Origo (internetes újság)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Origo.hu szócikkből átirányítva)
origo
Adatok
Típus internetes szórakoztató- és hírportál

Ország  Magyarország
Alapítva 1998
Ár ingyenes
Tulajdonos Magyar Telekom
Kiadó Origo Média és Kommunikációs Zrt.
Főszerkesztő Gazda Albert
Szerkesztő Galambos Márton,
Mong Attila,
Pálinkás Szűcs Róbert,
Pethő András,
Sáling Gergő
Nyelv magyar
Székhely 1117 Budapest, Gábor Dénes út 2/D[1]

Weboldal

Az Origo.hu[2] Magyarország leglátogatottabb internetes portálja (2007 októberi adat).[3] Nemcsak egy hírportál, hanem a médiatartalmon kívül különböző egyéb szolgáltatásokat is nyújt.

Kiadója a Magyar Telekom tartalomszolgáltatási területtel foglakozó leányvállalata, az Origo Média és Kommunikációs Zrt. A portál hirdetésekből tartja fenn magát.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1997 májusában kezdődtek az előkészületek. A Magyar Narancsból akkor kivált négyes (Nádori Péter, Pohly Ferenc, Simó György és Weyer Balázs) megbízást kapott a Matávtól arra, hogy a cég hogyan tudná az akkor újdonságnak számító internet lehetőségeit kiaknázni. Május 1-jétől 31-ig elkészítettek egy hosszabb tanulmányt, ami alapján a Matáv vezetése úgy döntött, létrehoznak egy szervezeti egységet a vállalaton belül, amely a cég saját tartalmi szolgáltatását készíti elő. Ennek eredményeképpen egy évvel később, 1998-ban elindult az Origo. Magát a nevet azért választották, mert már induláskor egy központi lapot akartak létrehozni, amit az emberek kezdőlapként használnak.

Ezzel egy időben elindult egy keresőoldal, az Altavizsla, amely pár hónapon belül összeforrt az Origóval.

Az alkotók már a kezdetektől egy olyan oldalt akartak készíteni, amelyben szerkesztett tartalmat és egyéb szolgáltatásokat is ötvöznek. Ezért vásárolták fel néhány hónappal később a Freemail levelező programot is 1999-ben. Ugyanebben az évben fejlesztették ki az oldal szoftverbázis szolgáltatását is. Az oldal létrehozásánál példaként külföldi (legfőképpen amerikai) internetes portálokat vettek figyelembe, például a Yahoo, az AOL vagy az Altavista. Ezen oldalak arculatát nem használták fel, az Origót saját maguk fejlesztették ki, csupán az Altavistával kötöttek szerződést, ugyanis az Altavizsla keresőprogram az Altavista keresőmotorját használta.[3]

Az Origo és egyik olvasója

Az induló rovatok a következők voltak: belföld, külföld, sport, technika, gazdaság, tudomány, és női rovat. 1999-ben indult a szoftverbázis, majd később folyamatosan bővült: filmklub, erotika, zene, autó, tv, egészség, állás, ingatlan, babázó, utazás, és az addig meglévő rovatok is sokat bővültek.

A portál főszerkesztője 2000-ig Nádori Péter volt, akit ezután a korábban az üzleti negyedért és fejlesztésekért felelős szerkesztő, Weyer Balázs váltott.

Ebben az évben vált a portál a leglátogatottabb oldallá Magyarországon és egy új, portálszerűbb arculatot is kapott. Szintén ebben az évben indították el az oldal autós rovatát is. A 2001-es évben a szeptember 11-ei események nagyban megnövelték az oldal látogatottságát és egy újabb arculatváltás történt.

2006-ban megvásárolták az iWiWet és egy blogos, videómegosztó funkciót is létrehoztak. 2007 januárjában teljesen új arculatot kapott az oldal és a Google-lel is szerződést kötöttek, így azóta már új keresőmotort használnak. Megjelent egy-két új funkció is: a megjelenő cikkeket értékelni lehet és a cikkek után hozzászólásokat is lehet fűzni hozzájuk a blogter.hu felületén.[3]

Kezdetekben a jelenleginél jóval kisebb, 9 fős szerkesztőség működött. A mai szerkesztőség összesen 95 főből áll, aminek kb. 40%-a belső, 30%-a külső munkatárs, a maradék 30% pedig hírügynökségi vagy céges „beszállító”. Külső munkatársakat kizárólag a cég keres, és jellemzően állandó külsősök dolgoznak náluk.[3]

Nádori Péter hosszabb kitérő után, 2008-ban tért vissza a portálhoz.

2009 szeptemberében új megjelenést kapott a portál.[4] Az új verzióban a címoldal a korábbinál több belső tartalom felé mutat közvetlenül.

2010. február 1-jétől a korábban az Index-nél dolgozó Vaszily Miklós lett a lapot kiadó Origo Zrt. vezérigazgatója. A feladata a portál és kapcsolt részei (pl. iWiW) nyereségessé tétele, a hirdetési bevételek növelése lett.[5] 201011-ben több indexes újságíró átjött a laphoz.

2011 augusztus végén ismét megújult a dizájn. Nagy képes cikkajánló, egységesített méretű képek, több szín és szellősebb hasábok mellett személyre szabható lett a címlap tetején lévő cikkajánló. A saját fejlesztésű megjelenést szemkamerával is tesztelték.[6]

2011. szeptember 29-én váratlanul bejelentették, hogy november 2-án közös megegyezéssel távozik Weyer Balázs főszerkesztő és Nádori Péter, előbbi helyét az indexes Gazda Albert vette át.[7]

2013. június 4-én megváltozott a hírportál arculata, a logójából elhagyták a szögletes zárójeleket is.[8]

Főszerkesztők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A portálra jellemző, hogy tudatosan és folyamatosan változtatják a kor és a látogatók elvárásainak megfelelően, arra törekedve, hogy minél több tartalmat jelenítsenek meg az adott felületen. A portálnak nincs kifejezett célközönsége, mindenkihez próbálnak szólni, a látogatók túlnyomó része azonban 25 és 45 év közötti, mert a 45 év felettiek jóval kevesebben használják az internetet. A 25 évnél fiatalabb rétegeknek a T-Online más típusú oldalakat kínál (Iwiw, chat.hu, G-portál, Videa, Freemail).

Az oldal látogatottsága a kezdetektől fogva folyamatosan nő. A jelenlegi napi látogatottság 700 000 fő körül mozog a külföldi látogatókkal együtt. A látogatottság elképesztő méreteket öltött, amikor 2006 szeptemberében az Origo hozott le először cikket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök balatonőszödi beszédéről.

Általános céljuk, hogy „megkerülhetetlenek” legyenek, vagyis, hogy akkor is kíváncsiak legyenek az emberek az oldalra, hogyha éppen a közéletben nem történik semmi figyelemre méltó. Minden napra találnak ki pár főbb témát, amik az oldalukon fognak szerepelni, és csak ők foglalkoznak velük. Központi témáik: környezettudatosság, klímaváltozás, globalizáció, biciklis mozgalom, természettudomány, űrkutatás.

Hírszolgáltatás szempontjából az első számú versenytársuk az Index.hu. Sok hasonlóságot találunk a két oldal között, de bizonyos szempontból ellentétei is egymásnak. Az Index.hu a híreket inkább a vélemény felől közelíti meg, és teret engednek a szélsőségesebb megnyilvánulásoknak is. A véleményekkel nyilvánvalóan könnyebb azonosulni, vagy adott esetben szembehelyezkedni. Az Origo azonban próbál objektívebb maradni. Az írások hangvétele szárazabb, neutrálisabb. Írásaik pártszimpátiától függetlenek. Véleményeket nem igen közölnek, és publikációkat sem jelentetnek meg. Többek között ezért is többen olvassák, mint az Index.hu-t. Cikkeik kevesebb embert taszítanak, és a keresztolvasottságuk a jobb- és baloldali sajtótermékekkel is igen magas. Tényújságírásra törekednek, ennél fogva kevesebb beszédtémát szolgáltatnak. Megpróbálják megőrizni a portálról kialakult, objektivitást sugárzó képet.[3]

Összefoglalásként Weyer Balázs szerint három főbb pont van, ami az Origót kiemeli, megkülönbözteti versenytársaitól 2007-ben:

  • Az objektivitás, semlegesség, tényközlő újságírás.
  • A médiatartalom és a szolgáltatások együttes jelenléte, amit egyedül nekik sikerült elérniük ilyen színvonalon.
  • A komoly arculatot vegyítik az érdekességekkel, színes hírekkel. Így az olvasóközönség vegyes, vagyis az igényes olvasóközönség is talál magának szórakozást, és könnyedebb szórakozásra vágyók is elmerülhetnek a kultúra, tudomány világában, és a társadalmilag fontos eseményekről sem maradnak le.[3]

Az elektronikus és a nyomtatott sajtó viszonya[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internet megjelenése óta a nyomtatott sajtó példányszáma, olvasottsága folyamatosan esik, mert több szempontból is hátrányban van az elektronikus sajtóhoz képest. Egyik nagy hátrányuk az idő. A hírekben képtelenek versenyezni a portálokkal, mert a reggeli hírek amelyek az újságokban megjelennek, tulajdonképpen már a tegnapi hírek, amiket az emberek elolvashattak az interneten. Ezen hátrány kiküszöbölésére a papír alapú újságok próbálnak az elemzések, vélemények felé elmenni. Ennek ellenére az elektronikus sajtót manapság már többen olvassák.

Eleinte még az írott sajtó határozta meg, hogy milyen legyen az elektronikus, abból átvett sémákat használták. Manapság azonban már az elektronikus sajtó van nagyobb hatással az írott sajtóra. A portálokon újabb és újabb multimédiás funkciók jelennek meg, és így már a televízióval kezdenek el konkurálni. Nézettségben már most megelőzik a televíziós csatornákat (a főbb országos televíziók kivételével).[3]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lényeges adatok. Corp.origo.hu. (Hozzáférés: 2011. november 30.)
  2. Ezt a címet hagyományosan a fenti alakban írják. A magyar helyesírás szabályai szerint azonban a következő forma lenne a helyes: Origó. Indoklás: AkH. 203., OH. 232., 237. o.
  3. ^ a b c d e f g Forrás: Weyer Balázs szóbeli közlése 2007. október 30-án. Az interjút Balaton András és Hergovits Gergő készítette.
  4. Megújul az Origo címlapja – Origo, 2009. szeptember 2.
  5. Vaszily és Novák az Origo élén – Computerworld.hu, 2010. január 22.
  6. [origo Új dizájnt kapott az origo] – Socialtimes.hu, 2011. augusztus 31.
  7. Távozik az Origo éléről Weyer és Nádori – Emasa.hu, 2011. szeptember 29.
  8. Már az Origo sem a régi”, origo.hu, 2013. június 4. (Hozzáférés ideje: 2013. június 4.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]