Banglades

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bangladesi Népi Köztársaság
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ
Gano Projātontrī Bānglādesh
People's Republic of Bangladesh
 Banglades zászlaja
Banglades zászlaja
 Banglades címere
Banglades címere
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla
Bangladesh in its region.svg

Fővárosa Dakka
é. sz. 24° 01′, k. h. 89° 52′
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Zillur Rahman
Miniszterelnök Sheikh Hasina Wazed
Hivatalos nyelv Bengáli
Beszélt nyelvek angol
független 1971. március 26.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 8.
Becsült 161 083 804[1] fő (2011)
Rangsorban 8.
Népsűrűség 1066,2 fő/km²
HDI (2007) 0,543 (146) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 144 000 km²
Rangsorban 91
Víz 7%%
Egyéb adatok
Pénznem Taka (BDT)
Nemzetközi gépkocsijel BD
Hívószám 880
Internet TLD .bd

Bangladesh-CIA WFB Map.png

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banglades és környékének műholdas képe a Brahmaputra folyó völgyében

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése "bengáli ország". Területének túlnyomó részét a Gangesz és a Brahmaputra hatalmas, mocsaras deltája alkotja. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bengál-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amelynek déli részét a Gangesz és Brahmaputra folyók hatalmas, mocsaras deltája alkotja. Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter.

Árvíz a fővárosban 2004-ben

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Jamuna) és Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata trópusi. Az enyhe tél októbertől márciusig tart, a forró, párás nyár márciustól júniusig. A meleg és esős monszun évszak júniustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban. Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, szökőár.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, helyi nevén Sundarban. Itt találhatók a föld legkiterjedtebb mangrovepálma-erdői, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:Banglades állatvilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sundarban egy képe

Bangladesh területének 2%-a védett terület.[2] Nemzeti parkok:

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sundarban rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.[3]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Bagerhat városának mecsete (Hatvan Kupola Mecset)

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A 'bangla' vagy 'bengal' név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben. Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey mellett megvívott csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojfelkelés után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul. 1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) fővárosa Dakka lett.

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Awami Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahman sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmant.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahman sejk vezette Awami Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmant 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Awami Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladeshi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az indiai fegyveres erők támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án, kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Awami Liga abszolút többséget szerzett. Az 1973-ban és 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmant és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Hosszain Mohammed Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben, és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély, és tovább nem volt szükség antikommunista diktatúrára. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Awami Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat. Egyedülálló dolog, hogy két női politikus vezeti a nemzeti politikát.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Awami Liga elsöprő győzelmet aratott.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete Dakkában
Banglades körzetei
Bangladesi kommandósok

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parlamentális köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dakka egy nyüzsgő utcája

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország teljes népessége 161 millió fő [4], ezzel a Föld hetedik legnépesebb országa, ami méreténél fogva óriási népsűrűséget jelent (több mint 1000 fő/km²). A népesség 23%-a él városokban. A születéskor várható élettartam a férfiaknál és a nőknél is 61 év. A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,9%-os. A lakosság 56,1%-a írástudatlan, 83% él 2 dolláros napi jövedelem alatt.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli, beszélt nyelv még az angol. A lakosság 98%-a bengáli, 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. A népesség 83%-a muszlim, 16%-a hindu, 1%-a pedig buddhista.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Alföldjét folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagyfokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását.

A 21. század elején a lakosság 35%-a a mezőgazdaságból, 19%-a az iparból, 46%-a pedig a szolgáltatásokból él. A munkaerő nagy része munkanélküli.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő mezőgazdasági terményei a rizs, juta, búza, gyapot, cukornád, fűszerek. Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű. Halászata jelentős.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek. Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar, a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízi élet Sadarghat kikötőjénél a fővárosban

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is. Mivel többségük muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel halal legyen. Kedvelt étel a rizs és a porota. Illetve húsnak a tandori csirke, bárány. Az emberek jellemzően kézzel esznek.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bangladesi "Tádzs Mahal" a főváros mellett, Szonargaonban

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krikett-játékosok a Sher-e-Bangla Stadionban, Dakka
Kabaddi, a nemzeti játék

A krikett, a labdarúgás és a kabaddi a legnépszerűbb sportok közé tartoznak. További népszerű sportágak a gyeplabda, tollaslabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, sakk, sporthorgászat.

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Március 26. - Nemzeti ünnep - a függetlenség napja 1971

Két nagy ünnepük van ezen kívül, az egyik a Ramadánt megelőző, míg másik a Ramadánt bezáró fesztivál. Mivel a Ramadán mozgó ünnep, így ez a kettő dátuma is változik évről évre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Banglades témájú médiaállományokat.