Opál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Opal polished.jpg

Az opál az oxidok-hidroxidok osztályába tartozó krisztobalit ásvány víztartalmú, gyengén kristályos változata. Elnevezése görög közvetítéssel (opaliosz) az óindiai upala (kő, drágakő) szóból származik.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képlete: SiO2*nH2O
Keménysége: 5,5-6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint)
Hasadása: nincs
Törése: kagylós
Színe: változatos, általában a fémionok vagy ásványzárványok színezik
Fénye: üveg-, gyanta- vagy viaszfényű
Egyéb tulajdonságai: víztartalma 1 és 21% között változik, leggyakrabban 6-10%; a nemesopál részben rendezett szerkezete miatt a fényt színeire bontja, mely jelenséget opalizálásnak nevezik; a tejopált felépítő domének (ld. szerkezet) a kék fényt szórják legintenzívebben, ezért anyaga kékesfehér színű (opáleszcencia); különböző változatai UV-fény hatására más és más fényben fluoreszkálnak

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nanométeres átmérőjű krisztallitok építik fel, de anyagában – néhány 100 nm-es méretben jelentkező – másodlagos szerkezet is megfigyelhető, amely változatonként különböző alakú és méretű építőelemekből (doménekből) áll. Víztartalma adszorbeált vagy kapilláris kötésű, de intersticiális vizet is tartalmaz.

Megjelenési formái, genetikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vaskos, fürtös, gumós formákban gyakori, de ismert bekérgezésként, átitatásként vagy eres-teléres formákban, valamint más ásványok helyén pszeudomorf kitöltésként is.

Hidrotermális folyamatok révén keletkezik, de biokémiai folyamatok terméke is lehet.

Változatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

tűzopál
  • nemesopálopalizáló és opáleszcens, lehet fehér vagy fekete színű, keresett drágakő,
  • tejopálopáleszcens, tejfehér színű, áttetsző, gyakran kíséri a nemesopált,
  • tűzopál – tűzvörös, drágakő, ritkán opalizál, ilyenkor girasol (napraforgó) a neve – hazánkban Telkibánya környékén (Tokaji-hegység) vulkáni tufában, külföldön Ausztráliában fordul elő,
  • faopál – opállal átitatott fatörzs, melyben a növény szerkezete megörződik, szebb változatai szintén lehetnek drágakő minőségűek,
  • viaszopál
  • májopál
  • hialit vagy üvegopál – üvegszerű, cseppköves-gömbös kifejlődésű anyag,
  • hidrofán – vízvesztés folytán, repedezetté, átlátszatlanná vált opál.
  • borostyánopál
  • vízopál

Rokon ásványfajok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az első opál bányát a világon, Kassától 35 km-re eső, akkor még Magyarországhoz tartozó Dubnikban létesítették.[2]
  • A Föld egyik legnagyobb opálmezője az ausztráliai Coober Pedy városa mellett húzódik. A közel száz éve tartó bányászat során negyedmillió bányaüreget vájtak a környéken.
  • A Mars Reconnaissance Orbiter (MRO) spektroszkópiai vizsgálatok alapján opált fedezett fel a Marson. A rétegek mintegy 2 milliárd évesek. Ezzel kitolták a víz jelenlétét a Mars középidőszakára.[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Három közel fél tonnás opált találtak Mátraalján. Szegedi Tudományegyetem - Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék. (Hozzáférés: 2010. szeptember 20.)
  2. RONDEAU et al. (2004. október 1.). „Opals from Slovakia ("Hungarian" opals): a re-assessment of the conditions of formation” (angol nyelven). European Journal of Mineralogy - E. Schweizerbart'sche Verlagsbuchhandlung Science Publishers 16 (5), 789-799. o. DOI:10.1127/0935-1221/2004/0016-0789. Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 20.  
  3. NASA/Jet Propulsion Laboratory (2008, October 29). NASA Orbiter Reveals Details Of A Wetter Mars. ScienceDaily. Retrieved September 20, 2010
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Opál témájú médiaállományokat.