India

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Indiai Köztársaság
भारत गणराज्य
Republic of India

zászló címer
Nemzeti mottó: Satyamēva jayate szanszkritül (सत्यमेव जयते) Dévanágarí írással (Csak az igazság győzedelmeskedik)[1]
Himnusz: Jana Gana Mana
Főváros	Delhi é. sz. 28° 37′ 58″, k. h. 77° 13′ 11″28.6327777778, 77.2197222222
Államforma	Szövetségi köztársaság
- Köztársasági elnök	Pratibha Patil
- Miniszterelnök	Manmohan Singh
Hivatalos nyelv	hindi, angol regionálisan még 21 nyelv
Függetlenség	1947. augusztus 15.
Terület
- Összes	3 287 263 km² (7.)
- Víz (%)	9,56
Népesség
- 2005-ös évi becslés	1 103 371 000  (2.)
- 2001-es évi népszámlálás	1 027 015 248
- Népsűrűség	335,7 fő/km²
GDP	2008 (forrás: IMF)
- Összes	1 209 milliárd USD (12.) PPP: 771 951 millió dollár
- Egy főre jutó	1 016 dollár (122.) PPP: 714 dollár
HDI (2003)	0,611 (126.) – közepes
Pénznem	Indiai rúpia (INR)
Időzóna	IST (UTC+5:30)
- Nyári időszámítás	nincs (UTC+5:30)
Internet TLD	.in
Nemzetközi gépkocsijel	IND
Hívószám	++91

India (hindi nyelven भारत Bhārat), avagy hivatalos névvel illetve, az Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य Bhārat Gaṇarājya) egy dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, s a demokráciák közül a legnépesebb.^[2] A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer.^[3] Nyugaton Pakisztán,^[4], északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (a korábbi Burma) határolja. Az ország a tengeren keresztül szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme, ami mind a mai napig nagyon élénken él a mindennapokban is, méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókortól megalakuló roppant indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében.^[5] Négy nagy világvallás, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás ered a mai India területéről, míg az első évezredben megjelenő zoroasztrianizmus, a zsidó vallás és az iszlám alapvetően befolyásolta az ország kulturális fejlődését. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-Indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, a következő évszázadban pedig Nagy-Britannia gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal India 1947-ben önálló országgá vált, a Mahatma Gandhi nevével fémjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakulásának.

Korunk Indiája pedig sok értelemben megdöbbentő eredményeket ér el. A nominális bruttó hazai terméket (GPD) figyelembe véve az ország jelenleg a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és negyedik a vásárlóerő tekintetében. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává tették.^[6] Ugyanakkor az ország súlyos problémákkal küszködik, a nagyarányú szegénység,^[7]analfabétizmus és alultápláltság jelentik a modern India számára a legnagyobb kihívást. Az ország sokszínűsége nemcsak társadalmi síkon jelentkezik, a vallási, etnikai és nyelvi változatosság mellett India egyedi állatvilága és földrajzi adottságai is említésre méltóak.

Tartalomjegyzék 1 A név eredete 2 Földrajz 2.1 Domborzat 2.2 Vízrajz 2.3 Éghajlat 2.4 Élővilág, természetvédelem 2.4.1 Nemzeti parkjai 2.4.2 Természeti világörökségei 3 Történelem 4 Államszervezet és közigazgatás 4.1 Alkotmány, államforma 4.2 Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás 4.3 Politikai pártok 4.4 Közigazgatási felosztás 4.5 Védelmi rendszer 5 Népesség 5.1 Általános adatok 5.2 Legnépesebb települések 5.3 Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 5.4 Szociális rendszer 6 Gazdasága 6.1 Általános adatok 6.2 Gazdasági ágazatok 6.2.1 Mezőgazdaság 6.2.2 Ipar 6.2.3 Kereskedelem 6.2.4 Az országra jellemző egyéb ágazatok 7 Közlekedés 8 Kultúra 8.1 Oktatási rendszer 8.2 Kulturális intézmények 8.2.1 Kulturális világörökség 8.3 Tudomány 8.4 Művészetek 8.5 Hagyományok, néprajz 8.6 Gasztronómia 9 Hivatkozások 10 Lásd még 11 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A név eredete

Az India elnevezés az Indus folyó és annak környéke nevéből eredeztethető. A folyó neve pedig az óperzsa hindu szóból ered. Ennek a szónak a gyökerei pedig a szanszkrit Sindhu névből erednek, ami India ősi nyelvén az Indus-folyó vidékét jelölte.^[8] Nagy Sándor hódításainak köszönhetően az ókori görögök által használt elnevezés is fennmaradt, a görög források Indoi (Ινδοί) néven utalnak a mai indiaiakra, ami az Indus népét jelenti.
Az ország alkotmánya hivatalosan elismeri és a köznyelvben is gyakran használatos az ország hindi neve: Bhárat ( kiejtés). Ez a név egy legendás indiai király, Bharata szanszkrit nevéből eredeztethető, az ő leszármazottjainak a történetét India egyik híres eposza, a Mahábhárata meséli el.
A Hindusztán név perzsa nyelven a Hinduk országát jelenti, és ugyan ez az elnevezés történelmileg csak az iszlám által is erősen befolyásolt Észak-Indiára utalt, néha ma is használják India egészét értve alatta.^[9]

[szerkesztés] Földrajz

A kontinensnyi kiterjedésű ország legnagyobb része földtani szempontból az Indiai tektonikus lemezen helyezkedik el, ami Földünk egyik legkisebb lemeze. A hetvenöt millió évvel ezelőtt a déli őskontinensről, Gondvánáról leváló szubkontinens igen intenzív mozgásba kezdett, és nekifogott 55 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül.^[10] Az indiai lemez ezt követően ütközött az Eurázsiai tektonikus lemezzel, amelynek töréspontján jött létre a Himalája hatalmas vonulata. Ezzel tulajdonképpen a mai India minden domborzati jelensége kialakult.

[szerkesztés] Domborzat

Az Arab-tenger, az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl által határolt dél-ázsiai ország északi részét egyértelműen a Himalája 8000 méter fölé tornyosuló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai uralják. Miután az eurázsiai és az indiai lemezek az óceán alatt ütköztek össze, a vízből felgyűrődő hatalmas vonulat déli oldalán egy nagy medence keletkezett, amit idővel a Himalája folyói feltöltöttek.^[11] Ez a terület az Indiai-alföld, amely négy, jól elkülöníthető síkság összefoglaló elnevezése: az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba, a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel, a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához, az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje.

Ettől délre a Dekkán-fennsík az ősi indiai lemezen fekszik. A fennsíkot a Nyugati-Ghat és a Keleti-Ghat határolja a tenger közelében.

[szerkesztés] Vízrajz

A legnagyobb, legbővízűbb folyók a Himalájában erednek. Közülük az Arab-tengerbe ömlik az Indus, a Bengáli-öbölbe a Gangesz és a Brahmaputra. Közös torkolatvidékük Sundarbans, hatalmas feltöltött deltavidék, amelyen India Bangladesh-sel osztozik. A Gangesz jelentős mellékfolyói: Yamuna, Kosi. Ezek esése nagyon kicsi, emiatt árvizük nehezen vonul le. Rendszeresen nagyon súlyos károkat okoznak árvizeik.

A Dekkán-fennsík folyóinak vize is kevesebb, esésük is nagyobb, így nem okoznak olyan nagy károkat. Hosszabbak a Bengáli-öbölbe ömlő folyók: Godavari, Mahanadi, Kaveri, Krishna. Az Arab-tengerbe ömlik a Narmada, Tapti.

India legnagyobb tava a Chilka-tó.

Gujarat államban található a Rann of Kutch nevű hatalmas tengerparti mocsár.

[szerkesztés] Éghajlat

India éghajlatát a monszun szabályozza. A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől, s általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyisége változó. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő év során. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor észak-keleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap. A legszárazabb időszak a március elejétől május végéig tartó „tavasz”. A hőmérséklet is ekkor a legmagasabb, a szárazföld belsejében elérheti az 50 fokot is.

[szerkesztés] Élővilág, természetvédelem

India nagy mérete, változatos felszíne, földtörténeti múltja miatt változatos és egyedi élővilággal rendelkezik. Különösen a hüllő- és kétéltű fajok között sok az endemikus.

[szerkesztés] Nemzeti parkjai

Az első nemzeti parkot 1935-ban szervezték meg, azóta folyamatosan bővül a nemzeti parkok és rezervátumok hálózata. Mára a rezervátumok száma meghaladja az ötszázat.

A következő lista önkényes válogatás a legnevezetesebbekből:^[12]

• Bandhavgarh Nemzeti Park - dzsungel fehér tigrisekkel;
• Ranthambore Nemzeti Park - mesterséges víztárolók körüli erdőben tigrisek;
• Kaziranga Nemzeti Park - orrszarvúak, elefántok, tigrisek a Himalájában;
• Kanha Nemzeti Park - tigrisek, leopárdok, medvék;
• Szundurbansz Nemzeti Park - bengáli tigris, tengeri teknős;
• Manas Vadvédelmi Terület - tigrisek, elefántok, orrszarvúak;
• Bandipur Nemzeti Park - ázsiai elefánt, gaur (nagytestű kérődző);
• Sultanpur Nemzeti Park - vándormadarak és vízimadarak;

További nemzeti parkok: Rajdewra National Park; Simlipal National Park; Chandaka National Park; Shivpuri National Park; Kanheri National Park.

[szerkesztés] Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listájára az alábbi területek kerültek fel természeti értékeik miatt:

• Kaziranga Nemzeti Park
• Manas Vadvédelmi Terület
• Keoladeo Nemzeti Park
• Szundarbansz Nemzeti Park
• Nanda Devi Nemzeti Park és a Virágok Völgye Nemzeti Park

[szerkesztés] Történelem

A Madhja Pradés állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 1900-ig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át, majd i. e. 500 körül ez is felbomlott, és a helyén sok új birodalom jött létre.

Az ország északi részén alakult ki a Maurja birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta egymást a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. E virágzás kiterjedt Dél-India államaira is.

Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi szultanátus irányítása alá került, később a mogulok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a Dél-Indiai Vidzsajanagara birodalom (1336-1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint például Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, és gyarmatokat kezdtek létesíteni. Az 1857-es forradalom (az ún. szipojlázadás) a brit megszállók ellen kudarcot vallott. A lázadás elnyomása után a Brit impérium uralma alá került egész India. A 20. század beköszöntével Mahatma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Néhrú lett.

Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartományok hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.

[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás

[szerkesztés] Alkotmány, államforma

India szövetségi köztársaság. A brit gyarmatok között hamar, 1947-ben nyerte el a függetlenségét.

[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

[szerkesztés] Politikai pártok

[szerkesztés] Közigazgatási felosztás

India 28 államra (amelyek még tovább 593 kerületre vannak felosztva) és 7 szövetségi területre van felosztva. A tagállamok, Delhi és Pondicseri szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll.

Az egyes államokon belüli alsóbb közigazgatási szint a kerület: India csaknem 600 kerületre oszlik. A kerület alatti szint a tehszil vagy taluka (község). Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).

Államok:

Ándhra Pradés Arunácsal Pradés Asszám Bihár Cshattíszgarh Goa Gudzsarát Harijána Himácsal Pradés Dzsammu és Kasmír Dzshárkhand Karnátaka Kerala Madhja Pradés

Mahárástra Manipur Meghálaja Mizoram Nágaföld Orisza Pandzsáb Rádzsaszthán Szikkim Tamilnádu Tripura Uttaráncsal Uttar Pradés Nyugat-Bengália

Szövetségi területek:

1. Andamán- és Nikobár-szigetek
2. Csandígarh
3. Dadra és Nagar Haveli
4. Daman és Diu
5. Laksadíva
6. Pondicseri

Fővárosi közigazgatási terület:

7. Delhi

India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindeddig nem jelentett be.

[szerkesztés] Védelmi rendszer

[szerkesztés] Népesség

[szerkesztés] Általános adatok

India a világ második legnépesebb országa. A világon minden hatodik ember indiai. A nyelveket, a vallásokat és a kasztokat a szociálpolitikai szervezetek korlátozzák és befolyásolják a magas népességi ráta miatt. Az ország legnagyobb agglomerációi Mumbai (Bombay), Delhi, Kalkutta és Csennaj (Madras). Az ország lakosságának 64,8%-a rendelkezik alapműveltséggel : a nők 53,7%-a és a férfiak 75,3%-a. 1000 férfira 993 nő jut. India lakosságának 39,1%-nak van biztos állása, ez a férfiak 51,7%-a és a nők 25,6%-a. A születéskor várható élettartamuk a nőknek 64 év, a férfiaknak 63 év. Az évi népességnövekedés 1,47%, de ez folyamatosan csökken az állami születésszabályozás miatt.

[szerkesztés] Legnépesebb települések

[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Indiában két nagy nyelvcsalád van: az indoeurópai (az emberek 74%-a beszéli) és a dravida (az emberek 24%-a beszéli). Az országban használatos további nyelvek a sino-tibeti és az ausztroázsiai nyelvcsaládból származnak. A hivatalos nyelvek a hindi és az angol. További jelentős nyelvek még a bengáli, a telugu, a maráthi, a tamil, az urdu, a gudzsaráti, a szanszkrit, a nága, a malajálam, a kannada, az orijá, a pandzsábi, az asszámi, a kasmíri, a szindhí és a szikkimi.

Annak ellenére, hogy az emberek körülbelül 80%-a hindu vallású, Indiában van a harmadik legnagyobb iszlám közösség a világon Pakisztán és Banglades után (a lakosság körülbelül 10%-a iszlám vallású). További jelentős vallások még a kereszténység (2%), a szikhizmus (2%), a buddhizmus (1%) és a dzsainizmus (1%). Az iszlám a mohamedán hódítók, a kereszténység a portugál és angol gyarmatosítók hatására terjedt el, a többi Indiában született. A lakosság hihetetlenül sokszínű. Felsorolni is lehetetlen, hogy mennyi népcsoport él az országban. A legtöbben a magukat árjáknak nevező, az őslakos dravidáknál világosabb bőrű emberek vannak. A hindi népcsoportok - akiknek a nyelve a hindi,vallásuk a hindu - vannak a legtöbben. Ebből tulajdonképpeni hindi 24%. Bihar állam lakói a bihariak, kelet-hindik, arányuk 9%. Rájastán lakói a radzsputok, nyugat-hindik, arányuk 4%. Sokféle etnikai csoport tartozik a muzulmán vallásúak közé, őket vallási csoportként tartják számon, arányuk 11%. A szomszédos Banglades többségi népe, a bengáli a népesség 7% -át teszi ki. Szintén 7%-ot tesznek ki a következő népcsoportok: a marátiak, a tamilok és a teluguk. Ezenkívül a legalsóbb kasztok tagjai, akik a sötét bőrű dravida őslakók utódai, szintén 7%-nyian vannak. Őket adivasziknak, vagyis jegyzett törzseknek nevezik. A kormány számon tartja és megpróbálja segíteni őket. Az adivaszik 200 különböző törzshöz tartoznak, sokuk ma is rendkívül primitív életmódot folytat. Néhány törzs lélekszáma oly csekély, hogy a kihalás szélén áll. További etnikumok: a gudzsarátiak és a kannadák egyaránt 4-4%-ot tesznek ki. Orija 3%, malajálam szintén ugyanennyi. Pándzsábi, a szomszédos Pakisztán többségi népe 1% os arányt ér el. Szintén 1%-nyian vannak az asszámiak. A maradék 1% a szomszédos országok népcsoportjaihoz tartozó tibeti, burmai, nepáli. Ezenkívül kisebb népek tartoznak ide, mint a kasmíriak, a nagák, a mizók és egyéb népek. Forrás: A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008

[szerkesztés] Szociális rendszer

[szerkesztés] Gazdasága

[szerkesztés] Általános adatok

India a negyedik legnagyobb gazdasággal rendelkezik Ázsiában és valószínű, hogy 2007-ben 9,2%-kal növekszik, ami 900 milliárd USD-nak felel meg (2004-2005-ös adózott évben 7,5% volt, amely enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor is 8,5% volt, tavaly viszont szintén 8% felett teljesített a gazdaság). Ezzel az indiai gazdaság valószínűleg a leggyorsabban növekedik az utolsó 18 évben. Ez köszönhető elsősorban a cégek gyors terjeszkedésének a feldolgozó és a szolgáltató ágazatban ágazatban, de a közkedvelt outsourcingnak is, amit a külföldi vállalatok használnak. A Világbank statisztikája szerint 2005-ben a világon csak 9 ország volt, melyek gazdasága nagyobb volt, mint 1 billió dollár. Ehhez már akkor is nagyon közel járt Brazília, Dél-Korea és India is, ahol a gazdaság mérete akkor már majdnem 800 milliárd dollár volt. Jövő évben India valószínűleg eléri az 1 billió USD-os szintet a GDP mérete szempontjából. A gazdasági növekedés alapja eddig elsősorban a magán kereslet volt. A befektetés és az import – Kína és Kelet-Ázsia kivételével – csak kisebb szerepet játszanak. A feldolgozó ágazat 11,3%-os növekedést mutat, összehasonlítva az előző évi 9,1%-ossal. A szolgáltatási ágazat, amely Indiában a gazdasági aktivitásnak több, mint a felét teszi ki, 11%-os iramban fog növekedni (az előző évben ez csupán 9,8% volt). A gazdaságnak – a hullámokban emelkedő kőolajárak és a gyors import és export bővülés ellenére – sikerült megtartani a növekedést, ez köszönhető főleg az ipar fellendülésének, a befektetések növekedésének és az alacsony inflációnak. Úgy látszik, hogy a trend, mely igazán az utolsó négy évben vett erős fordulatot a jövőben is megfigyelhető lesz. A neves nemzetközi rating ügynökség, a Standard & Poor's áthelyezte az India állami hitelkötelezettség megbízhatóság értékelését spekulatívból befektetési kategóriába. Ebben az évben kiemelkedően megerősíti a pozícióját az egyik legnagyobb fejlődő ország a befektetések terén. Az S&P növelte a legfőbb indiai ratinget első befektetési pontra BBB-/A-3-ra az eddigi BB+/B -ről. Ez azt jelenti, hogy az indiai értékpapírokba befektethetnek a nyugati pénzügyi intézmények is, amelyeknek kötelező a vagyonukat körültekintően kezelni (például nyugdíj pénztárak). Az S&P ezt a lépését az indiai gazdaság stabilitásával és a belső mérlegének stabilitásával magyarázta. Ez az értékelés stabilnak mondható, hiszen a S&P belátható időn belül nem számít nagyobb változásokra. India gazdasági kilátásai kedvezőek maradnak és folyamatosan javulnak. Az S&P viszont felszólította a mindenkori kormányt további reformokra, amelyek javíthatnak a nyilvános pénzügyek helyzetén, mert ezek a legfőbb kockázati tényezők maradnak a gazdaság fejlődésében. A reformok az ügynökség szerint tovább fokozzák a növekedés megtartható tempóját.

[szerkesztés] Gazdasági ágazatok

[szerkesztés] Mezőgazdaság

• Legfontosabb termesztett növények: rizs, búza, kölesfélék, kukorica, árpa, földimogyoró, szezám, tea, repce, cukornád, gyapot, juta, ricinus, hüvelyesek, kávé, gumi, dohány, kender, len, burgonya, banán, fűszerek, kókusz, zöldségek.
• Legfontosabb tenyésztett állatok: szarvasmarha, bivaly, kecske, juh, sertés, teve, baromfi.
• Legfontosabb bányászati termékek: magnezit, grafit, kősó, feketeszén, vas, csillám, mangán, bauxit, kőolaj, ólom, cink, kaolin, gipsz, króm, foszfát, arany, gyémánt, cirkónium, titán, földgáz, urán, tórium.

[szerkesztés] Ipar

A világ második legnépesebb országának gazdasági szerkezete az 1990-es évek elején kezdett átalakulni, amit a GDP kimagasló mértékű, közel 6%-os évi növekedése bizonyít. Ez az országba érkező, egyre nagyobb külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető, amelyek értéke több mint 20-szorosára nőtt. Az utóbbi években évente már több mint 2 milliárd USD értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett Indiába. Legfontosabb telepítőtényezők a hatalmas piac és az olcsó, de igen jól képzett, kreatív munkaerő. A növekedés másik tényezője az export óriási mértékű, évente átlagosan több mint 12%-os növekedési rátájú felfutása, amely az indiai exportösztönző gazdaságpolitikát dicséri. Két húzóágazata a magas színvonalú feldolgozóipar és a szolgáltatási szféra. Kivitelének több mint 70%-át már a gépipari és elektronikai termékek adják. A szolgáltatási tevékenységek, főleg a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, valamint a szoftvergyártás GDP-jének már közel felét állítják elő. Már több mint 200 szoftvergyártó vállalat van Indiában, többségük az amerikai transznacionális cégek leányvállalata. Az indiai kormány szociális politikáját a nemzetközi elemzők részben sikeresnek ítélik. A születésszabályozás egyre nagyobb mértékű elterjedésével a népesség növekedési üteme már csökken (jelenleg ez 1,51%). Az alapfokú oktatás is egyre elterjedtebbé vált, sőt a felsőoktatás megítélése világszinten igen kedvező. Ugyanakkor az egyes társadalmi rétegek közötti különbségek hatalmas mértékben nőttek. India lakosságának közel a fele a szegénységi szint, vagyis a napi 1 USD alatt él. A mai napig a társadalmi élet legmeghatározóbb vonása, az alkotmányban lefektetett elvekkel ellentétesen, a hindu vallásból eredően a lakosság több ezer kasztra való tagolódása.

[szerkesztés] Kereskedelem

[szerkesztés] Az országra jellemző egyéb ágazatok

[szerkesztés] Közlekedés

A gyarmati időkből jól kiépített vasúthálózat maradt az országra. Ez nagyban hozzájárul az utcai közlekedés enyhítéséhez.

[szerkesztés] Kultúra

[szerkesztés] Oktatási rendszer

[szerkesztés] Kulturális intézmények

[szerkesztés] Kulturális világörökség

India az egyik legősibb magaskultúra. A szubkontinens kulturálisan nagyon különbözik a világ minden más tájától. Ez tükröződik abban, hogy Indiában viszonylag sok helyet nyilvánított világörökséggé az UNESCO.

• Az adzsantai barlangtemplomok
• Az ellórái barlangtemplomok
• Agra erődje (Vörös Erőd)
• Tádzs Mahal Agrában
• A konaraki Naptemplom
• Mahabalipuram templomegyüttese
• Goa templomai és kolostorai
• Khadzsuráho műemlékegyüttese - hindu és dzsainista templomok
• Hampi műemlékegyüttese
• Elefanta sziklatemploma
• A tandzsávúri Brihadisvara-templom
• A buddhista emlékek Száncsiban
• Humájun császár síremléke Delhiben
• Kutub Minár és Kutub épületegyüttes Delhiben
• India hegyi vasútjai
• Mahabodhi templomegyüttes, Bodh Gaya
• Bhimbetka sziklamenedékei
• Champaner-Pavadagh régészeti park
• Chhatrapati Shivaji Pályaudvar (korábban Victoria Terminus), Mumbai
• A Vörös erőd épületegyüttese

[szerkesztés] Tudomány

[szerkesztés] Művészetek

Az indiai művészek még a leghétköznapibb alkotásokon is az átszellemültségre törekedtek, formába öntötték a nép képzelőerejét. A régi indiai alkotások inkább bámulatot keltenek az európai emberben, mintsem elragadtatást. Az ország művészete sohasem tudott igazán lemondani a természet istenítéséről, mert az indiai templomtornyok, az ember- és állatábrázolások, és a Buddha-képmások is mind az imádat tárgyai voltak, ahogy a fák és az állatok is.

[szerkesztés] Hagyományok, néprajz

[szerkesztés] Gasztronómia

• Indiai szakácskönyv
• Uttapam

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Lásd még

• Utkal parti sík

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Wikikönyvekben Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában
• A CIA Factbook Indiáról
• India.lap.hu (linkgyűjtemény)
• A Wikikönyvekben Rosta Erzsébet: Vegetáriánus konyha Indiában

m • v • sz Ázsia országai   Dél-Ázsia Afganisztán · Banglades · Bhután · India · Irán · Maldív-szigetek · Nepál · Pakisztán · Srí Lanka   Délkelet-Ázsia Brunei · Fülöp-szigetek · Indonézia · Kambodzsa · Kelet-Timor3 · Laosz · Malajzia · Mianmar · Szingapúr · Thaiföld · Vietnam   Délnyugat-Ázsia Azerbajdzsán2 · Bahrein · Ciprus1 · Egyesült Arab Emírségek · Grúzia2 · Irak · Irán · Izrael · Jordánia · Jemen · Katar · Kuvait · Libanon · Omán · Örményország1 · Szaúd-Arábia · Szíria · Törökország2   Észak-Ázsia Oroszország2   Kelet-Ázsia Dél-Korea · Észak-Korea · Kína (Hongkong, Makaó) · Japán · Mongólia   Közép-Ázsia Kazahsztán2 · Kirgizisztán · Tádzsikisztán · Türkmenisztán · Üzbegisztán Függő területek Akrotíri és Dekélia1 · Karácsony-sziget · Kókusz (Keeling)-szigetek Vitatott státusú területek Abházia2 · Dél-Oszétia1 · Észak-Ciprus1 · Hegyi-Karabah1 · Palesztina · Tajvan 1 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Európához tartozónak számítják    2 Földrajzilag Ázsiához és Európához is tartozik    3 Földrajzilag Ázsiához tartozik, de gyakran Óceániához tartozónak számítják

m • v • sz A Nemzetközösség tagjai Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Ruanda | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr | Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

m • v • sz A Föld régiói Afrika Észak • Dél • Kelet • Közép • Nyugat Ausztrália és Óceánia Ausztrália • Melanézia • Mikronézia • Polinézia Amerika Észak • Dél • Közép • Karib-térség Sarkvidékek Antarktisz • Arktisz Ázsia Észak • Dél • Délkelet • Délnyugat-Ázsia • Kelet-Ázsia • Belső • Közép Óceánok Atlanti • Csendes • Indiai • Déli • Északi-sarki Európa Észak • Dél • Kelet • Közép • Nyugat