Opál

Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztoballit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: SiO₂*nH₂O
Keménysége: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: nincs
Törése: kagylós
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

Szerkezete

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

Megjelenési formái, genetikája

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

Változatai

• nemesopál – opalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
• tejopál – opáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
• tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
• faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
• viaszopál
• májopál
• hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
• hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
• borostyánopál
• vízopál

Rokon ásványfajok

• kalcedon

Érdekességek

2006 novemberében Kisnánán különlegesen nagy, hárommázsás faopált találtak, melynek korát 15 millió évre becsülik. A leletet a Természettudományi Múzeumba szállították.

Az első opál bányát a világon, Kassától 35 km-re eső, akkor még Magyarországhoz tartozó Dubnikban létesítették.

A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.