Citrin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Citrin
Citrine 1 (Russie).jpg
Általános adatok
Kémiai név szilícium-dioxid
Képlet SiO2
Kristályrendszer trigonális
Ásványrendszertani besorolás
Osztály Oxidásványok
Alosztály 1:2 típusú fém-oxidok
Azonosítás
Megjelenés hexagonális oszlopok, gyakoriak az ikerkristályok
Szín sárga
Porszín fehér
Fény üvegfényű, törési felületén zsírfényű
Átlátszóság átlátszó vagy áttetsző
Keménység 7
Hasadás nincs
Törés kagylós
Oldhatóság egyedüli oldószere a HF
Különleges tulajdonság szerkezetének szimmetriájából adódóan cirkulárpoláros; az UV-fényt átereszti; piro- és piezoelektromos

A citrin a kvarc ásvány sárgaszínű, drágakőként használt változata.

Ásványtani jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színe a sárgának legvilágosabb árnyalatától a legsötétebbig változhat; citrom-, bor-, méz-, arany-, narancs- és barnássárga mind előfordulnak. A hegyikristályhoz hasonló kristályok általában 10-15 centiméter hosszat érnek el. A színeloszlás sokkal egyenletesebb, mint az ametisztekben; a nem egyenletesen színezett kristályok felhősek. A sötétsárga kristályokban gyenge pleokroizmust észlelhető. A vas színezi.

Hevítve a citrin színe, alacsonyabb hőmérsékleten, általában világosabbá válik, magasabb hőmér­sékleten a kristály megzavarosodik. Rádiumsugárzás a citrint feketésbarnára, Röntgen­sugárzás barnára színezi.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában a legjelentősebb lelőhelyek a spanyolországi Villas Buenas és Villa Seca, úgyszintén a füstkvarcot is tartalmazó Hinojosa. Egyes spanyol citrinek hevítve a madeira bor színéhez hasonló égővöröses-barnává válnak, e köveket madeira topáz név alatt forgalmazzák. A skóciai Arran barnás vagy füstös sárga citrinjei skót topáz néven ismertek.

A legtöbb citrin a brazíliai Goyaz és Minas Gerais államokból származik. Színük citrom-narancssárga.

A madagaszkári citrinek színe topázsárga.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A citrin soha nem kerül saját neve alatt forgalomba. Nyers kristályainak sárga kristály a neve, csiszolva nyugati-, cseh-, skót-, spanyol-, madeira-, aranytopáz név alatt ismerik, holott a topázhoz éppen olyan kevés köze van, mint a többi kvarcváltozatnak.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dudichné Dr. Vendl Mária, Koch Sándor - A drágakövek, Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 1935
  • Koch Sándor-Sztrókay Kálmán - Ásványtan, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994
  • Medenbach, Olaf, Sussieck-Fornefeld, Cornelia - Ásványok, Magyar Könyvklub, Budapest, 1992
  • Oberfrank Ferenc – Rékai Jenő: Drágakövek – Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Citrin témájú médiaállományokat.