Banglades

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bangladesi Népi Köztársaság
গনপ্রজাতন্ত্রী বাংলাদেশ
Gano Projātontrī Bānglādesh
People's Republic of Bangladesh
Banglades zászlaja
Banglades zászlaja
Banglades címere
Banglades címere
Nemzeti himnusz: Amar Sonar Bangla
Bangladesh in its region.svg

Fővárosa Dakka
é. sz. 24° 01′ 00″, k. h. 89° 52′ 00″
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Zillur Rahman
Miniszterelnök Sheikh Hasina Wazed
Hivatalos nyelv Bengáli
Beszélt nyelvek angol
független 1971. március 26.
Népesség
Népszámlálás szerint 156 594 962 fő (2013)[1] +/-
Rangsorban 8.
Becsült 156 692 000[2] fő (2014. július)
Rangsorban 8.
Népsűrűség 1066,2 fő/km²
HDI (2007) 0,543 (146) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 144 000 km²
Rangsorban 91
Víz 7%%
Egyéb adatok
Pénznem Taka (BDT)
Nemzetközi gépkocsijel BD
Hívószám 880
Internet TLD .bd
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bangladesi Népi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Bangladesh-CIA WFB Map.png

Banglades független ország Dél-Ázsiában, Indiával és Mianmarral határos.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banglades és környékének műholdas képe a Brahmaputra folyó völgyében

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bengáli-öböl partvidékén fekvő ország nevének jelentése "bengáli ország". Területének túlnyomó részét a Gangesz a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája alkotja.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bengál-öböl partvidékén fekvő ország területének túlnyomó részét a termékeny Bengáli-alföld foglalja el, amely a Gangesz, a Brahmaputra és a Meghna folyók hatalmas deltája. Az ország területének fele víz alá kerülne, ha a tengerszint 1 métert emelkedne. Az alföldet északról a Khászi-hegység lealacsonyodó pereme szegélyezi. Legmagasabb pontja: Keokradong, 1230 méter.

Árvíz a fővárosban 2004-ben

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Legfőbb folyók: Gangesz (helyi neve Padma), Brahmaputra (fő ágának helyi neve Jamuna) és a Meghna. Mindezeknek számos mellékága van. Az ország határát 58 helyen keresztezi folyó.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Éghajlata trópusi. Az enyhe tél októbertől márciusig tart, a forró, párás nyár márciustól júniusig. A meleg és esős monszun évszak júniustól októberig tart, ekkor esik a legtöbb eső az országban. Majd' minden évben történik valamilyen természeti katasztrófa: árvíz, trópusi vihar, tornádó, cunami.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek az élővilágról
Tündérrózsafélék
A jákafa gyümölcsei
Közönséges hulmán
Agámafélék
Fehértorkú halkapó
Bengáli tigris

A délnyugati partvidék legnagyobb része mocsaras dzsungel, helyi nevén Sundarbans (Szanderbensz). Itt találhatók a föld legkiterjedtebb mangrovepálma-erdői, gazdag élővilággal. Itt él a bengáli tigris. 1997-ben a régiót veszélyeztetettnek nyilvánították.

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sundarbans egy képe

Bangladesh területének 2%-a védett terület.[3] Nemzeti parkok:

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sundarbans rajta van a veszélyeztetett természeti világörökségek listáján.[4]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori Bagerhat városának mecsete (Hatvan Kupola Mecset)

A nagyobb bengáli régió civilizációinak emlékei négyezer évre mennek vissza, a régióban dravida, tibeti-burmai és ausztro-ázsiai népek laktak. A 'bangla' vagy 'bengal' név pontos eredete nem ismert, de a Bang nevezetű dravida nyelvű népre vezetik vissza, amelyik i. e. 1000 körül lakott a térségben. Az indoárják érkezése után, az i. e. 7. században megalakult a Gangaridai királyság, amely utóbb Bihárral együtt a Magadha, majd a Maurja Birodalomhoz tartozott. Bengália később a 3-6. században a Gupta Birodalomhoz tartozott. Ennek összeomlása után egy Shashanka nevű bengáli alapított egy rövid életű királyságot. Az anarchia időszaka után a buddhista Pála-dinasztia uralkodott a régióban négyszáz éven át, őket követte a hindu Sena-dinasztia rövid uralma. Az iszlám térítés a 12. században kezdődött meg szufita misszionáriusok által, aztán a muszlim hódítás következtében elterjedt az egész régióban. Bakhtiar Khilji, egy török hadvezér, legyőzte a hindu Sena-dinasztiába tartozó Lakshman Sent, és meghódította Bengália nagy részét. A következő néhány évszázadban a régiót szultáni dinasztiák és feudális urak uralták. A 16. században a Mogul Birodalom ellenőrizte Bengáliát, és Dakka a mogul közigazgatás fontos tartományi központja lett.

Az európai kereskedők a 16. század végén érkeztek a tartományba, és befolyásuk annyira megnőtt, hogy végül a Brit Kelet-indiai Társaság a Plassey mellett megvívott csata után 1757-ben ellenőrzése alá vonta. Az 1857-es véres szipojfelkelés után a korona hatáskörébe került az igazgatás, brit alkirályt neveztek ki. A gyarmati uralom idején az indiai szubkontinensen többször volt éhínség, közte az 1943-as nagy bengáli éhínség, aminek hárommillió ember esett áldozatul. 1905 és 1911 között elvetett javaslat született Bengália tartomány kettéosztására, Dakka lett volna a keleti rész fővárosa. Amikor Indiát 1947-ben felosztották, Bengáliát vallási alapon választották ketté, nyugati része Indiához került, a keleti része Pakisztánnal egyesült, és az úgynevezett Kelet-Bengália (később átnevezték Kelet-Pakisztánra) fővárosa Dakka lett.

1950-ben földreformot hajtottak végre Kelet-Bengáliában, és felszámolták a feudális zamindari-rendszert. A keleti rész gazdasági és demográfiai súlya ellenére a pakisztáni kormány és hadsereg vezetésében a nyugati rész felső osztálya volt szinte kizárólagosan képviselve. A bengáli nyelvmozgalom 1952-ben volt az első jele Pakisztán két része közötti szakadásnak. A következő évtizedben folytatódott a bengáliak elégedetlensége a központi kormánnyal, mert az közömbös volt Bengália gazdasági és kulturális ügyei iránt. Végül az Awami Liga adott hangot a bengáli nyelvű lakosság politikai szavának. A terület autonómiája mellett agitált az 1960-as években, aztán elnökét, Mudzsibur Rahman sejket 1966-ban bebörtönözték; ez 1969-ben példátlan népfelkeléshez vezetett, ennek hatására szabadon engedték Mudzsibur Rahmant.

1970-ben súlyos ciklon okozott károkat Kelet-Pakisztánban, a központi kormány csekély segítséget nyújtott. A bengáli lakosság dühe tovább nőtt, amikor a Mudzsibur Rahman sejk vezette Awami Liga megszerezte a többséget az 1970-es választásokon, de megakadályozták, hogy hivatalba lépjen. A Mudzsiburral folytatott megtévesztő kompromisszumos tárgyalások után Jahja Khan bebörtönözte Mudzsibur Rahmant 1971. március 25-én éjszaka, és megindította a katonai támadást Kelet-Pakisztán ellen. Jahja hadviselése rendkívül véres volt, és a háború következtében nagyon sok volt a civil halott. Fő célpont az értelmiségiek és a hinduk voltak, tízmillió ember menekült a szomszédos Indiába. A tömeggyilkosságok áldozatainak számát a különböző becslések háromszázezer és hárommillió közé teszik.

Az Awami Liga legtöbb vezetője elmenekült, és emigráns kormányt alakított Indiában, Kalkuttában. A bangladeshi felszabadító háború kilenc hónapig tartott. A Mukti Bahini gerillákat és a reguláris bengáli erőket 1971. december 4-től az indiai fegyveres erők támogatták. A J. S. Arora altábornagy parancsnoksága alatt álló indiai hadsereg döntő győzelmet aratott Pakisztán felett 1971. december 16-án, kilencvenezer hadifoglyot ejtett.

A függetlenség után Banglades parlamentáris demokrácia lett, Mudzsibur lett a miniszterelnök. Az 1973-as parlamenti választásokon az Awami Liga abszolút többséget szerzett. Az 1973-ban és 1974-ben országszerte pusztító éhínség nyomán 1975 elején Mudzsibur egypárti szocialista uralmat kezdeményezett az újonnan alapított BAKSAL párttal. 1975. augusztus 15-én Mudzsibur Rahmant és egész családját meggyilkolták középszintű katonatisztek.

A következő három hónapban véres puccsok és ellenpuccsok követték egymást, míg végül Ziaur Rahman tábornok került hatalomra, aki helyreállította a többpárti rendszert, és megalapította a Bangladesi Nemzeti Pártot (BNP). Ziaur uralma azzal ért véget, hogy 1981-ben katonák meggyilkolták. Banglades következő jelentős ura Hosszain Mohammed Ersad tábornok volt, aki vértelen puccsal került hatalomra 1982-ben, és 1990-ig maradt hatalmon, amikor a nyugati hitelezők lemondásra szorították, hiszen véget ért a kommunista veszély, és tovább nem volt szükség antikommunista diktatúrára. Azóta tért vissza Banglades a parlamentáris demokráciához. Ziaur Rahman felesége, Khaleda Zia lett a Bangladesi Nemzeti Párt vezetője, és az 1991-es választásokat megnyerve Banglades első női miniszterelnöke. A következő, 1996-os választásokon az Awami Liga nyert, amelynek vezetője Sheikh Hasina volt, Mudzsibur túlélő leányainak egyike. De 2001-ben A Bangladesi Nemzeti Párt visszaszerezte a hatalmat. Egyedülálló dolog, hogy két női politikus vezeti a nemzeti politikát.

2007 januárjában, széles körű zavargások után ügyvezető kormányt neveztek ki a következő általános választások végrehajtására. Az országot kiterjedt korrupció, rendetlenség és politikai erőszak jellemezte addig. Az ügyvezető kormány prioritásának a korrupció gyökeres felszámolását tekinti a kormányzat minden szintjén. Ezért sok fontos politikust és hivatalnokot, továbbá sok kevésbé fontos hivatalnokot és párttagot tartóztattak le korrupciós vádakkal. Az ügyvivő kormány 2008. december 29-én tisztességes és szabad választást tartott. A Hasina vezette Awami Liga elsöprő győzelmet aratott.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
A parlament épülete Dakkában
A parlament ülésterme
Bangladesi kommandósok
Banglades közigazgatási felosztása

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Parlamentáris köztársaság

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország hét közigazgatási egységre van felosztva: Barisal (বরিশাল), Chittagong (চট্টগ্রাম), Dakka (ঢাকা), Khulna (খুলনা), Rajshahi (রাজশাহী), Sylhet (সিলেট) és Rangpur (রংপুর).

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Dakka egy nyüzsgő utcája
Dakka
Riverside slum in Bangladesh.jpg
Karail03.jpg
Community leader helps plant a lemon tree using used toilet bag as fertilizer (3683082357).jpg
Festival of sacred bath (Baruni snan- in Bengali) in Bangladesh.jpg
Colors of a Smile (3832023337).jpg
Crisis of drinking water.jpg
Lányok hagyományos száriban
PP-6 (12171022395).jpg
Women on the street (Dhaka).jpg
Female participant (3682905787).jpg
Disability Rights Fund (13460729824).jpg
Baitul Mukarram Nemzeti Mecset belső udvara
Mecset, Dakka
Tara-mecset, Dakka
Sat Gumbad Mecset, Dakka. Épült 1680 körül
Hindu templom (Dhakeshwari Mandir) Dakkában
Banglades fő nyelvei, etnikumai
A hindu vallásúak a lakosság százalékában

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország teljes népessége 156 millió fő [5], ezzel a Föld nyolcadik legnépesebb országa, ami méreténél fogva óriási népsűrűséget jelent (több mint 1000 fő/km²). A népesség 23%-a él városokban. A születéskor várható élettartam a férfiaknál és a nőknél is 61 év. A népességnövekedés továbbra is gyors, 1,9%-os. A lakosság 56,1%-a írástudatlan, 83% él 2 dolláros napi jövedelem alatt.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a hivatalos nyelv a bengáli (vagy bangla), beszélt nyelv még az angol. A lakosság 98%-a bengáli, 1%-a bihári, 1%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik.

A népesség 83%-a muszlim, 16%-a hindu, 1%-a pedig buddhista, keresztény, egyéb.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Munkások a rizsföldön
Textilgyár
Dolgozók egy ruhagyári varrodában
Teherhajók Csittagongnál
Dakka, az ország fővárosa
Dakka
Piackép
Virágárusok, Dakka
Pineapple sellers in Dhaka.jpg
Halászhajók Cox's Bazarnál

Agrárország. A Föld egyik legszegényebb állama. Az ország egész területét kisebb-nagyobb folyók hálózzák be, a termékeny iszap és a nedves trópusi éghajlat kétszeri, illetve háromszori betakarítást is lehetővé tesz. A nagyfokú túlnépesedés és az évről évre visszatérő árvizek és egyéb természeti csapások kiszámíthatatlanná teszik a termés beérését, ezért szinte kilátástalanná teszik az ország számára a szegénység felszámolását. Teljes falvak tűnhetnek el egyetlen éjszakán, ha a Brahmaputra kilép a medréből.

A fővárosban a megélhetést kereső szegények tömegei zsúfolódnak össze. Sokan elhagyják az országot.

A hivatalnokok alkotta sereg túl nagy ahhoz, hogy az valóban hatékonyan működjön. Az ország jövője függvénye annak is, hogy a mezőgazdaság milyen irányban fejlődik tovább és hogy sikerül-e jelentős mértékben csökkenteni a népszaporulatot.

2010-ben a lakosság 47%-a a mezőgazdaságból, 13%-a az iparból, 40%-a pedig a szolgáltatásokból él.[6] A munkaerő nagy része munkanélküli.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mezőgazdaság fő ága a jutatermelés - az ország Indiával osztozik a világpiacon. Ezen kívül a fő mezőgazdasági terményei a rizs, búza, gyapot, cukornád, tea, fűszerek.

A jutát általában kis gazdaságokban termesztik, s ugyanott a rizst is a család saját szükségletére. A rizsföldek megművelése szigorúan a férfiak és fiúk feladata. Az asszonyok gyümölcsöt, tököt, fűszereket (kurkuma, fokhagyma, csili stb.) termesztenek.

Az állattenyésztés (szarvasmarha, bivaly, baromfi) a kevés legelő miatt alárendelt jelentőségű.

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ásványkincsekben szegény, csak földgázkészletei jelentősek.

Iparágai közül fejlettségével leginkább a textilipar emelkedik ki (juta- és pamutfeldolgozás). Nő a vegyipar (műtrágyagyártás), a cementgyártás és az élelmiszeripar jelentősége. Jelentősebb még a papír- és bőripar.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Exporttermékek: ruházat, kötöttáru, mezőgazdasági termékek, fagyasztott élelmiszerek (halak és a tenger gyümölcsei), juta, bőr
  • Importtermékek: műszaki berendezések, gépek, vas és acél, gyapot, élelmiszer, nyersolaj, olajtermékek, vegyi anyagok
  • Főbb külkereskedelmi partnerek 2013-ban [7]:
    • Export: USA 16,3%, Németország 11,8%, az Egyesült Királyság 7,8%, Franciaország 4,8%, Hollandia 4,8%, Spanyolország 4,4%
    • Import: Kína 21,9%, India 14%, Szingapúr 5.8%, Malajzia 5,3%

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Halászata jelentős.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
Dakkai utca
Dakkai utcakép
Dakkai útkereszteződés
Vízi élet Sadarghat kikötőjénél a fővárosban
Motoros riksák, Rajshahi
Kerékpár riksa
Híd a Jamuna felett

Kevés faluba vezet országút vagy vasútvonal, a belföldi kereskedelem és közlekedés nagy részét vízi úton bonyolítják le.

A vasúthálózat hossza 2706 km, a közúthálózaté 207 486 km. A kikötők száma 4, a repülőtereké 15.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományos ruha férfiaknál a lungi (bokáig érő szoknyához hasonlító ruha), nőknél a szári. A fehér ruha a férfiaknál a foglalkozást szimbolizálhatja, hogy nem fizikai munkából élnek, ugyanígy az arany ékszerek a magasabb társadalmi szinten álló nőket jelzik. A motor szintén státuszszimbólum, autót viszont nagyon kevés ember engedhet meg magának.

A fiatalok házassága leginkább elrendezett házasság, ami a szülők és leginkább a családfők megegyezése alapján történik. Sokszor újsághirdetés, ügynökség, rokonság útján keresnek párt a gyermekeknek. A műveltebb rétegeknél a hozomány gyakorlata (nagy összegű pénz vagy hasonló értékű ajándékok a vőlegény családjának) már nem jellemző. A muszlimoknak megengedett a többnejűség is, de a gyakorlatban ez igen ritka. Örökségnél minden gyermek részesedik a vagyonból, de a fiúk kétszer annyit kapnak, mint a lányok.[8]

Személyes kapcsolatoknál - muzulmánoknál - a leggyakoribb köszönés: Asszalam Alejkum (jelentése: "béke legyen veled"), amelyhez a válasz Alejkum Asszalam ("és veled").

Képek a kultúráról
University of Dhaka egyetem egy épülete
Kaharole jellegzetes bengáli stílusú mecsete
Khan Mohammad Mirdha-mecset Dakka óvárosában
Lalbagh (Bíbí Parí síremlék), Dakka
Chandanpura-mecset, Chittagong
Mosque2.jpg
Menyasszony feldíszítése
Bengáli menyasszony
Zenészek
Bangladesiek zenélnek. Az álló férfi dotarával
Férfi banszurin játszik (bambusznádból készült ajaksípos hangszer)
Lány churidarban
Egy törzsi hindu lány táncot ad elő
Feni körzeti (az ország délkeleti része) lányok táncolnak
Fesztiváli kép (Pohela Boishakh), Dakka
Táncosok a Pohela Boishakh ünnepen
Charok Puja in Sunamganj, Bangladesh.jpg
Charak Puja - Narna - Howrah 2014-04-14 0429.JPG
Muszlim hívők imádkoznak Eid al-Adha ünnepén (áldozati ünnep) az ország keleti részén, Comilla városában
Chowkbazar Dhaka.jpg

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bangladesben a gyerekek az általános iskolával kezdik meg a tanulmányaikat. Itt megtanulnak írni, olvasni és számolni, illetve a Koránt tanulmányozzák. A gyerekek mintegy 75%-a jár általános iskolába.

Ezt követően középiskolákban folytatják a gyerekek a tanulást. Utolsó tanév végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük bengáli nyelvből, angol nyelvből, matematikából és két szabadon választott tantárgyból. Ezekre a tantárgyakra külön-külön százalékot kapnak. Majd a rész-százalékokat összevonják és egyetlen százalék-eredmény jön ki, amire minősítést kapnak. Ezt követően választhatnak, hogy szakmát tanulnak vagy egyetemre mennek. Minél magasabb egy család gazdasági helyzete, annál valószínűbb, hogy a fiatalok be tudják fejezni a képzéseket. A lányok leginkább hamarabb befejezik az iskolát, mint a fiúk. [9]

Világörökségi helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományok, néprajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti szimbólumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nymphaea nouchali (tündérrózsa) a nemzeti virág
  • A jákafa gyümölcse, a nemzeti gyümölcs
  • Mangifera indica (mangó) a nemzeti fa
  • Bengáli tigris az ország nemzeti állata
  • Tenualosa ilisha (heringféle) a nemzeti hal
  • Dayal-rigó a nemzeti madár
  • A nemzeti emlékművek: A Shaheed Minar (শহীদ মিনার) Dakkában, a Jatiyo Sriti Shoudho (জাতীয় স্মৃতি সৌধ) Dakka közelében és a Martyred Intellectuals Memorial (বুদ্ধিজীবি স্মৃতি সৌধ)
  • A nemzeti mecset: Baitul Mukarram (বায়তুল মোকাররম) Dakkában
  • A nemzeti templom: Dhakeshwari hindu templom (ঢাকেশ্বরী জাতীয় মন্দির) Dakkában
  • A nemzeti játék a kabaddi (কাবাডি)
  • A nemzeti viselet nőknél a szári, férfiaknál a kurta
  • A nemzet atyja: Sheikh Mujibur Rahman (শেখ মুজিবুর রহমান, 1920 – 1975)

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Banglades ételei változatosak. Ételeik jellemzően fűszeresek, csípősek, színesek. Sok ételük megtalálható az indiai konyhában is. Mivel többségük muszlim, így kiemelt szerepet kap, hogy az étel halal legyen. Kedvelt étel a rizs és a porota. Illetve húsnak a tandori csirke, bárány. Az emberek jellemzően kézzel esznek.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek
A bangladesi "Tádzs Mahal" a főváros mellett, Szonargaonban
Nemzeti Múzeum, Dakka
Shorno Mandir, Bandarban, buddhista templom
Bandarban buddhista sztúpája
Hatvan Dóm Mecset, Bagerhat
Kantaji hindu templom, Dinajpur
Shiva Temple, Puthia, Rajshahi NK (1).jpg
Behula Lakhsindar Basor Ghor.JPG
Paharpur romjai
Khoiachora Waterfall.JPG
Zero Point at Zuflong.jpg
Boga-tó, Bandarban
Ratargul Swamp Forest.jpg
Tengerpart Cox's Bazar közelében

Főbb látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Bangladesbe utazóknak:

Malária ellen gyógyszer van. (Bangladesben nagy a kockázata a betegségnek).

Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Krikett-játékosok a Sher-e-Bangla Stadionban, Dakka
Kabaddi, a nemzeti játék

A krikett, a labdarúgás és a kabaddi a legnépszerűbb sportok közé tartoznak. További népszerű sportágak a gyeplabda, tollaslabda, kézilabda, kosárlabda, röplabda, tenisz, sakk, sporthorgászat.

Eddig egyetlenegy bangladesi sportoló sem nyert még érmet az olimpiai játékokon.

A Bangladesi labdarúgó-válogatott még nem ért el kimagasló eredményeket.

Ünnepek, fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelentősebb ünnepnapok és fesztiválok:

  • Pohela Boishakh, a bengáli naptár első napja. Általában április 14-én ünneplik.
  • A függetlenség napja (1971) - Március 26.
  • A nemzeti gyász napja
  • Eid al-Fitr, a ramadán, vagyis a böjt megtörésének ünnepe
  • Eid al-Adha, iszlám áldozati ünnep
  • Durga Puja hindu fesztivál. 2015-ben: október 18-22 [10]
  • Az anyanyelv nemzetközi napja

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
  • Reader's Digest: Világjárók lexikona, 1995.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Banglades témájú médiaállományokat.