Achát
| Achát | |
 |
|
| Adatok | |
| Ásványosztály | Oxidok és hidroxidok |
| Képlete | SiO2 |
| Kristályrendszer | Trigonális |
|
|
|
| Keménység | 7 |
| Szín | minden színben |
| Porszín | fehér |
Az achát a kalcedon egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró kristályok alkotta tömeges halmazai oldatokból válnak ki. A szalagok és a sávok jellegzetes és tetszetős megjelenést kölcsönöznek az achátnak.
Tartalomjegyzék |
Eredete és története [szerkesztés]
Tulajdonságai [szerkesztés]
Az achát (régebben használatos nevén agát) egy féldrágakő, különböző kvarcoknak réteges összetétele, az ipari megmunkálásra a legkeresettebb kalcedonfajta. Leggyakrabban üregekben alakul ki. Kristályszerkezete trigonális, néha előfordul hexagonális-ként is. Keménysége a Mohs-skálán 6–7, sűrűsége: 2,6. Jellemző rá a szalagos színezettség, mely nagyon szép. Könnyen lehet mesterségesen színezni, és színeit felerősíteni. Gyakori az achátgeoda. Változatos rajzának megfelelő különböző elnevezései: szalagos, csillagos, szivárvány-, felhőachát.
Felhasználás [szerkesztés]
Szelencéket, dísztárgyakat, ékszereket, csészéket köszörülnek belőle.
Lelőhelyei [szerkesztés]
Előfordulási helyei: Csehország, Kelet-India, Uruguay, Ausztria, Dél-Afrika, Németország, Olaszország, Mexikó, Kína, Egyesült Államok.
Fizikai-kémiai tulajdonságok [szerkesztés]
Az achát kémiai összetétele megegyezik a kvarcéval: szilícium-dioxid (SiO2), azaz kova. Fizikai szempontból viszont az eltérő kristályosodás eltérő tulajdonságokat eredményez: az achát kevésbé kemény, és kisebb sűrűségű, mint a kvarc, sőt törésmutatója is kisebb.
Képződése [szerkesztés]
Az achát szilíciumban gazdag hidrotermális oldatokból képződik, és magmás vagy üledékes kőzetek belsejében található. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól. A mexikói tűzachát a vasoxidnak köszönhetően vörös alapon aranyszínűen irizál. A tájképachát természetes zárványai tájképszerű látványt nyújtanak. A mohaachátban a vas és a mangán jelenlétének köszönhetően ágszerű (dendrites) zárványok láthatók. Az erődachátban a csíkok szöget zárnak be, és olyan formát alkotnak, mint egy erőd alaprajza.
