Kamerun

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kameruni Köztársaság
République du Cameroun
Republic of Cameroon
Kameruni Köztársaság zászlaja
Kameruni Köztársaság zászlaja
Kameruni Köztársaság címere
Kameruni Köztársaság címere
Nemzeti mottó: Paix, Travail, Patrie
Peace, Work, Fatherland
(franciául és angolul: Béke, Munka, Szülőföld)
Nemzeti himnusz: Chant de Ralliement
LocationCameroon.svg

Fővárosa Yaoundé
é. sz. 5° 07′, k. h. 11° 55′
Legnagyobb város Douala
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Paul Biya
Miniszterelnök Philémon Yang
Hivatalos nyelv francia, angol
Beszélt nyelvek szángó, további 24 törzsi nyelv[1]
függetlenség Franciaországtól és Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1960. január 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, Frankofónia, OIC
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 60
Becsült 15 746 179 fő (2003)
Rangsorban 60
Népsűrűség 34 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 475 440 km²
Rangsorban 52
Víz 1,3%%
Időzóna WAT (UTC+1)
Egyéb adatok
Pénznem CFA frank (XAF)
Nemzetközi gépkocsijel CAM
Hívószám 237
Internet TLD .cm

Kamerun afrikai ország a Guineai-öbölben. Északnyugatról Nigéria, északkeletről Csád, keletről a Közép-afrikai Köztársaság, délről Kongó, Gabon és Egyenlítői-Guinea határolja.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamerun domborzati térképe

Az ország a Guineai-öböl belső területén helyezkedik el, viszonylag kis szakaszon érintkezik a tengerrel. Déli részén a Kamerun-fennsík helyezkedik el, amely a Kongó-medencét körkörösen körülvevő küszöbrendszerhez tartozik. Az ország északi területein terül el az Adamawa-fennsík. A Kamerun-hegység vulkáni övezete már a szomszédos nagytáj, Felső-Guineához tartozik, és a Csád-tó medencéje is inkább a szudáni tájakkal mutat rokonságot. Az ország észak-déli kiterjedése meglehetősen nagy, ennek köszönhetően a növénytakaró is széles skálán változik. Megtalálható itt az esőerdő és a szavanna jellegzetes növényzete is. Legmagasabb pont: Kamerun, 4070 m.[forrás?]

Kamerun feltérképezésében Kalmár Jenő magyar kutató is részt vett.[2]

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamerun területe négy fő vízgyűjtő terület között oszlik meg. Délen a fő folyók: Ntem, Nyong, Sanaga, Wouri. Ezek délre folynak vagy nyugatra, közvetlenül a Guineai-öbölbe. A Dja és a Kadéï dél felé a Kongóba folynak. Észak-Kamerunban a Bénoué észak felé folyik, aztán nyugatra fordulva a Nigerbe ömlik. A Logone észak felé a Csád-tóba ömlik. A Csád-tavon Kamerun három másik szomszédos országgal osztozik.[forrás?]

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mindenütt trópusi, de a csapadékmennyiség délről, a partvidékről észak felé haladva egyre kevesebb. Míg délen a száraz évszak nagyon rövid, addig északon az esős évszak rövid.[forrás?]

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parti síkságot és az azzal határos domb- és hegyvidékeket trópusi esőerdő fedi, amely az ország területének 75%-ára kiterjed.[3] A Kamerun-hegység vulkanikus talajai nagyon termékenyek, itt jelentős földművelés folyik. Ahogy a csapadék fogy, az erdők egyre szárazabbak és az északi síkságot már magas füvű szavanna fedi, tüskés bozótokkal tarkítva.[forrás?]

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kameruni kormány 1986-ban létesítette Kamerun első nemzeti parkját: Korup Nemzeti Park. Ez trópusi esőerdő, igen sokféle fával. A Waza Nemzeti Park szavannával fedett vidéken fekszik, állatvilága nevezetes.[forrás?]

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dzsa Állatrezervátum: nehezen megközelíthető helyen érintetlen esőerdő, ritka emlős fajokkal.[forrás?]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmatosítás előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mai Kamerun területe a neolitikumban népesült be. A legrégebbi folyamatos lakók pigmeus csoportok. A Sao kultúra a Csád-tó körül alakult ki 500 körül, ennek az utódja Kanem, majd a Bornu állam. Nyugaton törzsi királyságok alakultak ki.[forrás?]Portugál tengerészek az itteni partot 1472-ben érték el. Feltűnt neki a Wouri-folyóban élő sokféle rák, és elnevezték Rákfolyónak, portugálul Rio dos Camarões. Ebből ered a Kamerun név. A következő néhány évszázadban az európaiak rendszeresen kereskedtek a parti népekkel és keresztény misszionáriusok hatoltak be a belső területekre. A 19. század elején Modibo Alana, fulani népből eredő katona dzsihádot hirdetett az északkeleti vidék nem muszlim - és részben muszlim - lakossága ellen és létrehozta az Adamawa Emirátust. A fulanik elől menekültek a népek, de maguk is telepítettek és nagy mértékben átrendeződött a lakosság.[forrás?]

Gyarmati kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gustav Nachtigal, a Német Császárság megbízottja 1884-ben alapította Kamerun gyarmatot. A németek benyomultak a belső területekre. A gyarmat infrastruktúrájának kiépítése során a kényszermunka nagyon durva rendszerét vezették be. Miután Németország vereséget szenvedett az első világháborúban, Kamerun népszövetségi mandátumterület lett és 1919-ben megosztották Franciaország és Nagy-Britannia között. A franciák teljesen integrálták Kamerun gazdaságát gyarmati rendszerükbe, kiépítették infrastruktúráját tőkeberuházásokkal, képzett munkások odatelepítésével, és folytatták a kényszermunka rendszerét. A britek részüket a szomszédos Nigériából kormányozták. A bennszülöttek vádja szerint ez a terület gyarmat gyarmata volt. Nigériából bevándorolt munkások érkeztek, véget vetve a kényszermunka rendszerének, de kiváltva a helyi bennszülött lakosság ellenszenvét. 1946-ban a népszövetségi mandátumterületeket ENSZ védnökséggé alakították, és a függetlenség kérdését elkezdték tárgyalni Francia-Kamerun sajtójában. A franciák betiltották a legradikálisabb politikai pártot, a Kameruni Népi Szövetséget (UPC) 1955. július 13-án. Ekkor hosszú gerillaháború kezdődött és meggyilkolták a párt vezetőjét, Ruben Um Nyobét. Brit-Kamerunban az volt a kérdés, hogy Francia-Kamerunnal vagy Nigériával egyesüljenek.[forrás?]

Függetlenség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1960. január 1-jén Francia Kamerun elnyerte függetlenségét Ahmadou Ahidjo elnöksége alatt, és 1961. október 1-jén a korábbi Brit Kamerun déli részével egyesülve Kameruni Szövetségi Köztársaság lett a neve. Ahidjo folytatta a háborút az UPC ellen és az etnikai konfliktusoktól való féltében a hatalmat saját kezében koncentrálta. Ez a politika az UPC 1971-ben bekövetkezett leverése után is folytatódott. Pártja, a Kameruni Nemzeti Unió (CNU) volt az egyedüli legális párt 1966. szeptember 1-jétől 1972-ig. A szövetségi rendszert megszüntette, létrehozta az Egyesült Kameruni Köztársaságot, Yaoundé fővárossal. Gazdaságpolitikája a tervezett piacgazdaság volt, prioritása az árutermelő mezőgazdaság és a kőolajtermelés. Az olajbevételekből a kormányzat pénzügyi tartalékát növelte, támogatta a mezőgazdaságot és nagy beruházásokat finanszírozott; de számos kezdeményezés kudarcba fulladt, mert Ahidjo alkalmatlan embereket nevezett ki irányításukra.[forrás?]

Ahidjo 1982. november 4-én lemondott, utóda az alkotmány szerint Paul Biya lett. Ahidjo továbbra is vezette a kormánypártot és a színfalak mögül vezette az országot, míg végül Biya és szövetségesei kikényszerítették visszavonulását. Biya kezdetben valamivel demokratikusabban próbált kormányozni, mint elődje, de egy sikertelen puccskísérlet után teljesen elődje stílusát követte. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek végéig gazdasági válság volt, amit részben a nemzetközi gazdasági feltételek, az olajár esése okozott, de szerepe volt benne hosszú évek korrupciójának és rossz irányításának. Kamerun külföldi segélyekre szorult, le kellett csökkenteni a kormányzati kiadásokat és az ipart privatizálnia kellett. A többpárti politikai rendszer 1990. decemberi visszaállítása óta anglofón csoportok nagyobb autonómiát kezdtek követelni az egykor brit uralom alatt állt terület számára, de már a teljes elszakadás követelése is felmerült.[forrás?]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az államfő Paul Biya (1982 óta)
Palais de l'Unité de Yaounde, az államfői rezidencia

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország elnöki köztársaság. Az országnak eddig két elnöke volt:

  • Ahmadou Ahidjo (1960-1982)
  • Paul Biya (1982- )

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamerun 10 tartományból áll, nevük franciául és angolul:

Kamerun tartományai
  • Adamaoua/Adamawa
  • Centre
  • Est/East
  • Extrême-Nord/Extreme North
  • Littoral
  • Nord/North
  • Nord-Ouest/Northwest
  • Sud/South
  • Sud-Ouest/Southwest
  • Ouest/West

[forrás?]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamerunban több mint 280 népcsoport él. Délen élnek a bantuk (Luanda, Ewondo, Kpe/Bakwiri, Duala, Basaa, Ngoumba, Beti/Mpongwe-Fang, Boulou, Makaa, Njem, Ndzimou), Közép- és Észak-Kamerunban a semibantuk (Bamiléké, Bamoun, Hamba, Tikar, Vute), csádik (Kanuri, Massa, Moundang) és szudáni népcsoportok (Kirdi, Kotoko, Fulbe, Gbaya).[forrás?]

Kamerun hivatalos nyelve a francia (80%) és az angol (20%),de még beszélik a szangót,és további 24 törzsi nyelvet.[1]

A helyi nyelvek: Fulfulde, Kanuri, Kotoko-nyelvek, Shuwa, Bantu-nyelvek (Basaa, Douala, Kpe-Mboko, Malimba-Yasa, Makaa, Njem, Ndsimu, Ngoumba, Kounabémbé), Beti-Fang-Dialektusok.[forrás?]

A lakosság 40%-a római katolikus, 30%-a protestáns, 18%-a muszlim, egyéb 12% .[4]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága: agrárország.[1] Az ország jövője a bányászat lehet. A selfterületeken hatalmas mennyiségű kőolajkészletre bukkantak, kitermelése eléri az évi 5-6 millió tonnát, és az export 1/3-át adja. Ezenkívül jelentős bauxit és vasérckészletekkel rendelkezik. Ezeket a nyersanyagokat dolgozza fel Edea alumíniumkohója. A kereskedelem Doualában összpontosul, kikötőjén kívül jelentős ipari üzemek települtek ide (cement- és műtrágyagyár, textil- és élelmiszeripar). Legfontosabb közlekedési csomópontja Yaoundé, itt összpontosul a vasúthálózat is. Az infrastruktúra tovább kiépítése hozzájárulhat a szomszédos országokkal való kapcsolat kiépítéséhez.[forrás?]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nagy kiterjedés, és változatos természeti feltételek miatt sokoldalú mezőgazdaság jött létre, viszont az árutermelés az ország déli területeire összpontosul. Kisebb ültetvényeken foglalkoznak a kávé és kakaó termesztésével, ezek a termékek azonban csak 10-15%-kal képviseltetik magukat a kiviteli oldalon. A nyugati területeken, nagyobb ültetvényeken banánt termesztenek, de jelentős növény még az olajpálma, a nyersgumi és a tea is, utóbbi leginkább a Kamerun-hegy lejtőin. Az északi területeken már inkább a külterjes állattenyésztés a jellemző, de az alacsonyabb területeken megindult a gyapot és a köles térhódítása. Az esőerdő kiirtása még nem vett óriási méreteket, de a kitermelt fa így is nagy bevételeket hoz az országnak.[forrás?]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Út az ország északi csücskén, Moutourwa és Maroua között
  • Közutak hossza: 34 300 km[1]
  • Vasútvonalak hossza: 1008 km[1]
  • Repülőterek: 11[1]
  • Kikötők száma: 5[1]

2011 nyarától az éjszakai tömegközlekedést betiltották.[5]

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy asszony kosarat fon. Az efféle kézműves munkák jellemzők szerte az országban

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a lakosság 25%-a analfabéta, annak ellenére, hogy van iskolakötelezettség.[forrás?]

Az ország egyetemei Yaoundéban, Doualában, Bueaban, Dshangban és Ngaoundéréban van. A University Yaounde-Sud (Joseph Ndi-Samba) egy katolikus egyetem. Yaundéban protestáns egyetem is van. Nanga Ebogoban adventista egyetem található.[forrás?]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lobé-vízesés
Elefántok a Waza Nemzeti Parkban

Javasolt oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltás Kamerunba utazóknak:

Malária elleni tabletta. (Nagy a kockázata a fertőzésnek.)

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, nemzetközi oltási igazolvány szükséges:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a legkedveltebb sport a labdarúgás. 1990-ben a világbajnokságon a negyeddöntőig jutott a válogatott az akkor 38 éves Roger Milla vezetésével.[forrás?]

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak eddig három aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág az atlétika.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
Január 1. Újév
Február 11. Az ifjak napja
Május 1. A munka ünnepe
Május 20. Nemzeti ünnep
Október 1. A függetlenség napja
December 25. Karácsony

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j Midi 2003
  2. dr. Kubassek János. Afrika története és földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 
  3. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  4. http://www.globalreligiousfutures.org/countries/cameroon/religious_demography#/?affiliations_religion_id=0&affiliations_year=2010 2010-ben
  5. éjszakai tömegközlekedés

Felhasznált forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kamerun témájú médiaállományokat.