Cso-Oju
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Cso-Oju | |
 |
|
| A Cso-Oju déli oldala a Gokyo felől nézve. | |
|
|
|
| Magasság | 8201 m |
| Hely |  Kína, Nepál |
| Hegység | Himalája |
| Relatív magasság | 2340 m |
| Első megmászás | 1954. október 19. Joseph Joechler Herbert Tichy Pasang Dawa Lama |
| Elhelyezkedése | |
 Cso-Oju
Pozíció Nepál térképén
|
|
| é. sz. 28° 06′, k. h. 86° 39′ | |
A Cso-Oju (angolos átírás Cho Oyu; egyéb névváltozat Qowowuyag; Nepálban: चोयु csoju, tibeti nyelven a Wylie-féle átírással: jo bo dbu yag; kínai nyelven: 卓奧有山, pinyin átírással: Zhuó'àoyǒu Shān) hegycsúcs a Himalájában, a Mount Everesttől 20 km-re nyugatra; tengerszint feletti magassága 8201 m, mellyel a hatodik legmagasabb a világon. Nevének jelentése tibeti nyelven: ’türkiz istennő’.
A Cso-Oju az ötödik a 8000 m-es hegycsúcsok meghódításának sorrendjében: Annapurna 1950. június 3., Mount Everest 1953. május 9., Nanga Parbat 1953. július 3. és a K2 1954. július 31. Első megmászása 1954. október 19-én Joseph Joechler, Pasang Dawa Lama és Herbert Tichy hegymászók nevéhez fűződik.
A Cso-Ojutól néhány km-re nyugatra található a Nangpa La (5716 m) hágó, mely a fő kereskedelmi útvonal Tibet és a Khumbu régió között (Északkelet-Nepál).
Történet, hódítások időrendben[szerkesztés]
1952-ben az első terepbejárás Edmund Hillary nevéhez fűződik.
1954-ben hódítja meg 2 osztrák hegymászó, Joseph Joechler, Herbert Tichy, valamint a nepáli Pasang Dawa Lama.
1958-ban a második csúcshódítás egy indiai expedíció nevéhez fűződik, s ekkor jár a csúcson másodszor Pasang Dawa Lama is. Az első haláleset is ebben az évben történik.
1959-ben az első nemzetközi női expedíció során négyen halnak meg egy lavina miatt.
1964-ben történik a harmadik kísérlet a csúcshódításra, de a német expedíció „sikerességét” máig vitatják. 7400 m-es magasságban, a 4-es táborban végkimerülés miatt ketten életüket vesztik.
1978-ban Edi Koblmüller és Alois Furtner osztrák hegymászók a technikailag rendkívül nehéz délkeleti oldalon jutnak fel a csúcsra.
1983-ban Reinhold Messner csak a negyedik kísérlete során győzedelmeskedik a csúcs fölött.
1985. február 12-én Maciej Barbeka és Maciej Pawlikowski lengyel hegymászók az első „téli” hódítók, s az ő sikerüket 3 nappal később megismétli a szintén lengyel nemzetiségű Andrzej Heinrich és Jerzy Kukuczka.
1994-ben az első egyedül végrehajtott csúcshódítás a délnyugati falon Jamanoj Jaszusi nevéhez kapcsolódik.
|
|||||||
