsolták ízesebbé ezt az italt. A szabályok megszegőit súlyosan büntették.

Az Égi Tehén mítosza címen ismert egyiptomi szöveg szerint főisten az Elephantiné-szigeti papok és a sör segítségével mentette meg az emberiséget. Erről az áradás évszaka első hónapjának 20. napján emlékeztek meg; ez a nap volt a „Részegség ünnepe”. A sör és az élelem neve az egyiptomi nyelvben közös gyökerű. Több előkelő személy sírfeliratában olvasható a következő fordulat: „Megvédtem a szegényeket a gazdagoktól, kenyeret, sört, lepényt adtam az éhezőknek, ruhát a mezteleneknek”. A Démotikus álmoskönyvben több, sörrel kapcsolatos álom magyarázata is megtalálható, így például meleg sörrel álmodni fájdalmat jelent.[1]

Az európai sörtörténet folyamatosan fejlődött át az ókorból a középkorba: még az első században Tacitus a már letelepedett, gabonatermesztő germánoktól ír. Germán katonai csapatok sörfőző alkalmatosságát hozták felszínre az ásatások Nagy Konstantin császár idejéből, a negyedik századból. A korai középkorban Északnyugat-Európa, Flandria (a mai Belgiumban) nevezetes a sörfőzésről. Britanniában pedig a katolikus egyház már az 5. században elítélte a mértéktelen sörfogyasztást.

Azonban az ókori és kora középkori söröket inkább árpalének kellene nevezni, mintsem sörnek, mert hiányzott belőlük a komló.

A sörfőzés hagyománya nagyban kapcsolódik a kolostorokhoz. A parasztok az egyházi adót gyakran sörben fizették meg, illetve a szerzetesek saját maguk is főzték a sört, hogy megkönnyítsék a böjtölést, mivel az ivás nem tilos a böjt alatt sem. A szerzetesek sokat javítottak a sörfőzés technikáján, úgy tartják, hogy ők terjesztették el Nyugat-Európában a komlót a sör ízesítéséhez.

Angliában a tömeges sörfőzés VIII. Henrik (1491-1547) uralkodásától virágzott fel, s ekkortól terjedtek el a felső erjesztésű (ale) fajták. Bajorországban már 1516-ban sörtisztasági törvényt hoztak, ami szabályozta, hogy sör kizárólag maláta, komló, élesztő és víz hozzáadásával készülhet, adalékanyagok nélkül.

A középkor végi serfőző céhek az ipari forradalom során átadták a helyüket serfőzdéknek, amik idővel sörgyárakká nőttek. Ezekből pedig az utóbbi évtizedekben a felvásárlások és egyesülések nyomán nagy söripari konszernek jöttek létre.

Készítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brewing-textless.png

A sörfőzés folyamatának diagramja
Forróvíz
Cefréző
Főzőtartály
Szűrés
Az élesztő
hozzáadása,
majd erjesztés
Hűtő
Palackozás
Hordóba
töltés

Az 1516-os Reinheitsgebot (a bajor sörtisztasági törvény) szerint sörkészítéshez a következő négy alapanyag szükséges: maláta, komló, élesztő és víz. Amennyiben a gyártó nem ragaszkodik a tisztasági törvényhez, akkor ún. pótanyagot is felhasználhat a sör gyártásához. Leggyakrabban használt pótanyag a kukoricaőrlemény, a rizs, az árpa és különböző szénhidrát tartalmú termékek.

A maláta előkészítése (malátázás)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sör készítésének első lépéseként az árpából malátát kell készíteni. Ehhez a gondosan megtisztított árpát mindenekelőtt nagy, alul kúposan végződő hengerekben beáztatják. A hengerekből a vizet időnként leeresztik, majd frissel pótolják, közben pedig levegőáram befúvatásával keverik a vizes árpatömeget, miáltal az árpa jól megmosódik és szellőződik. 2-4 nap alatt az árpa kb. 50% vizet vesz fel. Az áztatott árpát magas páratartalmú, meleg helyiségben szétterítik, csíráztatják. A sörmaláta így 8-10 nap alatt készül el, mikor is a gyökércsíra hossza a mag hosszának mintegy másfélszerese lesz, a levélcsíra a héj alatt marad és a mag 1/2 – 3/4 részéig ér. A csírakezdemények eltávolítása után a gabonaszemeket kiszárítják. A kiszárítási folyamat időtartama és hőmérséklete meghatározza az elkészült maláta típusát. Malátakészítéskor tulajdonképpen olyan enzimek aktiválódnak és termelődnek, amelyek a sörfőzés azaz más néven cefrézés során a malátában található keményítő és egyéb makromolekulák bontását végzik.

Kristálymaláta

A zöld maláta nagy víztartalma folytán romlandó, ezért ezt szárítják, aszalják. A friss maláta egy, rendszerint 2-3 emeletes aszalóberendezés legfelső emeletére, annak alsóbb emeleteire kerül, melyeken a hőmérséklet fokozatosan emelkedik. A végső aszalási hőmérséklet a pilseni típusú malátáknál 66-88 °C, a bécsi típusúnál 88-100 °C, a bajor típusúnál pedig 94-112 °C. A pilseni típusú maláta világos sárga marad, a bécsi típusú aranysárga lesz, a bajor típusú azonban sötétebb színűvé válik.

Az aszalt malátát most csírátlanító és fényező gépeken engedik át. A csírákat tördelik és különválasztják. A barna sörök készítésére pörkölt maláta is kell, mely célból a megnedvesített malátát forgó dobokban 120-130 °C-ig hevítik fel. Az előkészített malátát mindenekelőtt megőrlik, hogy belseje lisztté hulljon szét, héja pedig nagy darabokban maradjon. Ennek célja, hogy cefrézéskor a cefréző víz minél nagyobb felületen hasson.

Cefrézés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Miután a malátát előkészítették, megkezdődhet a tényleges sörfőzési folyamat. Erre Észak-Európában, Angliában és Amerikában az ú.n. infúziós eljárást, míg Közép-Európában a dekokciós eljárást alkalmazzák. A dekokciós eljárás esetén a malátaőrleményt nagy cefréző kádban langyos vízzel keverik, és a keverék 1/3 részét főzőüstbe eresztik. Ezt a részletet itt fokozatosan forrásig melegítik, majd egy ideig forralják, aztán visszaszivattyúzzák a keverék többi részéhez a cefréző kádba. Ettől a cefre 50-55 °C-ra melegszik. Ugyanezt az eljárást még kétszer megismétlik, amire a cefre 62 °C-ra, majd 75 °C-ra melegszik fel. Ezután addig keverik a cefrét, míg a keményítő elcukrosodása befejeződik. Ez abból vehető észre, hogy a cefre jódoldattal nem adja a keményítőre jellemző kék színeződést. Az infúziós eljárás esetében, az egész cefrét egyszerre melegítik fel a kellő 65-72 °C-os hőmérsékletre.

Jódpróba

A sörlé szűrésére szolgáló szűrőkádak kettős fenekű nagy kerek kádak, melyeknek felső feneke lyukacsos. Az ide szívatott cefrét ülepítik, ahol a lerakódott törköly szolgál szűrőrétegként. A leszűrt cefrének ún. extraktja (oldott anyaga) mintegy 92-94% szénhidrátot (ebből 74-82% erjeszthető, a többi pedig dextrin), továbbá 4-6% fehérjét tartalmaz. Ezt a szűrt levet vezetik aztán a komlóforraló üstbe, ahol folytatódik a sör előállításának menete.

Komlózás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sörfőzéshez használt komló a Humulus lupulus nővirágzata. A toboz-pikkelyek belső részén kehely alakú mirigy van, melyben a sörfőzés szempontjából értékes anyagok: illó olaj, gyanta, csersav és más keserű anyagok foglaltatnak. Az illóolaj és a keserű anyag zamatot, ízt ad, a gyanta pedig antiszeptikus hatású, különösen a tejsavas és rothasztó baktériumok fejlődését gátolja.

A komlóval való főzés célja a fehérjék kicsapása, a sörlé töményítése és sterilizálása. A cefrét a komlóval 1–1,5 óráig erősen forralják. A főzött sörlevet újból szűrik, azután hűtik. A hűtésnél fontos, hogy a sörlé levegőt vegyen fel – erre az élesztőnek van szüksége –, azután gyors legyen a lehűlés, különösen a veszélyes hőfokok között (50-30 °C), hogy tejsavas, illetőleg vajsavas infekció bajt ne okozzon.

Erjesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erjesztőtartály

Ezt követően az erjesztésre kerül a sor, ami mesterségesen hűtött helyiségben történik, hogy ezzel is gátolják a káros baktériumok elszaporodását. Az erjesztés két nem élesen elkülöníthető részre osztható: főerjedésre és utóerjedésre. Az alsóerjesztésű élesztővel készülő sört 5-9 °C, a felsőerjesztésű élesztővel készülő sört 10-25 °C között erjesztik. Eközben hektoliterenként 0,4-0,5 liter sűrű élesztőpéppel keverik a sörlevet. A 20-400, esetenként akár több ezer hektoliter nagyságú erjesztőedényeket fából, fémből, paraffinozott betonból készítik. Ezekben a lehűtött és élesztővel kevert sörlé hamarosan erjedni kezd és vastag, sűrű, nyálkás hab borítja felületét. 4-7 nap múlva a hab kezd összeesni, felszíne a komlógyantától megbarnul, ezzel jelzi, hogy a főerjedés túl van a tetőpontján. 7-14 nap alatt az élesztő leülepedik. Ekkor a sörlé extraktjának 50-60%-a elerjedt és az új sör lefejthető az élesztő-üledékről (seprőről). Az élesztő-üledék alsó és legfelső része részben elhalt sejtekből, vagy vadélesztővel kevert sejtekből áll, míg középső rétege az ún. „magélesztő”. Ezt elkülönítve, jeges vízzel mossák és ezzel oltják be a következő főzés friss sörlevét.

Ászokolás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főerjedés után lefejtett sör ászokolása (utóerjedése) és ezzel az érése az ászok pincében történik. Ezeket a pincéket állandóan 0 °C-on tartják, ahol a sör nagy, belül fehér szurokkal bevont fahordókban vagy fémtartályokban áll és hosszadalmas utóerjedésen megy át. A 2-5 hónapos ászokolás alatt lezajlik az utóerjedés, a sör megtisztul és szén-dioxiddal telítődik, kialakul habszerkezete és jellegzetes íz harmóniája.

Palackozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kész sört rendszerint zárt cellulózszűrőn átsajtolva szállítóhordókba vagy palackokba fejtik. A szállítóhordók belseje szintén fehér szurokkal van bevonva, hogy a sör ne ivódjék be a dongákba és ott később savanyodás, penészedés ne álljon be. A palacksört rendesen pasztőrözik 60-70 °C-on, hogy tartósabb legyen.

A kész sör alkohol- és extrakttartalma természetesen attól függ, hogy milyen sűrű cefrét készítettek és mennyire erjesztették el. Átlagosan azt mondhatjuk, hogy a sörök alkoholtartalma 2,5-5% közt ingadozik. Az erjedésnél az alkalmazott élesztő-típus szerint a dextrinek, esetleg maltóz is maradhat elerjedetlenül (például az édes bajor söröknél).

Alapanyagai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sör gyártásához a vonatkozó kötelező előírásoknak (törvény, rendelet, I. kötet), nemzeti szintű ajánlásoknak ( II. kötet, szabvány), ezek hiányában a szokásos és a sörgyártási, valamint az étkezési célnak megfelelő minőségű, a következőkben felsorolt anyagok használhatók fel.

  • Alapanyagok
  • Pótanyagok (a sörlé szárazanyag-tartalmának legfeljebb 30%-a származhat pótanyagból)
    • Árpa
    • Csírátlaní­tott kukoricaőrlemény
    • Rizs
    • Szénhidráttartalmú termékek
  • Ízesí­tő- és színezőanyagok
    • Komló (az ízét, színét és illatát elsősorban ez adja meg)
    • Komlókészí­tmények
    • Színezékek
    • Karamellmaláta és színezőmaláta
  • Technológiai segédanyagok

Sörfajták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány Lambic sörfajta palackozva

A söröket csupán erjesztési eljárásuk alapján három nagy csoportba oszthatjuk. Az első ilyen csoport a spontán erjesztésű sörök csoportja, amelyet manapság már csak Belgium egyes tájain főznek. Nagyobb csoportot alkotnak a felső erjesztésű sörök, melyek nevüket onnan kapták, hogy az erjesztés során az élesztő a sörlé tetején lebeg. Elsősorban Nagy-Britannia területén, és a házi sörfőzdékben elterjedtek. A harmadik, és egyben legmodernebb csoport az alsó erjesztésű sörök köre, amely a 19. századtól tört előre, és mára a legelterjedtebb, és legtöbb sört tartalmazó csoporttá vált. Itt az élesztő az erjesztés során a sörlé aljára süllyed, az erjesztés viszonylag alacsony hőfokon (6-8 °C), az érlelés pedig minimum egy hét 0 °C körüli hőmérsékleten történik.

Búzasör
Spontán erjesztésű sörök (Lambic/Lambiek)

A legismertebb spontán erjesztésű sörfajta a Lambic. Ez a fajta a 15. században született, hazája Belgium. Nevét Lembeek faluról kapta, ahol először készítették. Nagyon száraz, kissé savanykás, szinte szénsavmentes, gyümölcsös aromájú sörfajta, amelyet fogyasztanak magában, de sokszor ízesítve is, így különböző alfajták jöttek létre. Ilyen például a Faro, a cukrozott és kevert Lambic, a Kriek, ami meggy, a Framboise, ami málna hozzáadásával készült, és a Geuze, ami különböző évjáratú és fajtájú Lambic-ok keveréke. Gyakori ízesítő anyag még az őszibarack és a feketeribizli.

Felsőerjesztésű sörök (Ale)

Az egyik legismertebb felső erjesztésű sör az Ale, brit sörfajta, melynek színe a világos sárgától a sötétebb rubinig, szinte feketéig terjed. Átlagos alkoholtartalma 4-8%. Altípusai közé tartozik a száraz Bitter Ale (ezen belül a barna Brown Ale és a világos Pale Ale), az édes Cream Ale, a whisky ízére emlékeztető Scotch Ale, a vöröses színű Irish Red Ale. Felső erjesztéssel készül az édeskés, testes, "fekete" Stout, és a sötét színű, kissé csokira emlékeztető ízű Porter is, amely a téli hónapok itala.

Alsóerjesztésű sörök (Lager)

A Lager sörök egyik legismertebb típusa a Pils sör, amely az elsők között volt sikeres az alsóerjesztésű sörök kategóriájában. Nevezetes alsó erjesztésű sör a Bock sör is. Ez a sör a XIII-XIV. században született, Alsó-Szászországban. Nevét Einbeck településről kapta. Valószínűleg eredeti neve Beck volt, csak a bajor akcentus változtatta Bock-ká.

Hibrid, különleges eljárással készülő sörök

Vannak olyan fajták is, amelyekben keveredik az alsó- és a felső erjesztésű sörök készítésének egy-egy eleme. Ilyen például a búzasör, amely eredetileg felsőerjesztésű sörfajta, de néha a jobb érés érdekében alsóerjesztésű élesztőt is adnak hozzá. A német eredetű Kölsch, amely az alacsony tárolási hőmérsékletben tér el a szokásos felsőerjesztésű söröktől. Szintén említésre méltó a gőzsör, amely az előzőekkel ellentétben alsó erjesztéssel készül, de a felsőerjesztésű sörökre jellemző hőmérsékleten. Illetve egyéb speciális szezonális sörök, különböző fűszerekkel, valamint a füstölt sörök, amelyek füstös aromájukat, í­züket a kemencében szárí­tott árpamalátától kapják.

Alkoholmentes sörök

A normál sörök esetében a cefre szárazanyag-tartalma 11 százalék körül van, az alkoholmentes sörök viszont 6 százalékos sörléből készülnek. Minimális alkoholt egyébként (legfeljebb 0,5 térfogat százalékot) az alkoholmentes sörök is tartalmaznak.

Bio sörök

A felhasznált alapanyagok (maláta, komló) kizárólag ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származhatnak. Igazoltan GMO-mentes sörélesztők és enzimek felhasználhatók, néhány adalékanyag pedig csak külön engedéllyel. A bio sörök és a nem bio sörök íze nem különbözik. A sörfőzdének be kell jelentkeznie az ellenőrzési rendszerbe.

Negatív hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Alkoholizmus

A túlzott alkoholfogyasztás hosszú távon számos betegséget okoz, károsítja a májat, az idegrendszert, és megrövidíti az élettartamot. Az alkohol rövid távú hatásai közé tartozik a koncentráció csökkenése és a reakcióidő megnövekedése, sörfogyasztás után néhány órán belül ezért tilos járművet vezetni. Mindezek miatt elterjedt az alkoholmentes sörök készítése, amelyekben aromákkal próbálják utánozni az alkoholos sör ízét.

Pozitív hatásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sör a legegészségesebb alkoholos italok egyike. A sörben lévő alkoholmennyiség hatása, ha a normál kereteken belül maradunk, többnyire elenyésző. A sörnek nagyon sok pozitív hatása van, melyeket tudományos eredmények bizonyítanak. Nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek az alkohollal együtt a szervezet enzimaktivitását, az anyagcsere folyamatok jótékony gyorsítását eredményezik. Nátriumban szegény, nem tartalmaz zsírokat és 92%-nál több vízből áll.

  • Jelentős antioxidáns tartalmú,
  • Vízhajtó és vesekő-képződést megelőző,
  • Az ártalmas LDL koleszterin szintjét csökkenti, a jó HDL koleszterint növeli,
  • Nyugtató, altató hatású, feszültségoldó.
  • Magas vitamintartalmú (B1, B2, B3, B6, B9, H),
  • Jelentős mennyiségű ásványi anyagot (Cu, Fe, Zn, Mg) tartalmaz,
  • Vírusfertőzések elleni védelem,
  • Stimulálja az immunrendszert (xanthohumol-tartalma miatt),
  • Magas tápértékű, normál fogyasztása nem hizlal.

Két európai országban Lengyelországban és Csehországban a súlyos vesekő betegségben szenvedőknek orvosok előírhatják fogyasztását.[2]

Vitamintartalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vitamin Napi szükséglet (mg) 1 liter sörben található mennyiség (mg)
B2 (riboflavin) 1,5-1,8 0,2-1,3
Nikotinsavamid 22 3-14
B6 1,8-2,2 0,07-1,7
Pantoténsav 8 0,04-2
Folsav 0,2 0,04-0,6
Biotin 50-100 µg 2-15 µg

Magyar sörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körös-Maros Biofarm - Alakor bio sör: a receptúrát és technológiát a BCE Sör és Szeszipari Tanszéke fejlesztette, az alapanyagként felhasznált alakor búzát az MTA ATK nemesítette (Mv Alkor), a gyulai Körös-Maros Biofarm Kft. termelte. A teljes folyamatot a nemesítéstől és vetőmag szaporítástól kezdve az alapanyag termelésén, feldolgozásán keresztül a sörfőzésig a Biokontroll (HU-ÖKO-01) ellenőrizte az ALKOBEER PROJEKT [1] keretében.

A világ vezető söripari cégei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Anheuser-Busch (USA)
  • Heineken (Hollandia)
  • InBev (Belgium)
  • SAB Miller (Dél-Afrika)
  • Brasseries Kronenbourg (Franciaország)
  • MolsonCoors (Kanada-USA)

Külföldi sörök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Amerikai sörök: Angus, Alaskansmokedporter, alesmith nute brown, Alesmith numb skull, anchor Brekleys brow ale, anchor christmas ale, Anchor humming ale, anchor liberty ale, anchor old foghorn , anchor porter, anchorage galaxi Barrel aged White ipa, Anderson Valley Bourbon barrel aged barney flats, anderson valley hop ottin ipa, Anderson valley vinter Solstice, Cambridhe red god, Dark horse reserve special black ale, Drakes Drakonic,Flying Doq gozo, flying doq Horn doq. flying doq kujo, flying doq pearl necklace, Founders Curmudgeon, Hoppin Frog/amager hop from amager, Hoppin frog/fanoNatasha rocks america, Sierra Nevada stout,Sierra Nevada Narwhal,Left hand Milk stout,Hoppin frog Barrel Aged, outa killerleft hand fade to black volume 4 rocky mountain black ale,Port Brewong mongo ipa,Port Brewing Old Viscosity,Port Brewing Wipeout IPA,Rogue Dad's Little Helper, Rogue Dead Guy Ale,Rogue Mocha Porter, Rogue Shakespeare Oatmeal Stout,Sly Fox Odyssey,Southern Tier Iniquity,Stillwater Stateside Saison,The Bruery Autumn Maple, Angol sörök: Adnams, Aston Manor, Badger, Bass, Belhaven, Black Sheep, Boddingtons, Brain, Buffys, Burtonwood, Cains, Carlsberg-Tetley, Daleside, Freedom, Goddards, Isle Of Skye, O'Hanlon's Brewing Company Ltd., Sheperd-Neame, Smiles, St. Peters, Theakston, Wye Valley
  • Belga sörök: Achel, Brasserie Achoufee, Abbaye de Rocs, Bink, Bocq, Brewery Angerik, Brasserie des Fagnes, Brasserie de Silly, Brasserie Vapeur, Chimay, Brewery De Block, De Dool, Delirium Tremens, Den Ostensche Baron, Des Geants, De Proefbrouwerij, DeKoninck, Dubuisson Brewery, Brasserie DuPont, Fantome, Jupiler, Kwak, Rochefort, Leffe, Maes-Alken, Malheur, Mortals, Musketiers (Troubadour), Mongozo, Moortgate (Duvel), Orval Orval, Palm, Primus, Radermacher Distillery, Rodenbach, Satan, Stella Artois, Strubbe, Ter Dolen, Urthel, Val Dieu, Van Steenberge, Vandenbossche, Vapeur, Lindemans,
  • Cseh sörök: Bohemia Regent, Budweiser Budvar, Gambrinus, Veľkopopovický Kozel, Krušovice, Staropramen, Primator, Starobrno, Pilsner Urquell, Samson, Radegast, Zlatopramen
  • Dán sörök: Carlsberg, Tuborg, Faxe, Royal Pilsner
  • Egyiptomi sörök: Luxor, Sakara, Stella
  • Finn sörök: Lapin Kulta, Karhu, Karjala, Koff, Olvi, Sahti
  • Francia sörök: 1664, Fischer, Kronenbourg, Torra
  • Görög sörök: Alfa, Bios, Brink's, Fix, Pils Hellas, Magnus, Mythos
  • Holland sörök: Alfa, Amstel, Bavaria, Brand, Budels, De Leckere, Den Engel, De Pelgrim, De Schans, Dommelsch, Drie Ringen, Grolsch, Grunn, Gulpener, Haagse, Heineken, Hertog Jan, Hoegaarden, Hoeksch, t Koelschip, La Trappe, Leeuw, Lindeboom, Maximiliaam, Scheldebrouwerij, Snab, Stichtse Heeren, Us Heit
  • Horvát sörök: Karlovačko, Ožujsko
  • Ír sörök: Beamish, Caffreys, Guinness, Kilkenny, Murphys
  • Japán sörök: Asahi, Kirin, Sapporo
  • Kínai sörök: Tsingtao, Shanghai, Tianmuhu, Snow, Reeb, Harbin
  • Lengyel sörök: Karpackie, Van Pur, Roger, Okocim, Imperator, Tyskie, Warka, Lech, Żywiec, Tatra, Dębowe Mocne, Lezajsk, Redd's, Harnaś, Żubr
  • Macedón sörök: Skopsko
  • Mexikói sörök: Coronita, Corona Extra (Coronita Cerveza), Desperados, Sol, Dos Equis, Tecate, Bohemia, Modelo Especial, Montejo, Leon Negra, Modelo Negra
  • Montenegrói sörök: Nikšićko Pivo
  • Német sörök: AktienBrauerei, Aldersbacher, Allgaeuer, Alpirsbacher, Altenburg, Altenmünster, Andechs, Astra, Auer, Augustiner, Ayinger, Becks, BerlinerKindl, BerlinerPilsner, Bischoff, Bischofshof, Bitburger, BrauhausSchweinfurt, Caiman, Clausthaler, DAB, Diebels, DinkelAcker, Distelhauser, Duckstein, Eder's, Eichbaum, Einsiedler, Engelbrau, Erdinger, Erharting, Eschweger, Frankenheim, Franziskaner, Fuerstenberg, Gilde, Goldochsen, Hacker-Pschorr Hacker-Pschorr, Hacklberg, Hasseröder, Hofbräu, Holsten, Innstadt, Jever, Kaltenberg, Karlsberg, König, Königsbacher, Köstritzer, Krombacher, Kuchlbauer, Kulmbacher, Lauterbacher, Lederer, Leikeim, Licher, Löwenbräu, Lübzer, Mahrs, Maisels Weisse, Meckatzer, Memminger Brauerei, Oettinger, Paulaner, Pinkus, Potts, Radeberger, Reissdorf Kölsch, Riedenburger, Rolinck, Sanwald, Scherdel, Schlösser, Schneider, Schöfferhofer, Schultheiss, Spaten, Sternquell, Tucher, Uerige, Ulmer Bier, Ustersbacher, Veltins, Warsteiner, Weihenstephan, Weltenburger Kloster Bier, Wernesgrüner, Wieninger
  • Norvég sörök: Aass Bryggeri, Grans Bryggeri, Hansa Borg Bryggerier ASA, Macks olbryggeri, Nordmorsbrygg, Ringnes
  • Olasz sörök: Peroni, Birra Moretti, Nastro Azzurro, Forst

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gaál Ernő: Sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, Gondolat, Budapest, 1988, ISBN 963-282-069-X
  2. Csibrányi Zoltán: A MÚLT JELENE V. - Sör, receptre. parameter.sk, 2013. október 3. (Hozzáférés: 2014. március 8.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Sör témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a sör címszóra a Wikiszótárban!