Kvarc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kvarc
Quartz Brésil.jpg
Általános adatok
Kémiai név szilícium-dioxid
Képlet SiO2
Kristályrendszer trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Oxidásványok
Alosztály 1:2 típusú fém-oxidok
Azonosítás
Megjelenés hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok
Szín víztiszta, gyakran tartalmaz színező vagy szennyező anyagokat, ezért különféle színű lehet, illetve átlátszósága is csökken, sőt opakká is válhat
Porszín fehér
Fény üvegfényű, törési felületén zsírfényű
Átlátszóság átlátszó vagy áttetsző
Keménység 7
Hasadás nincs
Törés kagylós
Oldhatóság egyedüli oldószere a HF
Sűrűség 2,66 g/cm³
Különleges tulajdonság szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos

A kvarc az oxidok és hidroxidok osztályába tartozó ásványfaj, a SiO2 egyik szerkezeti változata. A kvarc a földkéreg egyik legelterjedtebb ásványa.[1] A savanyú magmából keletkezett eruptív kőzeteknek lényeges alkotórésze; kvarcszemekből áll a puszták, sivatagok, folyóvizek s részben a tengerek homokja, kavicsa, úgyszintén a homokkő. Nem hiányzik az metamorf kőzetek, valamint a gazdasági szempontból jelentős ásványelőfordulások ásványai közül sem. A kvarcnak szép színű, aránylag könnyen található változatai közül kerültek ki az első drágakövek.

Ásványtani jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kvarc szilícium-dioxid, képlete SiO2.[1] Vegyi felépítésében a szilícium 46,7%, az oxigén 53,3%-kal vesz részt. Az idegen anyagoktól teljesen mentes, tiszta kvarc színtelen, átlátszó ásvány. Idegen anyagoknak rendkívül csekély mennyisége igen változatos színűre festheti; gyakori idegen szennyezései miatt a kvarc egyike a legszíngazdagabb ásványoknak.

A kvarcváltozatoknak egy része kristályokban fordul elő, ezek a kristályosodott kvarcok vagy fanerokristályos kvarcok; más részüket kristályokban soha nem találjuk, ezek a vaskos kvarcok vagy kriptokristályos kvarcok. A kristályosodott kvarcváltozatok közé tartoznak a hegyikristály, az ametiszt, a füstkvarc, a citrin, a rózsakvarc, a zárványos kvarcok (kvarcmacskaszem, sólyomszem, tigrisszem, aranyos kvarc, rutilkvarc). A vaskos kvarcok vagy rostos vagy szemcsés szerkezetűek. Rostosak: a kalcedon, a karneol, a krizopráz, a heliotrop, az achátok. Szemcsések a szarukő, a jáspis. Kvarckőzet az aventurin.

A kvarc nem hasad. A kristályosodott kvarcok törése kagylós, a vaskosaké egyenetlen, szálkás. Rideg, a vaskos változatok valamivel szívósabbak, mint a kristályosodottak. A gyakrabban előforduló ásványok között a legkeményebb, keménysége 7; az üveget jól karcolja, acéllal szikrázik. A teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm3, a gáz-, folyadék- vagy ásványi zárványokkal telt daraboké ennél kisebb, illetőleg nagyobb. Zárványok a kvarcban nagyon gyakoriak, főképpen a kristályosodott változatokban, éspedig mind folyadék-, mind szilárd-zárványok. Utóbbiak egy része fontos kvarcváltozatokat hoz létre (zárványos kvarcok). Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják, részben színüket vesztik. Forrasztócső lángjában a kvarc megolvad.

A kvarckristályok, úgyszintén csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek. Törésfelületükön a kristályosodott kvarcok zsírfényűek, a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek.

A teljesen színtelen, valamint a szép, telt színű, átlátszó kvarcváltozatokat nemes kvarcoknak mondjuk (hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin, rózsakvarc).

A kvarc fénytörése és kettőstörése nem nagy, színszórása (diszperziója) csekély. Törésmutató Na-fénynél ω = 1,5444, ε = 1,5536.

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kristályalakja-termete és képződési hőmérséklete között összefüggés van, ezért jó földtani hőmérő. A hexagonális β-módosulat a hőcsökkenés után is megtartja alakját, így következtetni lehet, hogy a kristály 573 °C felett keletkezett-e vagy sem. Folyékony magmából (magas hőmérsékleten) hexagonális dipiramisos alakban kristályosodik, míg a csökkenő hőmérsékelettel prizmalapjai is egyre inkább kifejlődnek. Alacsony hőmérsékletű, hidrotermális viszonyok között nyúlt, oszlopos termetű (prizmás), illetve a kristályon piramis, romboéder és trapezoéder lapok is megjelennek. Jellegzetes, hogy a különféle kristálylapok felülete is eltér egymástól: egyik érdes, másik vonalazott vagy tükrözően sima, melynek révén a trigonális szimmetria egyértelműen kifejezésre jut. Gyakran ikresedik, nevezetesebb ikertörvényei: a dauphinéi, a brazíliai és a japán iker. A kvarckristályokban nagyon gyakoriak a különféle ásvány- (például rutil, amfibol, azbeszt), valamint folyadék- és gázzárványok.

A kvarc a legáltalánosabban elterjedt ásvány. A savanyú szilikátkőzetek fő elegyrésze. Nagy keménysége és ellenállóképessége miatt a felszíni kőzetek lepusztulása során feldúsul, és tiszta kvarctörmelék (homok), homokkő, kvarcit keletkezik.

Gyakorlati felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sokféle: kvarcüveg előállítás, üveg- és kerámiaipar, csiszolóanyag, piro- és piezoelektromos kristályok (ultrahang, rádióadás, órák), színes és tetszetős változatai díszítő- és ékkövek.[1]

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kvarcnak alapvetően két változata van, az 573 °C hőmérsékleti határ alatt keletkező alfa-kvarc és az efölött kristályosodó béta-kvarc.

  • Fanerokristályos (jól kristályosodott) változatai:
  • hegyikristály (helyi változata a dipiramisos kristályformájú máramarosi gyémánt) - színtelen, átlátszó változat
  • füstkvarc - sárgásbarnától a szürkén keresztül a feketéig terjedő színű változat, a feketét morionnak nevezik
  • citrin - sárgaszínű változat
  • ametiszt - ibolyaszínű változat
  • rózsakvarc - rózsaszínű változat
  • tejkvarc - tejfehér, opac vagy áttetsző változat
  • kékkvarc - kék színű
  • telérkvarc - telérekben, üregkitöltésben található szürkésfehér változat
  • jogarkvarc
  • csillagkvarc - sugaras halmazokból álló csoport
  • sólyomszem - zöldesszürke, amfibolazbeszt szálaktól selyemfényű
  • tigrisszem vagy macskaszem
  • prázem - aktinolittűktől sötétzöld színű változat
  • aventurin - csillámzárványos, vörösesbarna változat
  • Kriptokristályos (rejtett mikrokristályos) változatai:
  • kalcedonfélék – tömött, vesés, fürtös, cseppköves változatok
    • karneol – sárga-vérvörös kalcedon
    • krizopráz – almazöld kalcedon
    • sarder – barna vagy vérvörösen áttetsző kalcedon
    • jáspis – tömött, vörös vagy sárgásbarna kalcedon
    • szarukő – rideg, kagylós törésű, gumós megjelenésű kalcedon
  • achátfélék – sávosan színezett kalcedon
  • tűzkő (flint) – sötét, fénytelen

Kvarcféleségek galériája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rokon ásványfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • krisztobalitSiO2-változat; 1470 °C alatt alfa-, felette béta-krisztobalit keletkezik
  • tridimitSiO2-változat; 870 °C alatt alfa-, felette béta-tridimit keletkezik
    • asmanit – gömbös megjelenésű tridimitváltozat, csak meteoritokból ismert
  • keatitSiO2-változat
  • coesitSiO2-változat
  • stishovitSiO2-változat
  • fulgurit – természetes kvarcüveg
  • opál – megszilárdult kovasavgél; víztartalmú, hialinos szerkezetű

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c [origo]: A tisztaság és csillogás jelképe: a kvarc. Origo, 2007. október 26. (Hozzáférés: 2012. augusztus 11.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koch Sándor – Sztrókay Kálmán Imre: Ásványtan II. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó (1994), 5. kiadás, 566–581.o. ISBN 963 18 5973 8, összkiadás: ISBN 963 18 5971 1

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]