Uganda

Ugandai Köztársaság
Republic of Uganda Jamhuri ya Uganda
Uganda zászlaja Uganda címere
Nemzeti mottó: For God and My Country (angolul: Istenért és a Hazáért) Nemzeti himnusz: Oh Uganda, Land of Beauty
Fővárosa	Kampala
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′0.3, 32.55
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Yoweri Museveni
Hivatalos nyelv	angol, szuahéli
függetlenség	Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása	1962. október 9.
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, OIC, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	42
Becsült	24 699 073 fő (2000)
Rangsorban	42
Népsűrűség	105 fő/km²
GDP	2005
Összes	48 620 millió USD (75)
Egy főre jutó	1968 USD
Földrajzi adatok
Terület	236 040 km²
Rangsorban	81
Víz	15,4%%
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Ugandai shilling (UGX)
Nemzetközi gépkocsijel	EAU
Hívószám	256
Internet TLD	.ug
Dél-Szudán Kenya Tanzánia Ruanda Kongói Demokratikus Köztársaság KAMPALA Arua Gulu Moroto Lira Soroti Mbale Fort Portal Jinja Port Bell Entebbe Masaka Mbarara Viktória-tó Albert-tó George-tó Edward-tó Kjoga-tó Kvanja-tó Margherita Peak Egyenlítő

Uganda egy Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén. Neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.

Földrajz

Uganda domborzati térképe

Szomszédos országok

• Dél-Szudán
• Kenya
• Tanzánia
• Ruanda
• Kongói Demokratikus Köztársaság

Domborzat

Rwenzori-hegység Nemzeti Park

Rwenzori-hegység növényzete

Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Közép-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.

Vízrajz

A Bunyonyi-tó az ország délnyugati csücskén

Csaknem a teljes terület a Nílus vízgyűjtő területe. A Viktória-Nílus a Viktória-tóból a Kyoga-tóba folyik, majd onnan az Albert-tóba a kongói határon. Ezután észak felé tart Szudánba. Egy kis terület vizeit keleti szélén a Turkwel folyó vezeti el, amely a Turkana-tó vízgyűjtő területének része.

Éghajlat

Az országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 15 °C körül van. Az évi csapadék mennyisége 1000–1500 mm között mozog. Délről észak felé haladva csökken a csapadék mennyisége. Délen szinte nincs is száraz évszak, ez észak felé haladva egyre hosszabb.

A Viktória-tónak olyan hatása van a környezetére, mint a tengereknek a partvidékekre: enyhíti a hőmérséklet ingadozást és megnöveli a felhőzetet és a csapadékmennyiséget.

Hegyi gorilla

Környezetvédelem

Nemzeti parkok

Térképvázlat és leírás angol nyelven az ugandai állatvédelmi hatóság hivatalos honlapján.

Természeti világörökség

Két természetvédelmi területet tekint az UNESCO a világörökség részének:

• Bwindi Nemzeti Park;
• Rwenzori-hegység Nemzeti Park (magyar forrásokban gyakran Ruvenzori vagy Ruwenzori-hegység).

Történelem

A 15. század óta Ugandában a bantu arisztokrácia uralkodott. Ezidőtájt több királyság is létezett a mai ország területén: Buganda, Ankole, Bunyoro és Toro. Az ország mai területére a 16-17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mtesza király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát.

Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. A Bugandai Királyság speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel. Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.

1971 és 1979 között Idi Amin volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel aviv-i gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin nem volt hatalmon.

A polgárháborús ugandai északi régió. (Lásd még: Felkelés Acholiföldön)

Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában (lásd a térképet) jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.

Államszervezet és közigazgatás

Yoweri Kaguta Museveni, az ország elnöke

Kampala

Alkotmány, államforma

Az országban diktatórikus és demokratikus elemekkel működő kormány van.

Az alkotmányt 2001-ben adták ki.

Közigazgatási felosztás

Uganda 80 körzetből (District) áll és 4 régióban található ez a 80 körzet.

Közép régió (vörös) szám Körzet 27 Kalangala 29 Kampala 36 Kayunga 38 Kiboga 48 District Lyantonde 51 Masaka 56 Mityana 59 Mpigi 60 Mubende 61 Mukono 63 Nakaseke 64 Nakasongola 70 Rakai 72 Sembabule 76 Wakiso	Keleti régió (zöld) szám Körzet 4 Amuria 7 Budaka Bududa 8 Bugiri Bukedea 9 Bukwa 13 Busia 14 Namutumba 15 Butaleja 20 Iganga 21 Jinja 25 Kaberamaido 28 Kaliro 30 Kamuli 33 Kapchorwa 35 Katakwi 45 Kumi 49 Manafwa 53 Mayuge 54 Mbale 69 Pallisa 73 Sironko 74 Soroti 75 Tororo	Északi régió (sárga) szám Körzet 1 Abim 2 Adjumani 3 Amolatar 39 Amuru 5 Apac 6 Arua 16 Dokolo 17 Gulu 22 Kaabong 42 Kitgum 43 Koboko 44 Kotido 47 Lira 50 Maracha-Terego 57 Moroto 58 Moyo 62 Nakapiripirit 65 Nebbi 67 Oyam 68 Pader 77 Yumbe	Nyugati Régió (kék) szám körzet 10 Bulisa 11 Bundibugyo 12 Bushenyi 18 Hoima 19 Ibanda 26 Isingiro 23 Kabale 24 Kabarole 31 Kamwenge 32 Kanungu 34 Kasese 37 Kibale 40 Kiruhura 41 Kisoro 46 Kyenjojo 52 Masindi 55 Mbarara 66 Ntungamo 71 Rukungiri

Politikai pártok

Egy helyi kórházban szülők várakoznak maláriás gyermekeikkel

• Forum for Democratic Change
• National Progressive Movement (NPM)
• National Resistance Movement Organization (NRM-O)
• Uganda Green Party
• Uganda Libertarian Action (ULA)
• G7
  • Uganda People's Congress (UPC)
  • Democratic Party (DP)
  • Conservative Party (CP)
  • Justice Forum (JF)
  • Reform Agenda
  • National Democratic Forum (NDF)
  • Free Movement
• Second Group of Seven
  • Action Party
  • People's Independent Party
  • Movement for Democratic Change
  • National Peasant Party

Népesség

Általános adatok

Katedrális, Lugazi

Uganda nyelvei

Mecset Kampalában

A főváros, Kampala egy képe

• Népességnövekedés: 2,96%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 43 év, nőknél 46 év.
• Városi lakosság aránya: 15%.
• Írástudatlanság: 30,1%.

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Az országban mintegy 45 népcsoport van: bantu 70% (baganda 20%, Banyoro 15%, bagiszu 10%, banyankole 8%, baszoga 8%, banyarvanda 6%, egyéb bantu 3%), nilota 20%, közép-szudáni 10%. Az országban a hivatalos nyelvek a szuahéli és az angol, de beszélik még a törzsi nyelveket és az arabot is.

A lakosság 45%-a római katolikus, 35%-a anglikán, 18%-a törzsi vallású, 16%-a pedig muszlim.

Gazdaság

Utcai piac

Teraszosan művelt hegyoldal Uganda délnyugati részén

Gazdasági ágazatok

• Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (kecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.

• Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

• Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Kiviteli cikkek: kávé, hal, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.

Közlekedés

A főváros egy utcaképe

Szárazföldi közlekedés

Az országban a vasúthálózat hossza 1241 km, a közúthálózaté pedig 27 000 km.

Vízi közlekedés

A vízi közlekedés a Viktória-tavon koncentrálódik. A kikötők száma 3.

Légi közlekedés

Az országban 4 repülőtér található, melyek közül kiemelkedik Entebbei nemzetközi repülőtér.

Kultúra

Ugandai iskolások

Batwa törzsi táncosok, Buhoma

Oktatási rendszer

Az ország egyetemei:

• Makerere University
• Mountains of the Moon University (Fort Portal)
• Mbarara University of Science and Technology
• Ndejje Christian University
• Uganda Christian University
• Nkozi University
• Bugema Seventh Day Adventist University
• Mbale Islamic University
• Nkumba University
• Kampala University
• Namasagali University

Kulturális intézmények

A Buganda királyok síremléke Kasubiban

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Kasubiban a bugandai királyok síremlékét. Buganda a legnagyobb, legerősebb királyság volt a gyarmatosítás előtt a mai Uganda területén.

Média

Újságok:

• New Vision (napilap)
• The Monitor (napilap)
• The Weekly Observer (hetilap)

Sport

Az ország labdarúgó-válogatottja az ugandai labdarúgó-válogatott.

Ünnepek

Dátum	Ünnep
január 1.	Újév
január 26.	A felszabadulás napja
március 8.	Nemzetközi nőnap
március/április (változó)	Húsvét (nagypéntek és húsvéthétfő)
május 1.	A munka ünnepe
május/június (változó)	Pünkösd
június 3.	A mártírok napja
június 9.	A nemzeti hősök napja
október 9.	A függetlenség napja
december 25-26.	Karácsony

Külső hivatkozások

• információk és képek
• Länder országinformációk
• ugandai gyerekkatonák
• District information Portal

hírek

• Uganda on the Net
• New Vision
• Visit Uganda