Citrin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Citrin | |
 |
|
| Ásványosztály: | Oxidok és hidroxidok |
| Alosztály: | Egyszerű oxidok |
| Kémiai elnevezése: | Szilícium-dioxid |
| Képlete: | SiO2 |
| Kristályrendszer: | Trigonális α-kvarc |
| Megjelenési forma: | Hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok |
| Sűrűsége: | 2,66 g/cm3 |
| Keménység: | 7 Mohs szerint |
| Hasadás: | Nincs |
| Törés: | Kagylós |
| Szín: | Sárga |
| Porszín: | Fehér |
| Fény: | Üvegfényű, törési felületén zsírfényű |
| Átlátszóság: | Átlátszó vagy áttetsző |
| Különleges tulajdonság: | Szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos; egyedüli oldószere a HF |
A citrin a kvarc ásvány sárgaszínű, drágakőként használt változata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ásványtani jellemzői
Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat; citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak. A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek. A sötétsárga kristályokban gyenge pleokroizmust észlelhető. A vas színezi.
Hevítve a citrin színe, alacsonyabb hőmérsékleten, általában világosabbá válik, magasabb hőmérsékleten a kristály megzavarosodik. Rádiumsugárzás a citrint feketésbarnára, Röntgensugárzás barnára színezi.
[szerkesztés] Előfordulása
Európában a legjelentősebb lelőhelyek a spanyolországi Villas Buenas és Villa Seca, úgyszintén a füstkvarcot is tartalmazó Hinojosa. Egyes spanyol citrinek hevítve a madeira bor színéhez hasonló égővöröses-barnává válnak, e köveket madeira topáz név alatt forgalmazzák. A skóciai Arran barnás vagy füstös sárga citrinjei skót topáz néven ismertek.
A legtöbb citrin a brazíliai Goyaz és Minas Gerais államokból származik. Színük citrom-narancssárga.
A madagaszkári citrinek színe topázsárga.
[szerkesztés] Felhasználása
A citrin soha nem kerül saját neve alatt forgalomba. Nyers kristályainak sárga kristály a neve, csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz név alatt ismerik, holott a topázhoz éppen olyan kevés köze van, mint a többi kvarcváltozatnak.
[szerkesztés] Források
- Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
- Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
- Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
- Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
