|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. |
A Himalája az eurázsiai hegységrendszer része, amely a Tibeti-fennsík és az indiai szubkontinens között húzódik. Itt található a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a körülbelül 8850 méter magas Csomolungma (angol nevén Mount Everest). Tágabb értelemben véve a hegységrendszer részét képezik a Pamír, a Hindukus és a Karakorum hegyvonulatai is.
A hegység az újidőben alakult ki; két szárazföldi lemez, az eurázsiai és az indiai kontinensek ütközése hozta létre. Több párhuzamos láncból áll, szerkezete üledékes és kristályos.
A Himalája elnevezés a szanszkrit hima (’hó ’) és alaja (’otthon, haza’) szavakból áll, ami annyit jelent: „a hó hazája” (हिमालय). Helyes kiejtése – az elterjedt, ám helytelen Himalája helyett – Himálaja.
Az első magyar, aki eljutott a Föld legmagasabb csúcsára, az erdélyi Erőss Zsolt volt 2002-ben.
A Himalájának összesen tizennégy 8000 méternél magasabb hegycsúcsa van:
-
-
A Himalája néhány hegycsúcsa
- Marco Majrani: Himalája, Gabo Kiadó, 1998
- Móga János: Lamayuru a világ közepe: holdbéli táj a Himalája szívében, A Földgömb : a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2009. (11. évf.) 6. sz. 28-41. old.
- Juhász Árpád: A Himalája nemzeti parkja: a nagy hó öt kincse, Természetbúvár, 2007. (62. évf. ) 4. sz. 28-31. old.
- Látogatóban - Himalája, Élet és tudomány, 2003. (58. évf.) 11. sz. 345. old.
- Szemerey Tamásné Szontágh Rita: Riasztó hírek a Himalája erdeiről, Erdészeti lapok, 1998. (133. évf.) 11. sz. 333. old.
- Csorba Gábor: A nepáli Himalája állatvilága, Természet, 1997. (4. évf.) 1. sz. 6-9. old.
- Az emelkedő Himalája, Élet és tudomány, 1996. (51. évf.) 32. sz. 1021. old.
- Wágner László: Dél-Ázsia nemzeti parkjai III. rész. A Himalája, Természet, 1996. (3. évf.) 3. sz. 82-84. old.
- Természetvédelem a Himalája lábánál, Búvár (1960-1989), 1985. (40. évf.) 12. sz. 548. old.
- Felgyorsult a Himalája erodálódása, Búvár (1960-1989), 1984. (39. évf.) 10. sz. 452. old.
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]