Madagaszkár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: Tanindrazana, Fahafahana, Fandrosoana (magyarul: Haza, Szabadság, Haladás) |
|||||
| Himnusz: Ry Tanindrazanay malala ô | |||||
 |
|||||
| Főváros | Antananarivo |
||||
| Államforma | Parlamentális köztársaság | ||||
| - Elnök | Andry Rajoelina | ||||
| - Miniszterelnök | Monja Roindefo
|
||||
| Hivatalos nyelv | malgas, francia és angol | ||||
| Függetlenség | Franciaországtól | ||||
| - Dátum | |||||
| Terület | |||||
| - Összes | 587 041 km² (45.) | ||||
| - Víz (%) | 0,13 | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005-ös adatok évi becslés | 18 606 000 (56.) | ||||
| - 1993-as évi népszámlálás | 12 238 914 | ||||
| - Népsűrűség | 32 fő/km² | ||||
| GDP | 2005-ös adatok | ||||
| - Összes | nincs adat (118.) PPP: 16,228 milliárd |
||||
| - Egy főre jutó | nincs adat (169.) PPP: 905 |
||||
| HDI (2004) | 0,509 (143.) – közepes | ||||
| Pénznem | Madagaszkári ariary (MGA) |
||||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||||
| - Nyári időszámítás | nincs (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .mg |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | RM | ||||
| Hívószám | +261 |
||||
|
|||||
Madagaszkár, hivatalosan a Madagaszkári Köztársaság (régebbi nevén Malagaszi Köztársaság) egy szigetország az Indiai-óceánban, Afrika délkeleti partjainál. A fő sziget a negyedik legnagyobb sziget a világon, és a világ állat- és növényvilágának 5%-a él a szigeten (több mint 80%-a őshonos). Legismertebbek közülük a lemurok, a húsevő fossza, számos helyi madárfaj és hat baobabfaj.
Madagaszkár őshonos népe a malgas, hivatalos nyelve a malgas, a francia és az angol nyelv.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Domborzat
A központi magasföld jellegzetes tájain kopár dombok között a völgyekben teraszos rizstermesztés folyik. Tengerszint feletti magassága 750 - 1350 méter közötti. Van több magasabb hegység is, itt a csúcsok magassága meghaladja a 2400 métert. A legmagasabb hegy 2876 méter magas. A lakosság zöme a felföldön él.
Kelet felé meredek lejtő vezet a parti síkságra. A tengerpartot lagúnák szegélyezik, jó természetes kikötőket nyújtva.
Nyugat felé kevésbé meredek a lejtő a nyugati parti síkság felé. Ez a sziget szélárnyékban lévő, száraz oldala. A lakosság ritka, az eredeti természeti környezet kevésbé bolygatott.
[szerkesztés] Vízrajz
A sziget elég nagy ahhoz, hogy tekintélyes méretű folyók legyenek rajta. Az emberi tevékenység nyomán a talajerózió erős a szigeten, vagyis a folyók sok hordalékot szállítanak. A hordalékot a parti síkságon rakják le. A feltöltődő folyók árvízveszélyt okoznak a parti településeken. A folyótorkolatokban levő kikötőknek is súlyos gondot okoz a jelenség.
A keleti part természetes lagúnáit és mesterséges víztározóit a Canal des Pangalanes nevű, 460 km hosszú csatorna köti össze.
[szerkesztés] Éghajlat
Madagaszkár éghajlata trópusi. Az uralkodó passzátszél keletről fúj, emiatt a szigetnek van szélnek kitett és szélárnyékos oldala. A szélnek kitett keleti oldalon az évi csapadékmennyiség maximuma 4000 mm, ami a nyugati oldalon 500 mm-re csökken.
Két évszak van: a forró esős évszak novembertől áprilisig tart. Az év többi része hűvösebb, szárazabb. Időnként trópusi ciklonok pusztítanak.
[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem
A sziget nagyon régen elvált minden más kontinenstől. Indokolható álláspont szerint tulajdonképpen önálló kontinens. Emiatt élővilága egyedi. Nagyjából 10 000 növényfaj él a szigeten, 90% endemikus itt.
A szélnek kitett keleti lejtőkön és a keleti parti síkságon trópusi esőerdő élt eredetileg. Ezt nagyon veszélyezteti az erdőirtás. A nyugati, szárazabb oldalon trópusi lombullató erdők honosak, a legszárazabb vidékeken félsivatagi tüskés bozótok. Itt a lakosság ritka, az erdőpusztulás nem olyan nagymérvű, mint keleten, de jelen van. Errefelé ma is honos az égetéses-irtásos földművelés. A lecsupaszított talajt az erózió veszélyezteti. Gyakran előfordul, hogy úgy lepusztul a talaj, hogy ott már semmiféle növényzet nem tud megkapaszkodni. A folyókba mosódott hordalék meg a folyók mentén élőknek okoz sok gondot: árvízveszélyt, a kikötők feltöltődését.
[szerkesztés] Nemzeti parkjai
Térkép angol nyelven Madagaszkár természetvédelmi területeiről és nemzeti parkjairól.[1]
[szerkesztés] Természeti világörökségei
1990 óta a természeti világörökség része Tsingy de Bemaraha Természetvédelmi Terület. 2007-ben Atsinanana esőerdői gyűjtőnéven hat nemzeti parkot nyilvánítottak világörökséggé: Marojejy, Masoala, Ranomafana, Zahamena, Andohahela, Andringitra nemzeti parkok.
[szerkesztés] Történelem
Régészek becslése szerint Madagaszkár 200 és 500 között települt be, amikor Délkelet-Ázsiából, valószínűleg Borneóból vagy Dél-Celebeszről) tengerjáró népek érkeztek katamaránokon. Ugyanakkor vagy röviddel később érkeztek bantu telepesek a Mozambique-csatornán át.
Az írott történelem a 7. században kezdődik, amikor muszlim kereskedők telepedtek le az északnyugati parton és a malgas nyelvet arab betűkkel (sorabe írás) kezdték írni.
A középkori törzsfőnökök kereskedelmi kapcsolatai elérték Kelet-Afrikát, Közel-Keletet és Indiát. Nagy törzsfőnökségek uralták a sziget számottevő területét.
Az európaiakkal az első kapcsolatfelvétel 1500-ban volt, amikor Diogo Dias portugál kapitány elérte a szigetet, azután, hogy hajója különvált az Indiába tartó flottától. A portugálok kereskedtek a szigetlakókkal, "Sāo Lourenço" (Szent Lőrinc) néven ismerték. 1665-ben Francois Caron, az újonnan alakult Francia Keletindiai Társaság főigazgatója Madagaszkárra vitorlázott. A madagaszkári gyarmatalapítási kísérlet kudarcba fulladt, de a közeli Bourbon (ma Reunion) és Ile-de-France (ma Mauritius) szigeten kikötőt létesítettek. A 17. század vége felé a franciák kereskedelmi állomásokat nyitottak a keleti parton.
1774-től 1824-ig Madagaszkár kalózok, köztük amerikai kalózok vadászterülete volt, akik madagaszkári rizst szállítottak Dél-Karolinába. Sok európai tengerész szenvedett hajótörést a sziget partjainál, köztük Robert Drury, akinek az útleírása a dél-madagaszkári élet egyetlen jó leírása a 18. századból. Erre az időre esik Benyovszky Móric "királysága".
Az 1790-es évektől kezdve merina uralkodók kiterjesztették hegemóniájukat a sziget legnagyobb részére, beleértve a partvidéket is. 1817-ben a merina uralkodó és Mauritius brit kormányzója megállapodott a rabszolgakereskedelem betiltásáról, amelynek pedig fontos szerepe volt Madagaszkár gazdasági életében. Kárpótlásként a sziget brit katonai és pénzügyi segítséget kapott. A brit befolyás megmaradt a következő évtizedekben is. Akkoriban a merina udvar áttért a kereszténységre, presbiteriánus, kongregacionalista és anglikán vallás terjedt el körükben. A brit haditengerészet az Indiai-óceánon véget vetett az arab rabszolgakereskedelemnek. A merina állam meghódította az addig független törzsi államokat, egyesítette a szigetet.
Franciaország 1883-ban megtámadta Madagaszkárt az első francia-hova háborúban, amely francia állampolgárok elkobzott vagyona miatt tört ki. (A hova a három merina osztály egyike volt. Ezek: andriana - arisztokrácia, hova - köznép, andevo - rabszolgák. A hova szót a franciák hibásan alkalmazták a merinák összességére.) A háború végén Antsiranana (Diego Suarez) várost és északi parton Franciaországhoz csatolták és 560 000 aranyfrank kárpótlást kaptak Joseph-François Lambert örökösei. 1890-ben a britek hivatalosan tudomásul vették a Madagaszkár feletti francia védnökséget.
1895-ben francia hadoszlop szállt partra Mahajangában (Majunga) és a fővárosba, Antananarivóba menetelt. A város védői meglepték őket és visszaverték a támadókat a keleti part közelébe. A második francia-hova háború végéig 20 francia katona halt meg harcban és 6000 maláriában és más betegségekben.
Az ellenségeskedések után a francia parlament Madagaszkár annektálására szavazott 1896-ban. A 103 éves merina monarchia véget ért, a királyi családot Algériába száműzték. 1904 decemberében az orosz balti flotta Antsiranana (Diego Suarez) kikötőjében vételezett szenet és ellátmányt, mielőtt elindult volna végzetes útjára Csuzima felé. Indulás előtt az orosz tengerészeknek a parton kellett hagyniuk az általuk vásárolt állatokat, majmokat, óriáskígyókat és egy krokodilt.
A II. világháború idején madagaszkári katonák harcoltak Franciaországban, Marokkóban és Szíriában. Franciaország megtámadása előtt a németek azt tervezték, hogy valamennyi európai zsidót Madagaszkárra telepítik erővel. Ez a Madagaszkár-terv. De a tervezett akcióra sohasem került sor. Amikor Franciaország vereséget szenvedett Németországtól, Madagaszkárt a Vichy-kormány igazgatta. Az a veszély fenyegetett, hogy Japán tengeralattjáró-támaszpontot létesít a helyi hatóságok jóváhagyásával. Hogy ezt megakadályozzák, brit csapatok elfoglalták a sziget stratégiai jelentőségű pontjait, azután átadták azokat Szabad Franciaországnak.
1947-ben több hónapig tartó nemzeti felkelés tört ki a franciák ellen. Elnyomása során heves harcokban 90 000 ember vesztette életét. 1956-ban a franciák reformokat vezettek és Madagaszkár békésen haladt a függetlenség felé. 1958. október 14-én kiáltották ki a Malgas Köztársaságot autonóm államként a Francia Közösségen belül. Az ideiglenes kormány időszaka az alkotmány 1959-es elfogadásával és a teljes függetlenség 1960. június 26-i kikiáltásával ért véget.
A függetlenség után évtizedekig Afrika egyetlen jelentősebb szociáldemokrata pártja kormányozta az országot. A politikai harcok parlamentáris keretek között zajlottak.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
1998-ban az elnök hivatali ideje, a parlament és a miniszterelnök hivatali ideje 5 évre módosult.
[szerkesztés] Politikai pártok
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Madagaszkárnak 6 tartománya van. A tartományokat 22 régióra osztották be.
|
|
|
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Madagaszkár hadereje
[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
Madagaszkár népessége nagyrészt afrikai és ausztronéz származású, ám a kultúrán keresztül észrevehető ausztronéz kisebbség a hegyekben él.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Madagaszkár városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
A malgas nyelv (a francia és az angol mellett) Madagaszkár hivatalos nyelve, 13 millióan beszélik a szigeten. A nyelvészek először úgy gondolták, hogy ez a nyelv az afrikai nyelvek családjába tartozik, de kiderült, hogy igazából egy maláj-polinéz nyelv. Valószínűleg az indonéziai bevándorlóktól származik, akik 1500-2000 évvel ezelőtt érkeztek a szigetre.
- 52% helyi vallású
- 23% római katolikus
- 18% Protestáns
- 7% muzulmán
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
Madagaszkár a Föld egyik legfejletlenebb és legszegényebb állama. Ásványkincsekben (grafit, vasérc, csillámpala, féldrágakövek, urán, króm, titán) gazdag. Iparát az élelmiszer- és textilipar, valamint a gépkocsi-összeszerelés alkotja. Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból (rizs és manióka termesztése), valamint halászatból és fakitermelésből él. Ebből származik a nemzeti jövedelem harmada, és az export 70%-a. A külföldi tulajdonban lévő ültetvényekről sok árut (bors, szegfűszeg, vanília, kávé, dohány, cukornád) visznek a világ minden tájára.
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
[szerkesztés] Mezőgazdaság
[szerkesztés] Ipar
[szerkesztés] Kereskedelem
[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
[szerkesztés] Kulturális intézmények
[szerkesztés] Kulturális világörökség
Az UNESCO szerint a világ kulturális örökségének része Ambomihanga Királydombja "(Kék domb)".
[szerkesztés] Tudomány
[szerkesztés] Művészetek
[szerkesztés] Hagyományok, néprajz
[szerkesztés] Gasztronómia
[szerkesztés] Turizmus
[szerkesztés] Sport
[szerkesztés] Ünnepnapok
- január 1.: újév
- március 29.
- május 1.: a munka ünnepe
- május 25.: Afrika-nap
- június 26. a függetlenség napja
- augusztus 15.
- november 1.: halottak napja
- december 25.: karácsony
[szerkesztés] Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A kormány hivatalos oldala
- országinformációk
- Minden Madagaszkárról németül
- Madagaszkár és az Afrikai Unió
- Madagaszkár témájú linkgyűjtemény
- Madagaszkári Köztársaság Konzulátusa – Budapest
[szerkesztés] Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||
