Dekkán-fennsík

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Dekkán-fennsík (angolul Deccan Plateau) India fő hegységei közt.

A Dekkán (marathi दख्खन) hatalmas fennsík Indiában, amely elfoglalja az ország középső és déli részének jó részét. Nyolc indiai szövetségi államra terjed ki.

Óriási háromszögét három hegylánc fogja közre: északon a Szatpura-hegység (illetve a vele északabbra párhuzamosan futó Vindhja-hegység), nyugaton az indiai szubkontinens partvonalával párhuzamosan futó Nyugati-Ghatok, a keleti partok mentén a Keleti-Ghatok. Az utóbbi kettő a szubkontinens csúcsában csaknem találkozik. A Vindhja választja el a Dekkánt India sűrűn lakott északi folyóvölgyeitől.

Mahárástra és Karnataka indiai szövetségi államok jórészt a Dekkán területén helyezkednek el, ahogy Ándhra Prades egy része is.

A Dekkán kiemelkedése északon 100 méter körüli, délen már eléri az 1000 métert is. Geológiai értelemben a Föld egyik legstabilabb területe.

A Dekkán név a prakrit dakkhin szó anglicizált változata. A szankszrit दक्षिण, dakṣiṇa szóból ered, amelynek jelentése „dél” (mint égtáj).

Földrajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hampi közelében.

A Dekkán-fennsík az Indus-Gangesz-alföldtől délre fekszik. A nyugati határát képező magas Nyugati-Ghatok hegység megakadályozza, hogy a monszun szállította nedvesség eljusson a szubkontinens belsejébe, ezért a Dekkán kevés csapadékot kap.[1][2] A fennsík keleti része alacsonyabb. Itt is viszonylag szárazak az erdőségek, de azért visszatartanak elegendő nedvességet ahhoz, hogy patakok, ezekből pedig jelentős folyók alakuljanak ki, amelyek kelet felé tartanak és a Bengáli-öbölbe ürítik vizüket. A Tungabhadra, Kisna és Bhíma folyók egyaránt kelet felé tartanak, a fennsík középső területeinek vizeit összegyűjtve. A Dekkán legdélibb részének vizeit a Kaverifolyó gyűjti össze, amely a Nyugati-Ghatok karnatakai hegyei közt ered, dél felé fordulva a Hogenakkal-vízesésnél áttör a Nilgiri-hegységen Tamilnádu államba, és Sivanaszamudra szigetvárosánál létrehozza a Szivaszamudram-vízesést, India második és a világ 16. legnagyobb vízesését. A Dekkán két folyója, amelyek nem a Bengáli-öbölbe, hanem az Arab-tengerbe ömlenek, a Narmada és a Tapi.

A Himalája vízgyűjtőjébe tartozó folyókat egész évben táplálja az olvadó hó és jég, a Dekkán folyói azonban a csapadéktól függenek és ezért nyáron ki is száradhatnak.

A fennsík éghajlata egészen északon szubtrópusi, délebbre többnyire trópusi, esős és száraz évszakokkal. Az esős, vagy monszunidőszak júniustól októberig tart. A március és június közti időszak időnként nagyon száraz és a hőmérséklet ilyenkor rendszeresen meghaladja a 40 °C-ot.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. South Deccan Plateau dry deciduous forests d(IM0209). nationalgeographic.com. (Hozzáférés: 2007. január 5.)
  2. South Deccan Plateau dry deciduous forests (IM0209). worldwildlife.org. (Hozzáférés: 2007. január 5.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]