Gupta Birodalom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Gupta Birodalom az ókori India területén 320550 között létezett birodalom.

Hatalmának csúcsán egyesítette az akkor lakható Dél-Ázsia területeit. Az ókori India reneszánsza volt ez az időszak, amely kiemelkedő művészeti tárgyakat hagyott hátra. Jelentős festészeti kultúrát honosítottak meg. Virágzott a tudomány is, hiszen jelentős filozófiai és matematikai tudásokról maradtak fenn emlékek. Fontos volt számukra, mint minden természettől függő nép számára a csillagászat ismerete. Jól ismerték az orvostudományt. Jelentős irodalmi munkák is születtek ekkor, Kálidásza ekkor írta meg drámáit. Az írások szanszkrit nyelven írodtak, az akkori uralkodó elit nyelvén. A vallási ábrázolás is ekkor fejlődőtt tovább, megindult a többkarú istenek ábrázolása, megjelentek az isteni szimbólumok.

A dinasztiát Csandragupta alapította, aki majd 15 éves uralkodása alatt jelentősen kitolta a birodalom határait. Fia, Szamudragupta továbbvitte a birodalmat ezen az úton és elfoglalta majdnem az egész északi területeket. A dinasztia harmadik uralkodója II. Csandragupta teljesen felvirágoztatta az országot. Kiterjesztette a külkapcsolatokat, a kereskedelmet, követei még Rómába is eljutottak. Megkezdődött a törvénykönyv összeállítása is, fejlődtek a jogtudományok. Utódai idején a birodalom hanyatlani kezdett, és végül a fehér hunok döntötték meg.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]