Uganda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugandai Köztársaság
Republic of Uganda
Jamhuri ya Uganda
 Uganda zászlaja
Uganda zászlaja
 Uganda címere
Uganda címere
Nemzeti mottó: For God and My Country
(angolul: Istenért és a Hazáért)
Nemzeti himnusz: Oh Uganda, Land of Beauty
LocationUganda.svg

Fővárosa Kampala
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Yoweri Museveni
Hivatalos nyelv angol, szuahéli
függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1962. október 9.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, OIC, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 42
Becsült 24 699 073 fő (2000)
Rangsorban 42
Népsűrűség 105 fő/km²
GDP 2005
Összes 48 620 millió USD (75)
Egy főre jutó 1968 USD
Földrajzi adatok
Terület 236 040 km²
Rangsorban 81
Víz 15,4%%
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Ugandai shilling (UGX)
Nemzetközi gépkocsijel EAU
Hívószám 256
Internet TLD .ug

térkép szerkesztése

Uganda egy Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén. Neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda domborzati térképe

Szomszédos országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rwenzori-hegység növényzete

Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Közép-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bunyonyi-tó az ország délnyugati csücskén

Csaknem a teljes terület a Nílus vízgyűjtő területe. A Viktória-Nílus a Viktória-tóból a Kyoga-tóba folyik, majd onnan az Albert-tóba a kongói határon. Ezután észak felé tart Szudánba. Egy kis terület vizeit keleti szélén a Turkwel folyó vezeti el, amely a Turkana-tó vízgyűjtő területének része.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 15 °C körül van. Az évi csapadék mennyisége 1000–1500 mm között mozog. Délről észak felé haladva csökken a csapadék mennyisége. Délen szinte nincs is száraz évszak, ez észak felé haladva egyre hosszabb.

A Viktória-tónak olyan hatása van a környezetére, mint a tengereknek a partvidékekre: enyhíti a hőmérséklet ingadozást és megnöveli a felhőzetet és a csapadékmennyiséget.

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzeti parkok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Térképvázlat és leírás angol nyelven az ugandai állatvédelmi hatóság hivatalos honlapján.

Természeti világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két természetvédelmi területet tekint az UNESCO a világörökség részének:

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 15. század óta Ugandában a bantu arisztokrácia uralkodott. Ezidőtájt több királyság is létezett a mai ország területén: Buganda, Ankole, Bunyoro és Toro. Az ország mai területére a 16-17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mtesza király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát.

Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. A Bugandai Királyság speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel. Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.

A polgárháborús ugandai északi régió. (Lásd még: Felkelés Acholiföldön)

1971 és 1979 között Idi Amin volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel aviv-i gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin nem volt hatalmon.

Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában (lásd a térképet) jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Yoweri Kaguta Museveni, az ország elnöke
A parlament, Kampala

Alkotmány, államforma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban diktatórikus és demokratikus elemekkel működő kormány van.

Az alkotmányt 2001-ben adták ki.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda 80 körzetből (District) áll és 4 régióban található ez a 80 körzet.

Uganda körzetei
Közép régió
(vörös)
szám Körzet
27 Kalangala
29 Kampala
36 Kayunga
38 Kiboga
48 District
Lyantonde
51 Masaka
56 Mityana
59 Mpigi
60 Mubende
61 Mukono
63 Nakaseke
64 Nakasongola
70 Rakai
72 Sembabule
76 Wakiso
Keleti régió
(zöld)
szám Körzet
4 Amuria
7 Budaka
Bududa
8 Bugiri
Bukedea
9 Bukwa
13 Busia
14 Namutumba
15 Butaleja
20 Iganga
21 Jinja
25 Kaberamaido
28 Kaliro
30 Kamuli
33 Kapchorwa
35 Katakwi
45 Kumi
49 Manafwa
53 Mayuge
54 Mbale
69 Pallisa
73 Sironko
74 Soroti
75 Tororo
Északi régió
(sárga)
szám Körzet
1 Abim
2 Adjumani
3 Amolatar
39 Amuru
5 Apac
6 Arua
16 Dokolo
17 Gulu
22 Kaabong
42 Kitgum
43 Koboko
44 Kotido
47 Lira
50 Maracha-Terego
57 Moroto
58 Moyo
62 Nakapiripirit
65 Nebbi
67 Oyam
68 Pader
77 Yumbe
Nyugati Régió
(kék)
szám körzet
10 Bulisa
11 Bundibugyo
12 Bushenyi
18 Hoima
19 Ibanda
26 Isingiro
23 Kabale
24 Kabarole
31 Kamwenge
32 Kanungu
34 Kasese
37 Kibale
40 Kiruhura
41 Kisoro
46 Kyenjojo
52 Masindi
55 Mbarara
66 Ntungamo
71 Rukungiri

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy helyi kórházban szülők várakoznak maláriás gyermekeikkel
  • Forum for Democratic Change
  • National Progressive Movement (NPM)
  • National Resistance Movement Organization (NRM-O)
  • Uganda Green Party
  • Uganda Libertarian Action (ULA)
  • G7
    • Uganda People's Congress (UPC)
    • Democratic Party (DP)
    • Conservative Party (CP)
    • Justice Forum (JF)
    • Reform Agenda
    • National Democratic Forum (NDF)
    • Free Movement
  • Second Group of Seven
    • Action Party
    • People's Independent Party
    • Movement for Democratic Change
    • National Peasant Party

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Katedrális, Lugazi
Uganda nyelvei
Mecset Kampalában
A főváros, Kampala egy képe

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban mintegy 45 népcsoport van: bantu 70% (baganda 20%, Banyoro 15%, bagiszu 10%, banyankole 8%, baszoga 8%, banyarvanda 6%, egyéb bantu 3%), nilota 20%, közép-szudáni 10%. Az országban a hivatalos nyelvek a szuahéli és az angol, de beszélik még a törzsi nyelveket és az arabot is.

A lakosság 45%-a római katolikus, 35%-a anglikán, 18%-a törzsi vallású, 16%-a pedig muszlim.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Utcai piac
Teraszosan művelt hegyoldal Uganda délnyugati részén

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasági ágazatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés

Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (kecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.

  • Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar

Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

  • Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem

Kiviteli cikkek: kávé, hal, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főváros egy utcaképe

Szárazföldi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban a vasúthálózat hossza 1241 km, a közúthálózaté pedig 27 000 km.

Vízi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízi közlekedés a Viktória-tavon koncentrálódik. A kikötők száma 3.

Légi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országban 4 repülőtér található, melyek közül kiemelkedik Entebbei nemzetközi repülőtér.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugandai iskolások
Batwa törzsi táncosok, Buhoma

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország egyetemei:

  • Makerere University
  • Mountains of the Moon University (Fort Portal)
  • Mbarara University of Science and Technology
  • Ndejje Christian University
  • Uganda Christian University
  • Nkozi University
  • Bugema Seventh Day Adventist University
  • Mbale Islamic University
  • Nkumba University
  • Kampala University
  • Namasagali University

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális világörökség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Kasubiban a bugandai királyok síremlékét. Buganda a legnagyobb, legerősebb királyság volt a gyarmatosítás előtt a mai Uganda területén.

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újságok:

  • New Vision (napilap)
  • The Monitor (napilap)
  • The Weekly Observer (hetilap)

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország labdarúgó-válogatottja az ugandai labdarúgó-válogatott.

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Ünnep
január 1. Újév
január 26. A felszabadulás napja
március 8. Nemzetközi nőnap
március/április
(változó)
Húsvét
(nagypéntek és húsvéthétfő)
május 1. A munka ünnepe
május/június
(változó)
Pünkösd
június 3. A mártírok napja
június 9. A nemzeti hősök napja
október 9. A függetlenség napja
december 25-26. Karácsony

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.

hírek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]