India

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Indiai Köztársaság
भारत गणराज्य
Republic of India
 India zászlaja
India zászlaja
 India címere
India címere
Nemzeti mottó: Satyamēva jayate szanszkritül
(सत्यमेव जयते) Dévanágari írással
(Csak az igazság győzedelmeskedik)[1]
Nemzeti himnusz: Jana Gana Mana

India in its region (undisputed).svg

Fővárosa Újdelhi
é. sz. 28° 37′, k. h. 77° 13′
Államforma Szövetségi köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Pranab Kumár Mukhardzsi
Miniszterelnök Manmohan Szingh
Hivatalos nyelv hindi, angol
regionálisan még 14 nyelv
Beszélt nyelvek összesen 1652 nyelv
Függetlenség 1947. augusztus 15.

Tagság Az ENSZ, az IMF, az UNESCO, a Nemzetközösség, a WTO, Arab Liga (megfigyelő státuszú tag)
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 2
Becsült 1 210 193 422[2] fő (2011)
Rangsorban 2
Népsűrűség 335,7 fő/km²
GDP 2008 (forrás: IMF)
Összes 1 209 milliárd USD (12)
PPP: 771 951 millió dollár
Egy főre jutó 1 016 dollár (122)
PPP: 714 dollár
HDI (2003) 0,611 (126) – közepes
Földrajzi adatok
Terület 3 287 263 km²
Rangsorban 7
Víz 9,56%
Időzóna IST (UTC+5:30)
nincs (UTC+5:30)
Egyéb adatok
Pénznem Indiai rúpia (INR)
Nemzetközi gépkocsijel IND
Hívószám +91
Internet TLD .in

térkép szerkesztése

India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, földrajzilag a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl határolja. Tengerpartjának hossza így összesen 7517 kilométer.[3] Nyugaton Pakisztán,[4], északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (a korábbi Burma) határolja. Az ország a tengeren keresztül szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával.

A gyakran szubkontinensként emlegetett ország hosszú történelme, ami mind a mai napig nagyon élénken él a mindennapokban is, méltán tette Indiát a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókortól megalakuló roppant indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében.[5] Négy nagy világvallás, a hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmus és a szikh vallás ered a mai India területéről, míg az első évezredben megjelenő zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám alapvetően befolyásolta az ország kulturális fejlődését. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, a következő évszázadban pedig Nagy-Britannia gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal India 1947-ben önálló országgá vált, a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett korszak volt a kezdete a modern India kialakulásának.

Korunk Indiája sok tekintetben megdöbbentő eredményeket ér el. A nominális bruttó hazai terméket (GDP) figyelembe véve az ország jelenleg a világ tizenkettedik legnagyobb gazdaságával rendelkezik, és negyedik a vásárlóerő tekintetében. Az utóbbi évtized reformjai Indiát a világ második leggyorsabban bővülő gazdaságává tették.[6] Ugyanakkor az ország súlyos problémákkal küszködik, a modern India legnagyobb kihívásai a nagy arányú szegénység,[7] az analfabétizmus és az alultápláltság. Az ország sokszínűsége nemcsak társadalmi síkon jelentkezik, a vallási, etnikai és nyelvi változatosság mellett India egyedi állatvilága és földrajzi adottságai is említésre méltóak.

A név eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az India elnevezés az Indus folyó és annak környéke nevéből eredeztethető. A folyó neve pedig az óperzsa hindu szóból ered. Ennek a szónak a gyökerei pedig a szanszkrit Sindhu névből erednek, ami India ősi nyelvén az Indus-folyó vidékét jelölte.[8] Nagy Sándor hódításainak köszönhetően az ókori görögök által használt elnevezés is fennmaradt, a görög források Indoi (Ινδοί) néven utalnak a mai indiaiakra, ami az Indus népét jelenti.
Az ország alkotmánya hivatalosan elismeri és a köznyelvben is gyakran használatos az ország hindi neve: Bhárat (Sound kiejtés). Ez a név egy legendás indiai király, Bharata szanszkrit nevéből eredeztethető, az ő leszármazottjainak a történetét India egyik híres eposza, a Mahábhárata meséli el.
A Hindusztán név perzsa nyelven a Hinduk országát jelenti. Bár ez az elnevezés történelmileg csak az iszlám által is erősen befolyásolt Észak-Indiára utalt, néha ma is használják India egészét értve alatta.[9]

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India topográfiai térképe
India műholdas képe

Szerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kontinensnyi kiterjedésű ország legnagyobb része földtani szempontból az Indiai tektonikus lemezen helyezkedik el, ami Földünk egyik legkisebb lemeze. A hetvenöt millió évvel ezelőtt a déli őskontinensről, Gondvánáról leváló szubkontinens igen intenzív mozgásba kezdett, és nekifogott 55 millió éven keresztül tartó vándorlásának az akkoriban még kialakulóban lévő Indiai-óceánon keresztül.[10] Az indiai lemez ezt követően ütközött az Eurázsiai tektonikus lemezzel, amelynek ütközési vonalán jött létre a Himalája hatalmas vonulata. Ezzel tulajdonképpen a mai India minden szerkezeti formája kialakult.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Arab-tenger, az Indiai-óceán és a Bengáli-öböl által határolt dél-ázsiai ország északi részét egyértelműen a Himalája 8000 méter fölé tornyosuló csúcsokkal koronázott, eljegesedett vonulatai uralják.

Miután az eurázsiai és az indiai lemezek az óceán alatt ütköztek össze, a vízből felgyűrődő hatalmas vonulat déli oldalán egy nagy medence keletkezett, amit idővel a Himalája folyói feltöltöttek.[11] Ez a terület az Indiai-alföld, amely négy, jól elkülöníthető síkság összefoglaló elnevezése: az Indus-alföldnek csak az északkeleti része nyúlik be az országba, a Hindusztáni-alföldet a Gangesz és a mellékfolyói töltötték fel, a Gangesz és a Brahmaputra deltavidéke a Bengál-alföld, amelynek nyugati része tartozik Indiához, az Asszámi-síkság a Brahmaputra alföldje.

Ettől délre a Dekkán-fennsík az ősi indiai lemezen fekszik. A fennsíkot a Nyugati-Ghat és a Keleti-Ghat határolja a tenger közelében.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb, legbővizűbb folyók a Himalájában erednek. Közülük az Arab-tengerbe ömlik az Indus, a Bengáli-öbölbe a Gangesz és a Brahmaputra. Közös torkolatvidékük Sundarbans, hatalmas feltöltött deltavidék, amelyen India Bangladessel osztozik. A Gangesz jelentős mellékfolyói a Jamuna és a Koszi. Ezek esése kicsi, emiatt árvizük nehezen vonul le, így rendszeresen súlyos károkat okoznak.

A Dekkán-fennsík folyóinak vize is kevesebb, esésük is kisebb, így nem okoznak olyan nagy károkat. Hosszabbak a Bengáli-öbölbe ömlő folyók: Godávari, Mahánadi, Kaveri, Krisna. Az Arab-tengerbe ömlik a Narmada és a Tapti.

India legnagyobb tava a Chilka-tó.

Gudzsarat államban található a Rann of Kutch nevű hatalmas tengerparti mocsár.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India éghajlatát a monszun szabályozza. A nyári monszun júniusban érkezik délnyugat felől, s általában négy hónapon át tart. Ebben a négy hónapban esik le az évi csapadék túlnyomó része. Mennyisége változó. A monszunesők hatására a folyók megáradnak, a víztározók megtelnek, s ebből a vízmennyiségből gazdálkodik India a következő év során. November végén, december elején kezdődik a hűvös évszak. Ekkor északkeleti monszunszelek fújnak, esőket azonban csak a Koromandel-part kap. A legszárazabb időszak a március elejétől május végéig tartó „tavasz”. A hőmérséklet is ekkor a legmagasabb, a szárazföld belsejében elérheti az 50 fokot is.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India nagy mérete, változatos felszíne, földtörténeti múltja miatt változatos és egyedi élővilággal rendelkezik. Különösen a hüllő- és kétéltű fajok között sok az endemikus.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:India élővilága

Nemzeti parkjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első nemzeti parkot 1935-ban szervezték meg, azóta folyamatosan bővül a nemzeti parkok és rezervátumok hálózata. Mára a rezervátumok száma meghaladja az ötszázat.

A következő lista önkényes válogatás a legnevezetesebbekből:[12]

  • Bandhavgarh Nemzeti Park - dzsungel fehér tigrisekkel;
  • Ranthambore Nemzeti Park - mesterséges víztárolók körüli erdőben tigrisek;
  • Kaziranga Nemzeti Park - orrszarvúak, elefántok, tigrisek a Himalájában;
  • Kanha Nemzeti Park - tigrisek, leopárdok, medvék;
  • Szundarbansz Nemzeti Park - bengáli tigris, tengeri teknős;
  • Manasz Vadvédelmi Terület - tigrisek, elefántok, orrszarvúak;
  • Bandipur Nemzeti Park - ázsiai elefánt, gaur (nagy testű kérődző);
  • Szultánpur Nemzeti Park - vándormadarak és vízimadarak;
  • Rádzsdevra Nemzeti Park;
  • Szimlipal Nemzeti Park;
  • Csandaka Nemzeti Park;
  • Sivpuri Nemzeti Park;
  • Kanheri Nemzeti Park

Természeti világörökségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO világörökség listájára az alábbi területek kerültek fel természeti értékeik miatt:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Madhja Prades állambeli Bhímbetkában található kőkorszakbeli barlangrajzok az első emberi jelek a mai India területéről. Az első, ismert, állandó települések már 9000 éve megjelentek ezen a területen, ezekből alakult ki később az Indus-völgyi civilizáció. Ez a birodalom egészen i. e. 1900-ig fennállt, bukása után helyét a védikus civilizáció vette át, majd i. e. 500 körül ez is felbomlott, és a helyén sok új birodalom jött létre.

A Mehrangarh erőd Rádzsasztánban
Mahátma Gandhi 1929-ben

Az ország északi részén alakult ki a Maurja birodalom, amelynek sok mindent köszönhet a mai India. Az i. e. 180-as évektől kezdve Közép-Ázsiából rengeteg támadás érte Indiát, ezek hatására alakultak meg az Indo-görög, az Indo-szkíta és az Indo-pártai királyságok. Krisztus előtt 300-tól a Gupta család uralkodott Indiában, az ő uralmukat „Aranykornak” is nevezik. Az ország északi részén több dinasztia váltotta egymást a trónon. Ez idő alatt Indiában virágzott a tudomány, a művészet, az irodalom, a matematika, a csillagászat, a vallás és a filozófia. E virágzás kiterjedt Dél-India államaira is.

Az iszlám inváziók után, amelyek Közép-Ázsiából és Perzsiából érkeztek, Észak- és Közép-India nagy része először a Delhi Szultanátus irányítása alá került, később a mogulok uralkodtak itt. Ennek ellenére sok kis birodalom megmaradt, mint például a Dél-Indiai Vidzsajanagara birodalom (1336-1565). Az 1500-as évek elején több európai ország, mint például Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország, melyek eredetileg üzletelni akartak Indiával, kihasználták azt, hogy az ország területén levő királyságok egymás ellen harcolnak, és gyarmatokat kezdtek létesíteni. Az 1857-es forradalom (az ún. szipojlázadás) a brit megszállók ellen kudarcot vallott. A lázadás elnyomása után a Brit impérium uralma alá került egész India. A 20. század beköszöntével Mahátma Gandhi vezetésével erőszakmentes tüntetések kezdődtek Indiában, melyek 1947. augusztus 15-én elérték céljukat, és India függetlenné vált, de az ország hivatalosan csak 1950. január 26-án vált köztársasággá. A független India első elnöke Dzsaváharlál Nehru lett.

Mint több vallású és több nemzetiségű állam, India sok nemzetiségi és vallási ellentétekből kialakult konfliktust élt át az ország különböző részeiben, de ezek nem gyengítették le az újonnan alakult államot. Sok határkérdésből származó konfliktusa volt Kínával, amelyek a kína-indiai háború kitöréséhez vezettek (1962). Pakisztánnal rengeteg konfliktusa volt az országnak (1947, 1965, 1971, 1999), amelyeknek oka Dzsammu és Kasmír tartomány hovatartozása. 1974-ben India atomfegyvereket próbált ki a föld alatt, ami az atomfegyverekkel rendelkező országok sorába emelte. 1998-ban újabb atomteszteket hajtottak végre Indiában. Az ellentétek Pakisztán és India között a mai napig sem csitultak, demonstratívan nukleáris erővel fenyegetik egymást.

India jövője[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyors urbanizáció és a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárás miatt 2050-re Indiában 200 millió ember kerülhet veszélybe. A Világbank szerint a megfelelő felkészülés és tájékoztatás sokat javíthat a helyzeten.[13]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete Delhiben

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India alkotmánya, amely 1950. január 26-an lépett érvénybe, a leghosszabb és legalaposabb alkotmány a független államok sorában. Preambuluma az országot független, szocialista, szekuláris, demokratikus köztársaságként határozza meg. Kormányzati formája szövetségi köztársaság,[14] erős központtal és gyengébb államokkal, bár az 1990-es évek végi politikai, gazdasági és szociális változások megnövelték az egyes államok jogkörét.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elnök az államfő, akit az elektorok közvetetten ötéves időszakra választanak. Az elnök nevezi ki a miniszterelnököt, a kormányfőt, aki a legnagyobb végrehajtói hatalommal rendelkezik. A többséggel rendelkező alsóházi párt vagy politikai szövetség megegyezés szerint támogatja a miniszterelnököt. A végrehajtó hatalom többi ága az elnök, az alelnök és a miniszterek tanácsa élén a miniszterelnökkel. Mindegyik tárcával rendelkező miniszter a parlament valamelyik házának tagja kell hogy legyen. Az indiai politikai rendszerben a végrehajtás alárendelt a törvényhozásnak, mivel a miniszterelnök és tanácsa közvetlenül felel a parlament alsóházának.

A Legfelsőbb Bíróság, Delhi

India törvényhozása a kétkamarás parlament, amely a Rádzsja Szabha (Államok Tanácsa) nevű felsőházból és a Lok Szabha (a Nép Tanácsa) nevű alsóházból áll. A felsőház állandó testület, amelynek 245 tagját hat évre választják. Legtöbbjüket az államok törvényhozásai küldik képviselőjükként, számuk az adott terület népessége alapján változik. Az alsóház 545 tagjából 543-at választások útján közvetlenül a nép juttat be a parlamentbe. Mindegyikük egy-egy választókerületet képvisel öt évre. A fennmaradó két helyre az elnök jelöl ki személyeket az angol-indiai közösségből, ha úgy gondolja, hogy érdekeik nincsenek megfelelően képviselve.

Az igazságszolgáltatói ág három fokozatra tagolódik. A bírói hatalom csúcsát a Legfelsőbb Bíróság jelenti, élén India főbírójával, ezt követi a 21 felső bíróság és a többi, kisebb bíróság. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető kérdésekben, az államok és a szövetségi kormányzat közti vitákban dönt és joga van felülvizsgálni a felső bíróságok döntéseit. Jogilag független.

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India 28 államra (amelyek még tovább 593 kerületre vannak felosztva) és 7 szövetségi területre van felosztva. A tagállamok, Delhi és Pondicseri szövetségi terület saját választott kormánnyal rendelkezik, míg a többi szövetségi terület élén a szövetségi kormány által kinevezett hivatalnok áll.

Az egyes államokon belüli alsóbb közigazgatási szint a kerület: India csaknem 600 kerületre oszlik. A kerület alatti szint a tehszil vagy taluka (község). Több tehszil együtt alkothat egy kerületrészt (Pargana, Anuvibhag). A tehszilen belül a falvak is alkothatnak csoportokat (hobli).

Államok:

India államai
  1. Ándhra Prades
  2. Arunácsal Prades
  3. Asszám
  4. Bihár
  5. Cshattíszgarh
  6. Goa
  7. Gudzsarát
  8. Harijána
  9. Himácsal Prades
  10. Dzsammu és Kasmír
  11. Dzshárkhand
  12. Karnátaka
  13. Kerala
  14. Madhja Prades
  1. Mahárástra
  2. Manipur
  3. Meghálaja
  4. Mizoram
  5. Nágaföld
  6. Orisza
  7. Pandzsáb
  8. Rádzsasztán
  9. Szikkim
  10. Tamilnádu
  11. Tripura
  12. Uttarakhand
  13. Uttar Prades
  14. Nyugat-Bengál

Szövetségi területek:

  1. Andamán- és Nikobár-szigetek
  2. Csandígarh
  3. Dadra és Nagar Haveli
  4. Daman és Diu
  5. Laksadíva
  6. Puduccseri

Fővárosi közigazgatási terület:

  1. Delhi

India két tudományos állomást működtet az Antarktiszon (Daksin Gangotri és Maitri), területi igényt azonban mindeddig nem jelentett be.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írni és olvasni tudók aránya

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India a világ második legnépesebb országa. A világ népességének arányában minden hatodik ember indiai. A nyelveket, a vallásokat és a kasztokat a szociálpolitikai szervezetek korlátozzák és befolyásolják a magas népességi ráta miatt. Az ország legnagyobb agglomerációi Mumbai (Bombay), Delhi, Kalkutta és Csennai (Madrasz). Az ország lakosságának 64,8%-a rendelkezik alapműveltséggel : a nők 53,7%-a és a férfiak 75,3%-a. 1000 férfira 993 nő jut. India lakosságának 39,1%-nak van biztos állása, ez a férfiak 51,7%-a és a nők 25,6%-a. A születéskor várható élettartamuk a nőknek 64 év, a férfiaknak 63 év. Az évi népességnövekedés 1,47%, de ez folyamatosan csökken az állami születésszabályozás miatt.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India legnagyobb városainak lakossága (agglomerációk)

Mumbai Downtown.jpg
Mumbai
LotusDelhi.jpg
Delhi
Bangalore Aerial view from MG road Utility Building 3.jpg
Bengaluru

# Város Állam Lakosság # Város Állam Lakosság

A building in Chennai.JPG
Csennai
Calcutta Kolkata Victoria Memorial.jpg
Kalkutta
VASTRAPUR LAKE, AHMEDABAD GUFRAN KHAN.jpg
Ahmadábád

1 Mumbai Mahárástra 18 400 000 11 Kanpur Uttar Prades 3 000 000
2 Delhi Delhi 16 300 000 12 Lakhnau Uttar Prades 2 874 489
3 Kalkutta Nyugat-Bengál 14 100 000 13 Nagpur Mahárástra 2 469 427
4 Csennai Tamilnádu 8 700 000 14 Patna Bihár 2 021 498
5 Bengaluru Karnátaka 8 500 000 15 Indore Madhja Prades 1 972 883
6 Haidarábád Ándhra Prades 7 750 000 18 Bhopal Madhja Prades 1 917 293
7 Ahmadábád Gudzsarát 6 300 000 16 Thane Mahárástra 1 936 751
8 Pune Mahárástra 5 000 000 19 Ludhijána Pandzsáb 1 800 830
9 Szurat Gudzsarát 4 500 000 17 Pimpri-Chinchwad Mahárástra 1 920 898
10 Jaipur Rádzsasztán 3 000 000 20 Agra Uttar Prades 1 769 814
2011. évi adatok [15]


Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India népsűrűsége
Tamil fiúk

Indiában két nagy nyelvcsalád van: az indoeurópai (az emberek 74%-a beszéli) és a dravida (az emberek 24%-a beszéli). Az országban használatos további nyelvek a sino-tibeti és az ausztroázsiai nyelvcsaládból származnak. A hivatalos nyelvek a hindi (40% beszéli) és az angol, de az alkotmány összesen 22 nyelvet megemlít hivatalos nyelvként (legalább 11 írásrendszerrel).[16] További jelentős nyelvek a bengáli, a telugu, a maráthi, a tamil, az urdu, a gudzsaráti, a szanszkrit, a nága, a malajálam, a kannada, az orija, a pandzsábi, az asszámi, a kasmíri, a szindhi és a szikkimi. 24 olyan nyelv van, amelyik beszélőinek száma meghaladja az 1 milliót. Összesen kb. 1600 nyelven beszélnek. A hindinek önmagában 13 dialektusa van. Ezek annyira eltérhetnek egymástól, hogy a más dialektust beszélők nem értik meg egymást.

Annak ellenére, hogy az emberek körülbelül 80,5%-a hindu vallású, Indiában van a harmadik legnagyobb muszlim közösség a világon Indonézia és Pakisztán után (a lakosság 13,4%-a iszlám vallású). További jelenlévő vallások még a kereszténység (2,3%), a szikhizmus (1,9%), a buddhizmus (0,8%) és egyéb (1,1%). Az iszlám a muszlim hódítók, a kereszténység a portugál és angol gyarmatosítók hatására terjedt el, a többi Indiában született.

A lakosság hihetetlenül sokszínű. Felsorolni is lehetetlen, hogy mennyi népcsoport él az országban. A legtöbben a magukat árjáknak nevező, az őslakos dravidáknál világosabb bőrű emberek vannak. A hindi népcsoportok - akiknek a nyelve a hindi, vallásuk a hindu - vannak a legtöbben. Ebből tulajdonképpeni hindi 24%. Bihar állam lakói a bihariak, kelet-hindik, arányuk 9%. Rádzsasztán lakói a rádzsputok, nyugat-hindik, arányuk 4%. Sokféle etnikai csoport tartozik az iszlám vallásúak közé, őket vallási csoportként tartják számon, arányuk 11%. A szomszédos Banglades többségi népe, a bengáli a népesség 7%-át teszi ki. Szintén 7%-ot tesznek ki a következő népcsoportok: a maráthiak, a tamilok és a teluguk. Ezenkívül a legalsóbb kasztok tagjai, akik a sötét bőrű dravida őslakók utódai, szintén 7%-nyian vannak. Őket adivasziknak, vagyis jegyzett törzseknek nevezik. A kormány számon tartja és megpróbálja segíteni őket. Az adivaszik 200 különböző törzshöz tartoznak, sokuk ma is rendkívül primitív életmódot folytat. Néhány törzs lélekszáma oly csekély, hogy a kihalás szélén áll. További etnikumok: a gudzsarátiak és a kannadák egyaránt 4-4%-ot tesznek ki. Orija 3%, malajálam szintén ugyanennyi. Pandzsábi, a szomszédos Pakisztán többségi népe 1%-os arányt ér el. Szintén 1%-nyian vannak az asszámiak. A maradék 1% a szomszédos országok népcsoportjaihoz tartozó tibeti, burmai, nepáli. Ezenkívül kisebb népek tartoznak ide, mint a kasmíriak, a nagák, a mizók és egyéb népek.[17]

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti Tőzsde épülete Mumbaiban

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India a negyedik legnagyobb gazdasággal rendelkezik Ázsiában és valószínű, hogy 2007-ben 9,2%-kal növekszik, ami 900 milliárd USD-nak felel meg (2004-2005-ös adózott évben 7,5% volt, amely enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest, amikor is 8,5% volt, tavaly viszont szintén 8% felett teljesített a gazdaság). Ezzel az indiai gazdaság valószínűleg a leggyorsabban növekedik az utolsó 18 évben. Ez köszönhető elsősorban a cégek gyors terjeszkedésének a feldolgozó és a szolgáltató ágazatban, de a közkedvelt outsourcingnak is, amit a külföldi vállalatok használnak. A Világbank statisztikája szerint 2005-ben a világon csak 9 ország volt, melyek gazdasága nagyobb volt, mint 1 billió dollár. Ehhez már akkor is nagyon közel járt Brazília, Dél-Korea és India is, ahol a gazdaság mérete akkor már majdnem 800 milliárd dollár volt. Jövő évben India valószínűleg eléri az 1 billió USD-os szintet a GDP mérete szempontjából. A gazdasági növekedés alapja eddig elsősorban a magán kereslet volt. A befektetés és az import – Kína és Kelet-Ázsia kivételével – csak kisebb szerepet játszanak. A feldolgozó ágazat 11,3%-os növekedést mutat, összehasonlítva az előző évi 9,1%-ossal. A szolgáltatási ágazat, amely Indiában a gazdasági aktivitásnak több mint a felét teszi ki, 11%-os iramban fog növekedni (az előző évben ez csupán 9,8% volt). A gazdaságnak – a hullámokban emelkedő kőolajárak és a gyors import és export bővülés ellenére – sikerült megtartani a növekedést, ez köszönhető főleg az ipar fellendülésének, a befektetések növekedésének és az alacsony inflációnak. Úgy látszik, hogy a trend, mely igazán az utolsó négy évben vett erős fordulatot a jövőben is megfigyelhető lesz. A neves nemzetközi rating ügynökség, a Standard & Poor's áthelyezte az India állami hitelkötelezettség megbízhatóság értékelését spekulatívból befektetési kategóriába. Ebben az évben kiemelkedően megerősíti a pozícióját az egyik legnagyobb fejlődő ország a befektetések terén. Az S&P növelte a legfőbb indiai ratinget első befektetési pontra BBB-/A-3-ra az eddigi BB+/B -ről. Ez azt jelenti, hogy az indiai értékpapírokba befektethetnek a nyugati pénzügyi intézmények is, amelyeknek kötelező a vagyonukat körültekintően kezelni (például nyugdíj pénztárak). Az S&P ezt a lépését az indiai gazdaság stabilitásával és a belső mérlegének stabilitásával magyarázta. Ez az értékelés stabilnak mondható, hiszen a S&P belátható időn belül nem számít nagyobb változásokra. India gazdasági kilátásai kedvezőek maradnak és folyamatosan javulnak. Az S&P viszont felszólította a mindenkori kormányt további reformokra, amelyek javíthatnak a nyilvános pénzügyek helyzetén, mert ezek a legfőbb kockázati tényezők maradnak a gazdaság fejlődésében. A reformok az ügynökség szerint tovább fokozzák a növekedés megtartható tempóját.

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Energiaipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy üzleti iskola hallgatói

India behozatalra szorul kőolajból és földgázból, ugyanakkor nagy szénkészlettel rendelkezik és vízenergiából az északi területeken jelentős az energiatermelés. Az országnak 30 nagy gátja van, amik az energiatermelés mellett a földek öntözését is biztosítják. Indiának jelentős a nukleáris energiatermelése.

Az ország háztartási elektromos feszültsége 230 V, 50 Hz. Sok helyen található kétpólusú, európai csatlakozó, de a brit hárompólusú is.

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nők téglát hordanak egy építkezésen

A világ második legnépesebb országának gazdasági szerkezete az 1990-es évek elején kezdett átalakulni, amit a GDP kimagasló mértékű, közel 6%-os évi növekedése bizonyít. Ez az országba érkező, egyre nagyobb külföldi működőtőke-befektetéseknek köszönhető, amelyek értéke több mint 20-szorosára nőtt. Az utóbbi években évente már több mint 2 milliárd USD értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett Indiába. Legfontosabb telepítőtényezők a hatalmas piac és az olcsó, de igen jól képzett, kreatív munkaerő. A növekedés másik tényezője az export óriási mértékű, évente átlagosan több mint 12%-os növekedési rátájú felfutása, amely az indiai exportösztönző gazdaságpolitikát dicséri. Két húzóágazata a magas színvonalú feldolgozóipar és a szolgáltatási szféra. Kivitelének több mint 70%-át már a gépipari és elektronikai termékek adják. A szolgáltatási tevékenységek, főleg a pénzügyi és üzleti szolgáltatások, valamint a szoftvergyártás GDP-jének már közel felét állítják elő. Már több mint 200 szoftvergyártó vállalat van Indiában, többségük az amerikai transznacionális cégek leányvállalata. Az indiai kormány szociális politikáját a nemzetközi elemzők részben sikeresnek ítélik. A születésszabályozás egyre nagyobb mértékű elterjedésével a népesség növekedési üteme már csökken (jelenleg ez 1,51%). Az alapfokú oktatás is egyre elterjedtebbé vált, sőt a felsőoktatás megítélése világszinten igen kedvező. Ugyanakkor az egyes társadalmi rétegek közötti különbségek hatalmas mértékben nőttek. India lakosságának közel a fele a szegénységi szint, vagyis a napi 1 USD alatt él. A mai napig a társadalmi élet legmeghatározóbb vonása, az alkotmányban lefektetett elvekkel ellentétesen, a hindu vallásból eredően a lakosság több ezer kasztra való tagolódása.

Kereskedelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kereskedelmi irodaépületek Gurgaonban
Kínálat egy fűszerpiacon
  • Exporttermékek: szoftver, textil termékek, drágakövek és ékszerek, műszaki termékek, vegyipari termékek, bőrtermékek, vasérc
  • Importtermékek: kőolaj, földgáz, műszaki felszerelések és alkatrészek, műtrágya, vegyipari termékek, ipari termékek

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben)[18]:

  • Export: Egyesült Arab Emírségek 12.3%, USA 12.2%, Kína 5.0%, Szingapúr 4.9%, Hong Kong 4.1%
  • Import: Kína 10.7%, Egyesült Arab Emírségek 7.8%, Szaúd-Arábia 6.8%, Svájc 6.2%, USA 5.1%

Hírközlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban sok helyen rendelkezésre áll a telefon, fax, e-mail, mobiltelefon, de ezeket nem mindenki tudja megfizetni. A mobiltelefon népszerű, ami részben abból adódik, hogy nem kellett hozzá vezetékrendszert kiépíteni. Sok vállalkozásnak nincs is vezetékes telefonja, csak mobilszámokkal rendelkezik. A mobilszámok rendszerint 10 jegyűek és 9-cel kezdődnek.

Tömegkommunikáció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban számtalan napilap jelenik meg, néhány jelentősebb ezek közül: (internetes oldaluk címével együtt)

A nemzeti rádiót és televíziót korábban a kormány felügyelte, ez azonban számtalan visszaélésre adott alkalmat. A politikusok a médiákat gyakran a saját politikai céljaikra használták fel.

Ezt a problémát a többi állomás megjelenése szüntette meg, amik közül sok műholdról sugároz.

Az 1990-es évektől kezdve Indiában elérhető a CNN, az MTV indiai változata és sok más nyugati tévé-csatorna.

Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyarmati időkből jól kiépített közúti- és vasúthálózat maradt az országra. Ez nagyban hozzájárul az utcai közlekedés enyhítéséhez. A világon Indiának a negyedik legnagyobb a vasúti hálózata, ami azonban problémákkal terhelt. Az országban négyféle szélességű sínpár létezik: 1,676 m, 1 m, 762 mm és 609 mm. Emiatt a vonatok nem tudnak az egyik rendszerről átmenni a másik hálózatra, az utasoknak kell átszállniuk. A vonatok gyakran annyira zsúfoltak, hogy az emberek a kocsik tetején is utaznak, vagy az oldalán kapaszkodnak. A másodosztályú kocsikban az utasok gyakran az állataikat is magukkal viszik. Becslések szerint Indiában naponta 17-20 millió utas közlekedik vonaton.

A városokon belül a közúti forgalomra a sokszínűség a jellemző. Az autók mellett kerékpárok, motorbiciklik, mopedek, háromkerekű riksák, és buszok is megtalálhatók. Egyes nagyvárosokban földalatti vagy magasvasút is üzemel. A közlekedés a nagyvárosokban a zsúfoltság miatt kaotikus.

A városok közötti közlekedés leggyorsabb módja a légi közlekedés, ez azonban a legtöbb indiainak megfizethetetlen. Mumbai, Delhi, Csennai és Kalkutta közvetlen légi kapcsolatokkal rendelkezik sok ázsiai és európai nagyváros felé. Az ország állami nemzetközi légitársasága az Indian Airlines és az Air India. Mellettük még több hazai és külföldi légitársaság is üzemeltet járatokat.

  • Közutak hossza: 3 319 644 km
  • Vasútvonalak hossza: 63 693 km
  • Repülőterek száma: 232
  • Fontosabb kikötők száma: 7

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország lakosságának mindössze 65%-a tud írni-olvasni, bár ez az arány a nagyvárosokban magasabb.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

India az egyik legősibb magaskultúra. A szubkontinens kulturálisan nagyon különbözik a világ minden más tájától. Ez tükröződik abban, hogy Indiában viszonylag sok helyet nyilvánított világörökséggé az UNESCO.

Tudomány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tudománytörténet szerint a matematikában lényeges szerepet játszó nulla és a végtelen fogalmát indiai tudósok alkották meg valamikor a Gupták uralma idején, az i.sz. 4. században. Csillagászati megfigyeléssel és trigonometria alkalmazásával megállapították, hogy a Nap 400-szor távolabb van a Földtől, mint a Hold. A 15. században meg tudták határozni a pi számértékét tetszőleges pontossággal (ez 2 évszázaddal az európai hasonló teljesítmény előtt sikerült).

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kathakali-színészek, Kerala
Hagyományos zenészek, szitár, shanai, tablá hangszereket használva

Az indiai művészek még a leghétköznapibb alkotásokon is az átszellemültségre törekedtek, formába öntötték a nép képzelőerejét. A régi indiai alkotások inkább bámulatot keltenek az európai emberben, mintsem elragadtatást. Az ország művészete sohasem tudott igazán lemondani a természet istenítéséről, mert az indiai templomtornyok, az ember- és állatábrázolások, és a Buddha-képmások is mind az imádat tárgyai voltak, ahogy a fák és az állatok is.

Filmművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Searchtool right.svg Lásd még: Bollywood

India filmipara a 19. század végén indult el, az első indiai gyártású film, a Panorama of Calcutta 1899-ben készült. Az első némafilmet Raja Harishchandra címmel 1913-ban mutatták be.

Manapság India filmipara a legnagyobb a világon (beleértve Hollywoodot is). Mumbait, India hindi nyelvű film-fővárosát szívesen nevezik Bollywoodnak. Más nagyobb filmes városok között van Csennai, Haidarábád és Bengaluru, de filmes központok más városokban is vannak, ahol a filmeket a helyi igények szerint készítik. Indiában évente átlagosan 1000 mozifilmet készítenek.

Nagy általánosságban kétféle indiai mozifilm van: az első a fő vonulathoz tartozó tömegfilm. Ez gyakran három óra hosszúságú, tele szomorú, könnyes jelenetekkel, váratlan drámai fordulatokkal, amiket zenés-táncos betétek szakítanak meg (a történethez lazán kapcsolódó zenés-táncos közjáték még akciófilmben is előfordul, lásd a Gadzsini c. filmről szóló szócikket). A filmekben nincs szexuális ábrázolás, még csók sem, bár puszi előfordul. A meztelenség hiányát testhezálló öltözékkel ellensúlyozzák, amiben a hősnő alakja jól látszik.

A másik típusú indiai film művészfilm, ami a valóság ábrázolásából indul ki. Ezek a filmek szándékuk szerint társadalmilag vagy politikailag aktuális, fontos témákat érintenek. A tömegfilmeknél összehasonlíthatatlanul kisebb költségvetésből készülnek. Ezeket a filmeket külföldön sokan kedvelik, gyakran nyernek fesztiváldíjakat (lásd például A japán feleség c. filmről szóló szócikket).

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tisztálkodás, mosás a Gangeszban
Az üdvözlés egy formája
Feldíszített menyasszony
  • Nem szokás az utcán ölelkezni, csókolózni, egymás kezét fogni - mindez megbotránkozást kelt.
  • A szent helyekre, de az otthonokba való belépés előtt is leveszik a cipőt.
  • A fejrázás jelenthet „igen”-t, „talán”-t vagy „nem tudom”-ot is.
  • Üdvözléskor a két tenyeret összeteszik és enyhén meghajolnak egymás felé. Ugyanekkor a namaszte kimondása megfelel az „üdvözlöm”-nek. A kézfogás kerülendő (hacsak az indiai fél nem kezdeményezi), különösen az ellenkező nem részéről.
  • Evéskor csak a jobb kezet illik használni, a bal kéz az illemhely használatára van fenntartva.

Az idegenektől ismerkedéskor megkérdezhetik vallási hovatartozásukat, családi állapotukat, de szóba kerület az életkor, végzettség, munka és a jövedelem is.

A harmincas éveiket töltők körében ritkaság, ha valaki nem házas és nincsenek gyerekei. Bár a szerelmi házasságok száma emelkedőben van (elsősorban a városokban), a hagyományos hindu házasságot a családok döntik el. A megfelelő pár kiválasztását diszkréten végzik, először a szűkebb közösségben, de igénybe veszik profi házasságközvetítők segítségét is, illetve az olyan eszközöktől sem riadnak vissza, mint a házassági hirdetés vagy az internet használata. A pár összeillését a horoszkópjaik egybevetésével is vizsgálják. A házasulandók törvényes alsó életkora 18 év. Bár a menyasszonnyal járó hozomány törvénytelen, ez a szokás titokban sok konzervatív közösségben fennmaradt. Ennek során a lányos család erején felül, akár hitelek felvételével is beszerzi az új háztartáshoz szükséges holmikat (televízió, mosógép, számítógép vagy akár autó). Az Indiában végzett nagy számú abortusznak (melynek során főként lánymagzatokat távolítanak el) ez a hozományadási kényszer az egyik fő oka. A házasok szokás szerint a férj családjával élnek együtt, ahol az irányítás az anyós kezében van. Ez sok konfliktus forrása, ami az Indiában készített filmsorozatok állandó témája.

A válás és újraházasodás lehetséges és terjedőben van a városokban, de a társadalom többsége elítéli, és a bíróságok sem rutinszerűen folytatják le az eljárást. A magasabb kasztokban megözvegyült nőktől elvárják, hogy ne menjenek férjhez, hordjanak fehér ruhát és jámbor életet folytassanak.

A gyermek születéséhez, illetve a vele kapcsolatos különböző alkalmakhoz (horoszkóp felállítása, névadás, az első szilárd étel adása, az első hajvágás) különleges szertartások társulnak.

A hinduk nyílt tűzön elhamvasztják a halottaikat. A temetési eljárás célja az elhunyt és az élők megtisztítása és vigasztalása. Az eljárás fontos eleme a sradda, aminek során vizet és rizsből készült süteményeket ajánlanak az ősöknek. Ezt a halál minden évfordulóján megismétlik. Az elégetés után a hamvakat összegyűjtik és 13 nappal a halál bekövetkezte után (ekkorra a vérrokonokat rituálisan megtisztultnak tekintik) a család egyik tagja a hamvakat egy szent folyóba szórja (ilyen például a Gangesz), vagy közvetlenül az óceánba.

Vallás

A hinduk számára előírás az évente legalább egyszeri jatra, vagyis zarándoklat egy szent helyre. Erre az istenek kegyelmének elnyerése miatt van szükség, aminek tárgya lehet konkrét kívánság, egy elhunyt hamvainak szent helyre való szállítása, vagy a lelki fejlődés elősegítése. Indiában több ezer szent hely található, ahová a zarándokok utazhatnak. Az idősebbek kedvelik Váránaszi felkeresését, amit utolsó útjuknak szánnak, amiről az a hiedelem terjedt el, hogy aki ott hal meg a szent városban, az mentesül az újjászületési ciklus terhe alól. Indiában a legtöbb ünnep és fesztivál vallási eredetű, akármilyen színes, zajos és látványos.

12 évente négyszer, egyidejűleg négy különböző helyen tartják észak- és közép-Indiában a Kumbh Mela hindu vallási ünnepet, ami a Földön a legnagyobb embertömeget megmozgató vallási összejövetel. Ez a hatalmas arányú ünnepség hindu zarándokok tízmillióit vonzza, akik között mindenféle kaszt és felekezet megtalálható. Az óriási tömegben végzett ceremóniák hatása a résztvevőkre leírhatatlan. Ezek között van a folyókban való megmártózás, aminek helyszíne lehet a szentnek tekintett Gangesz, Sipra vagy a Godavari. Az ünnep eredete a jó és a rossz közötti harc, ami az istenek és a démonok között zajlott le. A harc tárgya egy korsó volt (kumbh), amiben a halhatatlanság nektárját tartották. Visnu elrohant a korsóval, de repülés közben négy csepp a földre hullt - ezek a helyek ma Alláhábád, Haridvar, Naszik és Udzsain. A szertartások ezeken a helyeken nagyjából hat hétig tartanak. A megmártózásra kedvezőnek tartott időpontból azonban általában mindössze hat van. Az Alláhábádban tartott esemény neve Maha Kumbh Mela (=Nagy Kumbh Mela), a tömeg itt a legnagyobb. Mindegyik helyszín tart hatévente Ardh Mela néven ismert kisebb eseményt (=fél Mela), és évente Magh Mela néven tartanak egy még kisebbet.

Searchtool right.svg Lásd még: Kategória:India vallási élete

Vallási etikett

  • A szent helyek látogatásához illetlenség rövidnadrágban és rövidujjú ingben menni és nem szabad dohányozni. Mellőzni kell a hangos beszédet és vidámságot.
  • A szent helyre való belépés előtt le kell venni a cipőt a bejáratnál (távozáskor illik adni a cipőkre felvigyázónak némi aprópénzt). Ajánlatos a zoknit fent hagyni a lábon, mert egyes napsütötte helyek padlója igen forró lehet.
  • Általában tilos fényképezni, illetve ezt a fotózás megkezdése előtt tisztázni kell. Vaku használata általában tilos, mert zavarja a hívőket.
  • Tilos megérinteni a helyiek fejét (például gyerekek fejét megsimogatni).
  • Tilos a talpat személy, vallási hely vagy istenszobor (vagy kép) felé mutatni.
  • Tilos valakihez lábbal hozzáérni.
  • Tilos az istenábrázolásokat megérinteni.
  • A fej betakarása egyes vallási helyeken szükséges lehet mindkét nem számára, különösen szikh templomok vagy mecsetek környezetében.
  • Néhány vallási helyre nem engednek be nőket.
  • Néhány vallási helyre csak a hívők léphetnek be.
  • Ha le lehet ülni, a nők általában máshol helyezkednek el, mint a férfiak.
  • A dzsainista templomok megkövetelik minden bőrből készült ruhadarab vagy személyes holmi eltávolítását (nőknek menstruáció alatt tilos a belépés).
  • A fényképezést durva sértésnek tekintik templomban, temetésen vagy más vallási ceremónia alatt (ebbe a hívők megmártózását is beleértik). Az ilyen alkalmak előtt mindig engedélyt kell kérni a résztvevőktől.

Öltözködés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az indiai nők hagyományosan szárit hordanak. A szári egy darabból álló, 5–9 m hosszú, 1 m széles színes textil, amit kapcsok vagy gombok alkalmazása nélkül rögzítenek a testre. A szári mellé csólít (szűk blúz) és alsószoknyát viselnek. A pallu a szári tartozéka, amit a vállra vetve viselnek. Gyakran viselt ruházat a szalvar kamiz, ami hagyományos tunikából és nadrágból áll, ami mellé dupattát (=hosszú sál) hordanak. A szári és a szalvar kamiz is rengeteg variációban létezik anyagban, kinézetben és árban.

A férfiak hagyományos öltözete a doti, délen pedig a lungi és a mundu. A doti laza és hosszú ágyékkötő. A lungi a szarongra hasonlít, aminek végeit csőszerűen felvarrják. A mundu olyan, mint a lungi, de a színe mindig fehér. Az öltözetekben a területi és vallási különbségek is tükröződnek. A muszlim nők például a mindent elfedő burkát hordják.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hindu hagyomány legszigorúbb tiltása a marhahús fogyasztására vonatkozik, mivel a szarvasmarha szent állat. A hinduk és dzsainisták kerülik a hagyma és fokhagyma fogyasztását is, mert azok felpezsdítik a vért és a szexuális vágyat - általánosságban azokat a növényeket, amik fogyasztható része a föld alatt terem, mivel ezek leszedésekor a földben lévő élőlények sérülést szenvedhetnek. A hagyma és fokhagyma hiányát az ételekben egyes éttermek külön jelölik.

A legtöbb vallásos indiai kerüli az alkohol és más stimulánsok használatát. A disznóhús tilos a muszlimok számára. A megengedett ételek összefoglaló neve halal, a tiltottak neve haram. A koplalást a test és lélek megtisztításának útjaként tartják, ami a szegények megértését is elősegíti.

A buddhisták és dzsainisták az ahimsza (erőszakmentesség) elvét követik, ezért többnyire vegetáriánusok.

A szikhek, keresztények és párszik nem korlátozzák az elfogyasztható ételek körét.

A csájnak nevezett sűrű tea sok tejjel és cukorral készül. Ezt az utcákon mindenfelé kínálják garam csáj kiáltozásával (=forró tea) és tömegesen fogyasztják. A masszala szoda alapvetően indiai üdítőital, ami citrommal, sóval, cukorral ízesített szódavíz. A dzsal dzsira citrommal, sóval, köménnyel és mentával készül. A lasszi joghurtszerű, édes ital, aminek frissítő hatása van. A faluda rózsaízű ital, ami tejből és különféle magokból készül és cérnametélt is van benne. A badam tejből készül, amit mandulával és jóféle sáfránnyal ízesítenek.

India háromnegyed részén megtalálhatók a házilag készült alkoholos italok, ezek egyike a közismert arak, amit kókuszpálma nedvéből, burgonyából vagy rizsből készítenek. Ez „a szegény ember itala”, ami évente sokaknak vakságot vagy halált okoz a hozzáadott, mérgező metilalkohol miatt. Érdekes helyi alkoholos ital a csípős ízű mahua, amit az azonos nevű növény virágjából készítenek közép-Indiában március-áprilisban, amikor a fák virágzanak. Kelet- és északkelet-Indiában rizssört készítenek. A Himalája közelében állítják elő a rakszi nevű italt, aminek enyhén faszén íze van, ami a skót whisky-re emlékeztet. A toddy a pálma levéből készül, ezt főleg Kerala partvidéken készítik. A kesu feni a kesu-fa gyümölcséből készül.

Lásd még:

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zarándokok Haridvár-nál a Kumbh Melá idején
Feldíszített elefántok egy Keralai fesztiválon
Bhangra-táncosok
Garba-táncosok a Navrátri fesztivál idején, Ahmadábád
  • január 26. - nemzeti ünnep, a köztársaság napja (1950. január 26.) - a legnagyobb ünneplés Delhiben van
  • Kumbh Mela - hindu zarándoklat, amit néhány évente tartanak meg, ilyenkor több tíz millió ember vesz rajta részt. 2013 január/februárjában Alláhábádban lesz.
  • Mohamed próféta születésnapja - iszlám ünnep, különösen Dzsammu és Kasmír tartományokban. Az iszlám naptár harmadik hónapjára esik: 2012. február 4., 2013. január 24., 2014. január 13.
  • „Loszár” tibeti újév (irodalmi tibeti:lo-gszar) - buddhista ünnep egész Indiában, különösen Himácsal Prades, Szikkim, Ladak és Zánszkar (Dzsánszkar) tartományokban. 15 napos, amiből az első 3 nap intenzívebb. Februárban vagy márciusban tartják, tartományonként változó.
  • Holi - hindu ünnep, Észak-India legextatikusabb fesztiválja. A gonosz Holika nevű démon halálának megünneplésére tartják. A turisták számára „a színek ünnepe”. A résztvevők színes porokat dobnak és színezett vizet locsolnak mindenkire, aki a közelükben van. A hideg évszak végén, a Falguna holdhónap utolsó teleholdjának idején tartják, ami rendszerint februárban vagy márciusban van.
  • RámnavámiRáma születésnapja - hindu ünnep, 1-9 napig tart. Márciusban tartják.
  • húsvét - keresztény ünnep. Márciusban vagy áprilisban tartják.
  • Mahávír születésnapja - Mahávír Dzsajanti emléknapja, aki a dzsainizmus 24. legfontosabb tanítója volt. Márciusban vagy áprilisban tartják.
  • Buddha születésnapja - csendes, de megindító ünnep, melynek résztvevői egyszerűen öltözködnek, vegetáriánus ételeket esznek és buddhista templomokat látogatnak meg. Májusban tartják.
  • Oriszai harciszekér-fesztivál - Dzsagannáth („Lord Jagannath” - Visnu, a világ ura egyik megtestesülése) és testvérei, Balaráma és Szubhadra szobrait körbehordozzák hatalmas harci kocsikon. Leginkább Puriban és Orisza államban népszerű. Az ünnepen milliók vesznek részt. Júniusban tartják.
  • Kígyófesztivál - a hindu Nág Pancsami fesztivált Ananta tiszteletére tartják, akinek összetekeredett kígyótestén Visnu megpihen az univerzumok között. Az asszonyok meglátogatják rokonaikat. A kígyókat tisztelettel kezelik, mint az árvizek elleni totemeket. Júliusban vagy augusztusban tartják.
  • Fivérek és nővérek - a Raksábandhana (vagy Rákhi, Narial Purnima) néven ismert ünnepen a lányok a családjuk fiú tagjainak (vagy fiúbarátjuknak) rákhi néven ismert amulettet készítenek, ami megvédi őket a következő évben. Az ajándékot a fiúk a csuklón viselik. A fiúk ezt ajándékkal viszonozzák és azzal az ígérettel, hogy vigyázni fognak lánytestvéreikre. Júliusban tartják.
  • Ramadán (vagy Ramazán) - 30 napos csendes iszlám ünnep, ami hajnaltól sötétedésig tart. A muszlimok figyelmüket Isten felé fordítják, imádkoznak és megtisztítják magukat. Az iszlám naptár kilencedik hónapjában van. 2012. július 20., 2013. július 9., 2014. június 28. a kezdődátuma.
  • augusztus 15. - a függetlenség napja (1947. augusztus 15.). India ekkor szabadult fel a brit fennhatóság alól. Az egész országban megünneplik, a leglátványosabban Delhiben.
  • Buddha tanításainak napja - a Drupka Tesi Gautama Sziddhártha tanításairól emlékezik meg, amikor először magyarázta el a „Négy szerény igazság”-ot tanítványainak Szarnatban. A legnagyobb ünneplés Szikkim tartományban van, ahol közös imádságot tartanak a gangtoki Deer Parkban, ahol jakversenyt is tartanak. Augusztusban, esetleg júliusban van.
  • Krisna születésnapja, Dzsanmasztami - Krisna szülőhelye, Mathura akár egy hétig is tartja az ünnepet. Máshol lehet, hogy csak imádkoznak vagy édességet ajánlanak fel az istennek. Augusztusban, esetleg júliusban van.
  • Párszi újév, Pateti - zoroaszter vallási ünnep. Különösen Mumbaiban ünneplik. A házakat megtisztítják és virágokkal díszítik fel. A család szépen felöltözik, különleges halételeket és édességeket eszik. Felajánlásokat tesznek a Tűz templomában. Augusztusban tartják.
  • Eid al-Fitr - háromnapos muszlim ünnep a Ramadán végén. Imádkozás, vásárlás, ajándékozás jellemzi. A nők mehndi (=henna) díszítést viselnek.
  • Ganésa születésnapja (Ganes Csauth)- hindu ünnep, az elefántfejű isten lelkes ünnepe, különösen Pune, Orisza állam, Madrász, Mumbai városokban ünneplik. Ganésa agyagszobrait körbehordozzák, majd szertartásosan folyóba, tengerbe vagy víztározóba merítik. A Ganésa Csaturti ünnepet szeptemberben tartják, de lehet augusztusban is.
  • Gandhi születésnapja, Gandhi Dzsajanti - Mohandász Karamcsand Gandhi születésének komoly ünnepe október 2.. Imádkoznak Gandhi krematóriumának helyszínén. Az iskolák és üzletek zárva tartanak.
  • Durga Púdzsa - a jó győzelmének ünnepe a gonosz felett. Durga istennő győzelmét testesíti meg a bölényfejű démon, Mahisaszura felett. Az ünneplés Dusszehra idején történik, különösen Kolkatában, ahol az istennő képének ezreit mutatják föl, majd merítik folyóba vagy víztározóba. Októberben tartják.
  • Navrátri - hindu ünnep. Kilenc napig tart, a Daszera és Durga istennő ünnepét előzi meg. Különleges táncokat adnak elő, egyidejűleg Laksmi és Szaraszvati istennőket is ünneplik. A legélénkebb ünneplés Gudzsarátban és Mahárástrában van. Októberben, esetleg szeptemberben ünneplik.
  • Daszera - Ezt az ünnepet Delhiben Rámlila fesztiválnak hívják. A hindu Ráma isten győzelmének színes ünnepe Rávana démonkirály felett. Legnagyobb ünneplés Kulluban van, ahol Rávana szobrait rituálisan elégetik.
  • A fények ünnepe (Diváli) - hindu ünnep. Kartika holdhónapban tartják, októberben vagy novemberben. Diváli (Dipaváli) ötnapos ünnepe. Ajándékozás, tűzijáték, vajégetés és olajlámpák kihelyezése jellemzi, hogy Ráma úrnak mutassák a hazavezető utat a száműzetésből. India egyik legbájosabb ünnepe.
  • Eid al-Adha - muszlim ünnep. Ábrahámra emlékeznek, amikor kész volt feláldozni saját fiát istennek. Kecskét vagy juhot vágnak le, amit a család megoszt a közösséggel és a szegényekkel. Hozzávetőleges dátumai: 2012. október 26., 2013. október 15., 2014. október 4.
  • Guru Nának születésnapja, Nának Dzsajanti, vagy Gurpurab - szikh ünnep, a vallásalapító születésnapja. Imádsággal, a kirtan nevű áhítatos szikh énekléssel ünneplik három napig. Különösen Pandzsábban és Harijánában. Rendszerint novemberben tartják, de előfordul, hogy április 14-én, Nának 1469-es tényleges születésnapján.
  • Muharram - Az iszlám naptár első hónapja. Tizedik napja (Ásúrá) síita muszlim ünnep, melynek során Mohamed próféta unokája, Huszajn ibn Ali mártíromságára emlékeznek. Az esemény során felvonulásokat tartanak. A szunnita muszlimok is emlékeznek ezen a napon arra, hogy Mózes ekkor böjtölt hálát adva Istennek azért, hogy felszabadította Izrael népét az egyiptomi fogság alól. Hozzávetőleges dátumai: 2012. november 15., 2013. november 4., 2014. október 25.
  • Esküvők - az esküvők csúcsszezonja decemberben van. Északon különösen sok barát (=vőlegény) felvonulást lehet látni, amiben bőven van fehér ló és tűzijáték. Hangos zene és látványos összejövetelek jellemzik az egész országban. A menyasszony mehndi díszítést és tiszta aranyat visel.
  • Karácsony - keresztény ünnep. Jézus Krisztus születésének napja, december 25.. A legnagyobb ünneplés Goa és Kerala államokban van. Zenés események, különleges dekoráció jellemzi, elsősorban Mumbaiban.
  • Baiszákhi– Hindu Nap Újév. Ekkor táncolják a Bhangrát.
  • Gangaur Fesztivál– Ezzel a fesztivállal köszöntik a tavaszt Dzsaipurban a Picsola-tónál.
  • Goai Farsang– Háromnapos ünnep.
  • Khadzsuráho táncünnep– Egy teljes hétig tartó fesztivál. A templomok körül táncok előadásaival szórakozhat a tömeg.
  • Sivarátri– Siva Istenségnek ajánlott ünnepség. A következő településeken ünneplik: Chiadambarum, Kalahasti, Khadzsuráho, Váránaszi.
  • Vaszant PancsamiSzaraszvati Istennőt ünneplik ezen a hindu ünnepen.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indiába látogató turisták számára az ország sok kihívást tartogat. Az utazóknak számolniuk kell a gyakori késésekkel, a drága és nem eléggé komfortos szállásokkal. Az infrastruktúra sok helyen fejletlen. A nagyvárosokban a zajszint eléri a 90 decibelt, ami a biztonságosnak tartott érték 150%-a. A közlekedésben káosz jellemző, az utak és a tömegközlekedési eszközök túlzsúfoltak, sok helyen nagy a légszennyezettség is. A tájékozódás nehéz, mivel csak elvétve vannak az utcákon táblák. A köztisztaság európai szemmel nézve drasztikus.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oltások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Javasolt oltások Indiába utazóknak, amit indulás előtt 4-8 héttel érdemes beadatni, hogy a kellő védettség kialakuljon: (az oltás igazolását kérheti a hatóság)

  • malária ellen gyógyszerekkel és elővigyázattal lehet védekezni. (Nagy a kockázata a fertőzésnek, kivéve az ország déli részén, ahol ritka.)
  • HIV - kerülendők a kevésbé higiénikus orvosi rendelőkben az injekciók és a tetoválószalonok, továbbá az óvszer nélküli szex.

Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyerekek krikettet játszanak

Krikett[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban legnépszerűbb sport a krikett, aminek első feljegyzett mérkőzése 1721-ben volt. Ez a sportág a társadalom legkülönbözőbb képviselői szenvedélyének tárgya, a nemzeti büszkeség kifejezője. A játékosokra óriási nyomás nehezedik, ha például India és Pakisztán játszik egymás ellen. Az országban manapság a „Twenty20” szabályrendszer szerint játsszák a krikettet, ami óriási üzletet jelent.

Olimpia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országnak eddig kilenc aranyérme van a játékokról. A legeredményesebb sportág a gyeplabda.

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Indiai labdarúgó-válogatott eddigi legjobb eredménye az 1964-es Ázsia-kupán elért 2. helye volt.

Kabaddi játékosok

Formula–1[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben rendezték meg először az első Formula–1-es indiai nagydíjat a Buddh International Circuit versenypályán, Újdelhiben. Az első Formula–1-es indiai versenyző Narain Karthikeyan, a másik versenyző Karun Chandhok volt.

Gyeplabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gyeplabda az országban az egyik legnépszerűbb sport. Az indiai válogatott nyolcszoros olimpiai bajnok ebben a sportágban.[19]

Kabaddi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. State Emblem -Inscription'. National Informatics Centre. (Hozzáférés: 2007. június 17.)
  2. A 2011-es népszámlálás előzetes adatai
  3. Kumar et al. 2006, p. 531
  4. India kormánya nyugati szomszédjának tekinti Afganisztánt is. Ez amiatt van, mert magáénak tekinti Dzsammu és Kasmír teljes területét, ami egy részen határos Afganisztánnal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének segítségével 1948-ban fedél alá hoztak egy tűzszünetet, ami befagyasztotta az akkori indiai és pakisztáni határokat. Ennek következtében az Afganisztánnal határos régió pakisztáni felügyelet lévő terület.
  5. Oldenburg, Phillip. 2007. "India: History," Microsoft® Encarta® Online Encyclopedia 2007© 1997-2007 Microsoft Corporation.
  6. India is the second fastest growing economy. Economic Research Service (ERS). United States Department of Agriculture (USDA). (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  7. Poverty estimates for 2004-05, Planning commission, Government of India, March 2007. Accessed: August 25, 2007
  8. "India", Oxford English Dictionary, második kiadás, 2100a.d. Oxford University Press
  9. Hindustan. Encyclopædia Britannica, Inc., 2007. (Hozzáférés: 2007. június 18.)
  10. Ali & Aitchison 2005, pp. 172-173
  11. Prakash et al. 2000, p. 445
  12. http://www.indianwildlifeportal.com/national-parks/
  13. Az urbanizáció és klímaváltozás
  14. Földrajzi világatlasz. Cartographia Kft., 199. o. ISBN 963-352-516-0 CM (1992) 
  15. http://www.census2011.co.in/city.php
  16. Egy ország, ahol 11 hivatalos ábécé van (Nyelv és Tudomány, 2011. január 9.)
  17. A Világ országai, Nyír-Karta Bt. 2008
  18. CIA World Factbook
  19. http://www.felsofokon.hu/sporttortenelem-a-sportok-tortenelme/2012/01/13/a-gyeplabda-kialakulasa-es-fejlodese

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szegedi N. – Wilhelm Z. (2008): Dél-Ázsia társadalomföldrajza. In: Horváth G. – Probáld F. – Szabó P. (szerk.): Ázsia regionális földrajza, Eötvös Kiadó, Budapest, pp. 403–562.
  • Bipan Chandra: India’s Struggle for Independence, Viking, 1988, New Delhi, India, ISBN 978-0-670-82151-8 - szakértő módon összefoglalja India történetét 1857-1947 között

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
  • Lonely Planet sorozat: India („ünnepek”, „hagyományok”, „öltözködés”, „filmművészet”, „gasztronómia” szakaszokhoz)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz India témájú médiaállományokat.