Uganda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugandai Köztársaság
Republic of Uganda
Jamhuri ya Uganda
Ugandai Köztársaság zászlaja
Ugandai Köztársaság zászlaja
Ugandai Köztársaság címere
Ugandai Köztársaság címere
Nemzeti himnusz: "Oh Uganda, Land of Beauty"
Uganda (orthographic projection).svg

Fővárosa Kampala
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Yoweri Museveni
Miniszterelnök Ruhakana Rugunda
Hivatalos nyelv angol, szuahéli
Függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1962. október 9.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, OIC, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 34 856 813 fő (2014)[1] +/-
Rangsorban 38
Népsűrűség 174 fő/km²
GDP 2012
Összes 21,002 milliárd USD[2] (104)
Egy főre jutó 1414 USD[2]
HDI (2014) 0,484[3]  (164.) – alacsony
Írástudatlanság 30%
Földrajzi adatok
Terület 236 040 km²
Rangsorban 81
Víz 15,4%
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Ugandai shilling (UGX)
Nemzetközi gépkocsijel EAU
Hívószám 256
Internet TLD .ug
Közlekedés iránya bal oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Uganda (hivatalosan Ugandai Köztársaság) Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén elhelyezkedő ország. Azon afrikai országok közé tartozik melyek tengerparttal nem rendelkeznek. Területét tekintve Magyarországnál körülbelül két és félszer, míg lakosságszámát tekintve három és félszer nagyobb ország. Északról a vele jó kapcsolatban álló Dél-Szudánnal, keletről Kenyával, délről Tanzániával, délnyugatról Ruandával, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos. Déli részén osztozik Kenyával és Tanzániával a Viktória-tavon, amely a világ harmadik legnagyobb állóvize. A tó ugandai részén ered a világ leghosszabb folyója, a Nílus.

Az ország neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”. Ezen a vidéken a bantuk az őslakosok, akik az 1. században alapítottak királyságot Buganda néven, választott királyuk a kabaka nevet viselte. Az ország mai területére jóval később, a 17. században érkeztek meg az állattenyésztő hamita törzsek, akik meghódították az addig jórészt földművelő bantuk lakta vidéket. A terület a 19. század végére a Brit Birodalom része lett, ugyanis Buganda, Bunyoro(wd) és Toro(wd) egyesítésével a britek létrehozták az Ugandai Protektorátust.

A bugandai parlament 1960-ban lépett ki az Ugandai Protektorátusból. Az így létrejövő Uganda 1962-ben lett tagja a Nemzetközösségnek (Angolul: Commonwealth of Nations; a Brit Birodalomból kialakult független államok közössége), ahova elsőként vették fel Kelet-Afrikából. Az ENSZ-nek is ugyanebben az évben lett a tagja. Az IMF-hez függetlenné válása után három évvel, 1965-ben, míg az Iszlám Konferencia Szervezetéhez 1974-ben csatlakozott.

A hivatalos nyelve az angol és a szuahéli, de ezenkívül több más nyelvet is beszélnek országszerte. Uganda jelenlegi elnöke Yoweri Museveni, aki 1986 óta van hatalmon.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda közigazgatási térképe
Uganda képekben
Uganda Aerial 2009-08-27 13-50-15.JPG
Uganda Aerial 2009-08-27 13-56-11.JPG
Uganda Aerial 2009-08-27 13-51-40.JPG
Tororosturm.jpg
Kampala from old mosque.jpg
In front of Gaddafi mosque, Kampala.jpg
Kampala-Uganda.jpg
Stamp Tanganyika 1922 10c.jpg
West Point Cadets in Uganda, June 2011 (6020694163).jpg
Great rift valley.jpg
Africa Uganda Kalangala Island Scenic.jpg
Sunset on the Victoria lake.JPG
MtStanley.jpg

Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Kelet-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le.[4] Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó. Csaknem a teljes terület a Nílus vízgyűjtő területe.[5] A Viktória-Nílus a Viktória-tóból a Kyoga-tóba folyik,[6] majd onnan az Albert-tóba a kongói határon, ezután észak felé tart Szudánba. Az ország keleti részén egy kis területet a Turkwel folyó vezet el, amely a Turkana-tó vízgyűjtő területének része.[7] A Kyoga-tónak más funkciója is van, két nép szállásterületét választotta el: a nilotákét és a bantukét.

Az alacsonyabban fekvő területeken és az Egyenlítő mentén az éghajlat trópusi. A hőmérséklet alig változik, az átlagos hőingás 5 fok körüli egész évben. Az átlaghőmérséklet igen magas, körülbelül 26 °C. A csapadékmennyiség 1000-2000 mm között változik, ezért a páratartalom is nagyon magas, 90%-os.[8]

A magasabb területeken (ez az ország döntő többsége) az éghajlat speciális trópusi, de a szavannákhoz hasonlít leginkább. Ez azt jelenti, hogy a csapadékmennyiségen kívül minden tényező különbözik az általános trópusitól. Az átlaghőmérséklet körülbelül 21 °C körül van, a hőingás nagyobb, 8-10 °C körüli. A csapadékmennyiség hasonlít csak a trópusi éghajlathoz, körülbelül 1000-1500 mm. A páratartalom jóval kisebb, csak 50-60% körüli.[8][9]

Szomszédos országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot északról Dél-Szudán, keletről Kenya, délről Tanzánia, délnyugatról Ruanda, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársaság határolja.

Élővilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Növényvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda közel 60 védett területtel rendelkezik, beleértve az UNESCO által a világörökség részéve nyilvánított: Bwindi Nemzeti Parkot és a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkot.[* 1]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a vidékén (főleg a keleti országrészben) akár 100 000 évvel ezelőtt is élhetett ember. Ilyen leletek például a barlangrajzok vagy a kovakövek. Később, az i. e. 4. században Közép-Afrikából bantu törzsek vándoroltak el. Ezek egy ága jutott el a mai Uganda területére, ők a mai ugandaiak ősei.[10]

Az 1. században már a bantuk éltek ezen a vidéken. A férfiak vadászattal, a nők gyűjtögetéssel foglalkoztak. Később a nép megalapította saját királyságát Buganda néven, és királyt választottak, akinek a kabaka nevet adták. Nem sokkal később háborúba kezdtek a szomszédos királyságokkal, amelyeket hamar elfoglaltak, és létrejött a Kitarai-Birodalom. Benne továbbra is Buganda volt a legdominánsabb államalakulat.

A birodalom 1000 környékén ötfelé szakadt, a Bugandai, Ankolei, Bunyorói, Torói és Busogai Királyságokra.[11] Az öt királyság között folytonosak voltak a háborúk.

A niloták már az i. e. 2. században kezdtek betelepedni a területre, és a számuk egyre nőtt, míg a 15. század derekára az ország területének 40%-án ők voltak többségben. Jobbára szarvasmarhák tenyésztésével foglalkoztak.

Az ugandai kob az ország egyik címerállata

Az ország mai területére a 17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet, akik ekkorra már magas szintű anyagi kultúrát hoztak itt létre. A 17. században jött létre Kitvara állam, amely Uganda a Fehér-Nílustól délre fekvő valamennyi területét felölelte. A 17. század végén itt kialakult korai feudális államok (Buganda, Toro, Unjoro és Ankore) közül a Viktória-tó északi partján fekvő Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mutesa király uralkodása idején (1860–1884) érte el hatalmának csúcsát. Ennek a történelmi korszaknak az európaiak megjelenése (1862) vetett véget.[12]

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant, 1862-ben érkeztek a területre. 1864-ben az Albert-tó és a Murchison-vízesés felfedezésében jelentős érdemeket szerzett Sass Flóra magyar felfedező is, aki férje Samuel White Baker oldalán vett részt a Fehér-Nílus forrásának kutatásában.[13] A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. Buganda speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból és azt, hogy függetlenséget követel.

Buganda területe és zászlaja

Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális szövetségi státuszával, majd 1962-ben elnyerte teljes függetlenségét, de megtartotta a Brit Nemzetközösség-beli tagságát. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg ezt a kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.

1971 és 1979 között Idi Amin Dada volt az ország diktátora. Hatalomgyakorlása eredményeként közel 300 ezer embert öltek meg. Megítélése külföldi szemmel akkor romlott meg nagyon, amikor szövetséget kötött Moammer Kadhafival. Kettejük és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet közreműködésével történt 1976. június 27-én az entebbei nemzetközi repülőtéren tartózkodó zsidók túszul ejtése. Idi Amin segítette a palesztin terroristákat a tel-avivi Air France-járat eltérítésénél.[14][15] 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, amikor már Idi Amin Dada nem volt hatalmon.

Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, amikor a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Úr Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.

1979-ben külföldi segítséggel Amint száműzték Ugandából, és másodszorra is Obote lett az elnök. 1985-ben Obote kormányát ismét megdöntötték, fél évre.[12] 1986. január 26-án a polgárháború eredményeképpen Yoweri Museveni lett az elnök, akit 2011-ben ötödik alkalommal választottak meg.[16]

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda államformája köztársaság, a hatalmat elnöki (prezidenciális) formában gyakorolják. A köztársasági elnök (itt elnök) a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg. A miniszterelnök hatalma gyenge. Ez a hatalomgyakorlási mód az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló.[17]

██ Nemzeti Ellenállási Mozgalom (259)

██ Fórum a Demokratikus Változásért (36)

██ Demokrata Párt (15)

██ Ugandai Népi Kongresszus(10)

██ Konzervatív Párt (1)

██  Igazság Fórum (1)

██ Független (43)

██ Ugandai Népi Védelmi Erő (10)

██  Hivatalok képviselői (10)

Az ország jelenlegi elnöke Yoweri Kaguta Museveni, aki az állam és a kormány legfőbb vezetője 1986 óta.[18] Kormányalakításkor ő jelöli ki az alelnököt, aki most Edward Ssekandi[19], és a miniszterelnököt aki jelenleg Ruhakana Rugunda.[20] Az ugandai országgyűlést 385 tag alkotja.[21] Ebből 137-et a katonaság, az állami tisztségek hivatalból jelen lévő képviselői és a kerületekben felállított női képviselők (a nők lehetnek valamelyik párt tagjai) alakítanak. A többi 237-et ötévente, népszavazással választják.[22]

Az 1990-es évek kiérdemelte a nyugati vezetők elismerését, amiért megalapította az Afrikai Vezetők Új Generációja nevű csoportot, amelybe a kelet-afrikai államvezetők tartoztak. A csoport célja az volt, hogy az államfőket bátorítsa az írástudatlanság csökkentésére. Megítélését viszont rontotta az, hogy második kongói háborúban támadásokat indított a Kongói Demokratikus Köztársaság ellen.

Fejlesztései, és az ország adósságának csökkentése közel 60%-os győzelmet hozott pártjának a 2006-os választáson. Az elnök legnagyobb kihívója a Fórum a Demokratikus Változásért vezetője volt, Kizza Besigye.[23]

2011. február 20-án választásokat tartottak, amelyeket az akkorra már 25 éve hatalmon lévő elnök még nagyobb fölénnyel nyert meg. A szavazatok 68%-át szerezte meg. A közvélemény-kutatások szerint a 2016-os választást is a jelenlegi elnök fogja megnyerni.[24][25]

A pártok szerepe 1986-tól (az új elnök megválasztása után) korlátozódott, hogy az akkori erősödő szélsőséges pártok megszűnjenek. A Museveni által létrehozott Pártatlan Mozgalom nevű rendszerben minden párt folytathatta tevékenységét, de csak egy központi hivatal ellenőrzésével.[26] Ezek a pártok nem alapíthattak mozgalmakat, nem tarthattak pártgyűléseket. A pártok részleges eltiltásának beszüntetését kétharmados többséggel szavazta meg az országgyűlés 2005 júliusában, így alkotmánymódosításra került sor. Az új alkotmány az elnök korábbi hatalmát is csökkentette.

Az Amerikai Külügyminisztérium által kiadott Az ugandai emberi jogok 2012. című jelentés szerint „a világ bankjainak mutatói tükrözik az ország korruptságát, valamint azt, hogy az ország évente 790 milliárd shilinget költ korrupcióra”.[27] Az ország a korrupcióérzékelési skálán 2011-ben 29-et ért el, ezzel megelőzve Kenyát és Tanzániát. (A mutatón a magasabb számok kisebb korrupciót jeleznek, míg a kisebb számok nagyobbat). Világranglistán a 176 ország közül a 130. helyen áll.[28]

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területét négy nagy régióra (region) osztják: Nyugati-, Keleti-, Északi- és Központi régiókra. Ezeket kisebb kerületek (District) alkotják. Ez utóbbiakból eredetileg 76 volt, de 2006. július 1-től 112-re nőtt a számuk.[29] A legtöbbjük kereskedelmi- és közigazgatási központként szerepet játszó városokról van elnevezve. Az önkormányzatok közös jogi és koordinációs szervezete az Ugandai Önkormányzatok Szövetsége (ULGA), amely a jogi és szervezeti feladatok összehangolását, kormányzati tennivalók decentralizálását végzi, konzultációs hátteret biztosít és országos, illetve nemzetközi szinten is kifejti a tagszervezetek képviseletét.[30]

Emberi jogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nő Guluban, akiknek az ajkait levágták az Úr Ellenállási Hadseregének katonái
A konfliktus helyszíne sárga színnel jelezve

Az ország sok részén az emberi jogokat nem tartják tiszteletben. Az állam északi területén lezajlott konfliktusok során sok visszaélés történt az Úr Ellenállási Hadserege részéről. 2009-ben bírósági per indult a szervezet ellen „megdöbbentő brutalitás” vádjával.[31]

A kilakoltatott emberek száma meghaladja a másfél milliót. A biztonsági szervezetek között a kínvallatás széles körben elterjedt a háború során. A politikai támadások (beleértve az ellenzéki emberek tevékenységét) nemzetközi vitába sodorták az országot, amelynek végén a brit kormány 2005 májusában egy döntésében megvonta a támogatásait az országtól. Kizza Besigye ellenzéki elnök letartóztatása és a parlament felsőházának ostroma rontotta az ország megítélését.[32][33][34][35]

A gyermekmunka gyakori Ugandában. A legtöbbüket a mezőgazdaságban alkalmazzák, és azok, akik dohányfarmokon dolgoznak, egészségügyi veszélyeknek vannak kitéve. Vannak, akik háztartásokban végeznek munkát éhbérért. Az emberkereskedelem mértéke az afrikai országok átlagához képest alacsony.

A rabszolgatartást és a kényszermunkát az alkotmány tiltja.[36] E bűncselekmények halálbüntetéssel büntetendők, fellebbezési lehetőség nincs. A kínvallatások és a gyilkosságok száma növekedett az elmúlt időszakban.

Az USA Menekültügyi Bizottsága számos jogsértést jelentett 2007-ben. Például az ugandai kormány erőszakosan kitelepítette a szomszédos országok bevándorlóit, akik a jobb élet reményében érkeztek.[37]

Museveni 2009 szeptemberében nem adta meg az engedélyt Kabaka Muwenda Mutebinek, a bugandai királynak, hogy meglátogassa az egykori Buganda földjét. Emiatt zavargások törtek ki, közel 40 ember vesztette életét.[38]

Az LMBT jogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törvény ellen tüntető emberek New Yorkban

Ugandában az LMBT-jogok nem biztosítottak. Az ország törvényei mindig is ellenezték az azonos neműek közti kapcsolatokat. A gyarmati időszak alatt is kirekesztették és a mainál enyhébb mértékben büntették a homoszexuálisokat. Ezen tervezett szigorítani az Ugandai Parlament, első ízben 2010-ben. Ekkor a melegeket legsúlyosabb esetben halálbüntetéssel kívánták sújtani. A törvényjavaslatot a nyugat rendkívül erősen bírálta, Barack Obama, az Amerikai Egyesült Államok elnöke egyenesen szégyenletesnek tartotta. Az elnök nem írta alá a törvényt, így akkor még nem történt semmi változás.[39]

2014 február elején az elnök elfogadta az országgyűlés újabb törvényjavaslatát, amelyben illegálisnak nyilvánították a homoszexualitást és az addigiakhoz képest súlyosabb büntetés jár érte. Addig csak a férfiakat szankcionálták, akkortól már a nőket is. Nők esetében a büntetés maximum 7 év börtön és/vagy pénzbüntetés, férfiaknál életfogytiglani szabadságvesztés.[40][41]

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ugandai Népi Védelmi Erő (angolul:Uganda People’s Defence Force;UPDF) korábban a Nemzeti Ellenálló Hadsereg, egy fegyveres katonai erő Ugandában. 2007-től 2011-ig a International Institute for Strategic Studies (azaz a Nemzetközi Intézet a Stratégiai Helyzetek Tanulmányozására) minden évben becslést végzett a hadsereg létszámáról. A becslések szerint körülbelül 45 000 katona teljesít szolgálatot.

Amikor az állam elnyerte függetlenségét 1962 október 9.-én a Brit Birodalomtól, a kor legkorszerűbb hadi eszközeit örökölte az ország. Az ugandai iratok az állítják, hogy a katonaság fizetése aránytalanul alacsony. Ezek a panaszok végül is destabilizálták a katonaság helyzetét és felerősítették a szélsőséges pártokat, valamint a kisebbségek körében zavargások törtek ki. A függetlenedés után minden kormány csak bővítette a hadsereg létszámát, például toborzással. Museveni elnök bővítette és fejlesztette a hadsereget. Az első- és a második kongói háborúban is ő volt a hadsereg parancsnoka.

Sok katona teljesít szolgálatot a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Dél-Szudánban és a Közép-afrikai Köztársaságban.[42]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az A6 Uganda.png-os főútvonal kivezető szakasza Kampalából

Az ország közlekedési szempontból, afrikai viszonylatban fejlett. Az átlaghoz képest több kilométer út van leaszfaltozva, mint a szomszédos országokban.

Vasútjaival már kevésbé büszkélkedhet, de ennek a közlekedési formának túl költséges a fenntartása. Ellenben egy-egy pálya megújulóban van. A nyomtávolság keskenyebb a George Stephenson-féle normál nyomtávolságú pályáknál, amelyeknek szélessége 1 435 milliméter. Itt az 1 méteres metrikus nyomtávolság használatos. 2007-ben az elnök megállapodást kötött egy német céggel, amely szerint Kampala és Juba között villamosított vasútvonal fog épülni.

A légi közlekedés viszonylag jónak mondható. Hat darab aszfaltozott repülőtér foglal helyet az ország különböző pontjain. Meglepő módon egyik sincs a fővárosban. A legfontosabb az Entebbei nemzetközi repülőtér, ahova közvetlen járat érkezik például Rio de Janeiroból, a többiből csak a szomszédos országokba indulnak járatok. Ezek mellett nagyon sok nem aszfaltozott repülőtér van.

A vízi közlekedés rengeteg embernek ad munkát, mivel turisták tízezrei keresik fel a Viktória-tavat, valamint az országhatárok gyakran a folyók mentén húzódnak, ahol komppal át lehet jutni a túlpartra.[12]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda nyelvei

Az ország nagyon jelentős túlnépesedéssel küzd.[43] A népesség az 1950. évi 4,8 millió főről[44] 2010-re 34 millió főre növekedett. 2001-ben a népességet 25 millióra becsülték. Az országban az átlagéletkor 15 év.[45] A világon az ötödik legnagyobb az egy családban lévő gyerekek száma: 2012-es becslések szerint egy átlagos családban 6 gyermek nevelkedik.[45] A születéskor várható élettartam a nőknél 53, a férfiaknál 55 év.[45]

Etnikumok és nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nagy nyelvcsalád uralkodik az országban, emiatt sok konfliktus alakult ki a történelem során. A bantuk a déli, a niloták pedig az északi részen élnek.

Uganda népességének növekedése

Ez a két nagy nyelvi közösség sokféle népcsoportnak ad otthont, ezért egyik népnek sincsen meghatározó többsége. A lakosság összetétele a következő: bagandai 16,9%, banyakolei 9,5%, basogai 8,4%, bakigai 6,9%, itesoi 6,4%, langi 6,1%, acholi 4,7%, bagisui 4,6%, lugbarai 4,2%, bunyoroi 2,7%, másfajta nép 29,6%.[45]

A lakosság csupán 15,6%-a él a városokban.[45] A legtöbb ember az észak területeken él, kisebb falvakban.

Az írástudatlanság mértéke csökken, 2014-es adatok szerint a lakosság 73%-a tud írni és olvasni.[45]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es népszámláláskor a lakosság 84%-a kereszténynek vallotta magát.[46] Ennek 42%-a római katolikus, az anglikánok aránya 35% (az állam elnöke is anglikán vallású). A keresztények 23%-a protestáns.

Uganda vallásai
Vallás százalék
keresztény
  
84%
mohamedán
  
13%
pogány
  
3%

A lakosság muszlim része elsősorban szunnita vallású. Vannak kisebbségek is, mint a síiták, vagy a csak „papíron vallásos” muszlimok (akik nem ragaszkodnak vallásukhoz). A népesség 3%-át az ateisták és a törzsi vallásúak alkotják. Az ország déli, északi és nyugati részén túlnyomórészt a kereszténység uralkodik. A keleti részen a mohamedánok, az északkeleti csücsökben pedig a törzsi vallásúak vannak többségben. Ez utóbbi kettő között gyakoriak az összecsapások, harcok a területszerzésért.

A zsidók kevesen vannak. 2002-ben összes 2019-en vallották zsidónak magukat, ezért összesen csak egy zsinagóga van (Kampalában), ahol gyakorolhatják vallásukat.

Az indiai bevándorlók magukkal hozták a hindu vallást, de a gyakorlók száma csökken, mivel nagy üldözésnek vannak kitéve a muszlimok részéről.[12]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2014-es adatok szerint az írástudás mértéke 73,2% (férfiaknál 82,6%, nőknél 64,6%).[45] 2014-ben a GDP 3,3%-át költötték az oktatásra, amellyel 164. volt az országok rangsorában.[47] Az oktatási rendszer a következő: 7 év alapfokú oktatás, 6 év középfokú oktatás (benne 4 év alacsonyabb szintű középfok, 2 év emelt szintű középfok) és 3 vagy 5 év felsőfokú oktatás.

Kollégisták egy gimnáziumban

Különféle szintű államvizsgák vannak. Bár az alapfokú oktatás kötelező a törvény szerint, nagyon sok vidéken ez nem teljesül, mert a családok képtelenek fizetni az egyenruhát és a tanszereket. Akik az általános iskolai tanulmányaikat befejezték, és tovább tanulnak különböző gimnáziumokban, azok kapnak egy listát, hogy mit kell feltétlenül beszerezni a következő tanévre. Általában listákon az alábbiak szerepelnek: tanszerek, WC-papír, fogkefe – amelyek szükségesek a tanulmányok folytatásához. Aki ezeket a követeléseket nem teljesíti, az nem léphet felsőbb osztályba.

A legfontosabb iskolák az egyházi szervezetek által épültek és ők is tartják fenn azokat. Később, 2013-ban, azokat az iskolákat amelyek nem az egyház, hanem az állam tulajdonában voltak privatizálták profitszerzés céljából. Ugandának vannak privát és közegyetemei is.

A legnagyobb egyetem Kampalában található, ez a Makerere Egyetem. Az ország korábbi elnöke, Milton Obote itt diplomázott közgazdaságtanból és politikából.[12]

Egészségügy[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

██ HIV megfertőződések száma

██ AIDS-ben meghaltak száma

Ugandának mindig is nagy gondot okozott a HIV vírus.[48] A megfertőződések aránya az 1980-as éveki 30%-ról 6,4%-ra esett le.[49] Azonban volt egy változás a 2000-es évek elején a 90-es évekhez képest [50], ugyanis a USA támogatási politikája megváltozott. Egy felmérés szerint, amelyet Uganda AIDS biztosa készített, a támogatások megvonásának következtében a HIV fertőzöttek száma nagyjából megduplázódott, azaz a 2003-as 70 000 főről 2005-ig 130 000-re emelkedett. Kutatók szerint az új fertőzések aránya 2005-től stabilizálódott, melynek okai, hogy az emberek odafigyelnek szexuális egészségükre és óvszert használnak. Eközben az emberek önmegtartóztatási képessége csökkent.

Az UNICEF 2013-as jelentése szerint a nők megcsonkításának prevalenciája igen kicsi.[51] A nők mindössze 1%-án végeztek el ilyen műveleteket. Ezek a tevékenységek tiltottak az országban.[52]

A születéskor várható élettartam 2012-ben 53,5 év volt.[53] A csecsemőhalandóság mértéke is viszonylag kicsi, 1000 újszülöttből 61 halt meg.[54] 100 000 emberre összesen csak 8 orvos jutott a 2000-es évek elején[48] A 2006-ban felmért adatok szerint évente közel 6000 nő hal meg szülésben.[55] Azonban a legújabb kísérleti tanulmányok kimutatták, hogy ez az arány jelentősen csökkenthető lenne az egészségügyi szolgáltatások és az utak javításával.[56]

Annak az állami intézkedésnek következtében, mely megszünteti az egészségügyi létesítmények használati díját, az ellátást igénybe vévő betegek száma 80%-kal nőtt. Ennek a növekedésnek 20%-át a legszegényebb rétegek tették ki.[57] Ez kulcsfontosságú tényező abban, hogy Uganda eleget tegyen Az ENSZ Fejlesztési Programjának alapköveteléseihez. Ennek ellenére mégis vannak olyanok, akik inkább a drágább, de jobb minőségű magánkórházakba járnak.[58] A rossz kommunikáció a kórházban, az egészségügyi szolgáltatásokkal való elégedetlenség[59], valamint az egészségügyi központoktól való nagy távolság aláássa a minőségi ellátást, különösen a szegények és idősek tekintetében.[60]

2012 júliusában ebola járvány tört ki az ország középső-nyugati részén.[61] Október 4-én az egészségügyi minisztérium hivatalosan bejelentette, hogy a legalább 16 ember életét követelő[62] járvány véget ért.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kampala
Kampala
Gulu
Gulu
Lira (Uganda)
Lira
Mbarara
Mbarara

Rangsor Város Népesség

Jinja
Jinja
Entebbe
Entebbe
Kasese
Soroti
Masaka
Masaka

1 Kampala 1 659 600
2 Kira 313 761
3 Mbarara 195 013
4 Mukono 161 996
5 Gulu 152 276
6 Nansana 144 441
7 Masaka 103 829
8 Kasese 101 679
9 Hoima 100 625
10 Lira 99 059
11 Mbale 96 189

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ugandai Nemzeti Bank (Bank Of Uganda; BOU) a központi bank, amely teljes mértékben az állam tulajdonában van. A legfontosabb feladata ugyanaz, mint a legtöbb jegybanknak: az infláció csökkentése, a fizetőeszköz (itt az ugandai shilling) kibocsátása, valamint hitelnyújtás a kereskedelmi bankok számára.

Az ugandai termékek felvásárlói




Circle frame.svg

A GDP összetétele[63]

██ mezőgazdaság (56%)

██ ipar (21%)

██ szolgáltatások (23%)

Az állam gazdaságának leginkább a mezőgazdaság az alapja, ebből származik az ország bevételének nagy része. Például kávéból 467 millió $, teából 72 millió $, halból pedig 136 millió $. Egyes becslések szerint ha az ország teljes területét művelnék, az egész kontinensre tudnának exportálni.

Uganda természeti kincsekben gazdag. A termékeny talaj, és a csapadék szabályos eloszlása segíti a mezőgazdaság fejlődését és biztosítják a termény jó minőségét. Felmérések szerint ha az ország egész területét művelnék, egész Afrikát el tudnák látni élelemmel. A Kelet-afrikai-magasföldön bányászott kobalt, higany és réz a helyi ipar fejlődését eredményezi.[64] Az országnak nagy volt az energiafüggősége mindaddig, amíg Nyugat-Ugandában (az Albert-tó környékén) nem találtak rá egy kőolajmezőre. Az említett területen, jelentős mennyiségű kőolaj és földgáz van, amely a vegyipar számára előnyös. A vegyipar működéséhez két dologra van szükség; valamilyen vegyipari alapanyagra (például kőolaj, földgáz, szénféleségek) és nagyon sok vízre. Mivel Uganda esetében mindkét feltétel teljesül, a vegyipar működőképes és az országban kőolajfinomítás zajlik. A maradék finomított kőolajat részben helyben dolgozzák fel, részben exportálják

1986 óta a Yoweri Museveni-féle kormányok mindig a gazdaság talpraállítása felé tettek lépéseket. A közlekedés és a kommunikáció az Ugandai–tanzániai háborúban vagy elpusztult vagy megsérült.[65] Ezeket később újraépítették.

Később komolyabb lépéseket tettek a gazdasági egyensúly eléréséhez. Ennek alapja az volt, hogy jobban beosztották a befolyó pénzeket. Ennek eredményeképpen ki tudták fizetni a béreket, tudták javítani az infrastruktúrát, tudták ösztönözni támogatással a mezőgazdaságban dolgozó gazdákat, hogy többet termeljenek és kevésbe inflálódott a shilling.

Kampala egyik irodaháza

Az 1990-es években az ország gazdasága nőtt az infrastruktúrába való beruházásoknak köszönhetően, de szerepet játszott benne az alacsony infláció és az export növekedése. A második kongói háborúba való csatlakozás, a megnövekedett korrupció következtében kétséges volt a további fejlődés. 2000-ben benne volt a tíz legszegényebb ország között. Így kénytelen volt a gazdasági fellendülés utáni megtakarított pénzt adósságtörlestésre fordítani. Így az államadósság 1,3 milliárd $-ról 145 millió $-ra csökkent. 2008-ra az állam kikerült a tíz legszegényebb országa közül.

Különféle gazdasági reformok miatt a gazdaság robbanásszerűen erősödött 2008-tól. Ebben az évben 7%-os gazdasági növekedést jeleztek a gazdasági mutatók, a világválság ellenére.[66] Ennek következtében csökkent az államadósság, javult az életszínvonal.

Az ország gazdasága nagyban függ Kenyától, mivel az exportra szánt mezőgazdasági, ipari és más termékeket Kampalából teherautókkal és vonattal juttatják el Mombasa tengeri kikötőjéhez, ahonnan kereskedelmi hajókkal juttatják el a termékeket különböző országokba az Indiai-óceánon.[67]

Gazdasági ágazatok, export[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (házikecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.

Teraszosan művelt hegyoldal Uganda délnyugati részén

Az ország bányászata beindult. A kezdetben igen szerény mértékű ásványkincs-bányászat (réz, egyéb színesfémércek), mértéke robbanásszerűen megnövekedett. A Fehér-Níluson található gát vízerőműként funkcionál. Vízerejéből és elektromos energiát állítanak elő. Az ország ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

Kiviteli cikkek: kávé, halak, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sokféle közösségnek köszönhetően a kultúra nagyon változatos a közép-afrikai országban. Sok ázsiai (leginkább indiai) hagyta el a területet Idi Amin Dada rezsimje alatt, akik később visszatértek.[70]

Angol nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az angol nyelv (angolul: English language) jelenleg egyike a Föld leggyakrabban használt nyelveinek[71][72] röviden csak Uglishnak hívják.

Az angol ábécé

A nyelv tájszólásokra esik szét (jelentősebbek: angliai, amerikai, ausztráliai, afrikai), és megvan az esélye, hogy a latin nyelvhez hasonlóan több nyelvre tagolódik. Azonban a médiában beszélt angol a tájnyelvek csökkenéséhez és az egyetlen beszélt változathoz is elvezethet.

Afrikában majdnem két tucatnyi országban hivatalos nyelv az angol, köztük Ugandában is. Az ugandai angol, másnéven uglish egyfajta dialektusa az eredeti angolnak. Sok más ország használja még az afrikai dialektust.

A szuahéli nyelv elterjedése

Az országban azért lett az egyik hivatalos nyelv, mert a függetlenné válás előtt angol gyarmat volt az ország. Ezt a nyelvet városokban és a politikában használják.[73]

2015-ben megválasztották Ugandát a legjobban angolul beszélő országnak Afrikában.[74]

Szuahéli nyelv[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szuahéli (szuahéliül: Kiswahili) Kelet-Afrikában beszélt nyelv. Ugandán kívül Kenyában és Tanzániában hivatalos nyelv. A bantu nyelvekhez tartozik, eredetileg a szuahélik nyelve. Anyanyelvi beszélőinek száma néhány millió, közvetítő nyelvként viszont több mint 130 millióan használják.

A magyarhoz hasonlóan agglutináló, ugyanakkor a toldalékokat a szó elejére illeszti. Néhány idegen eredetű szóban megfigyelhető a flexió is. Ugandában a gyarmatosítás előtt ez volt a hivatalos nyelv, mint például Bugandában vagy Toróban. Ezt a nyelvet inkább vidéken, falvakban használják.[12]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Batwa törzsi táncosok, Buhoma

A zene nagyon sokféle a különböző etnikumok miatt.[75] Uganda közel 30 féle népnek ad otthont és mindegyiknek megvan a saját kultusza. A törzsekben a zenei stílus öröklődik generációról generációra, már a 18. század óta.[75] A bagandaiak vannak a legtöbben, és ők uralták leginkább a zenét két évszázaddal ezelőtt is.[75]

A zene egy nagyon fontos kulturális és kommunikatív eszköz Ugandában. Az elmúlt években a Smithsonian Folkways nevű folklórzenekar két albumot készített, amelyek két régió zenéjét foglalják magukba. Ezek a Music from the Jewish People of Uganda[76] (Zene az ugandai zsidóktól) és a Coffee, Music & Interfaith Harmony in Uganda[77] (Kávé, zene és vallások harmóniája Ugandában) címet viselik.

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik jellegzetes étel

Uganda gasztronómiájára az angol és az arab konyha is hatott. Mint ahogy a legtöbb helyen, itt is vannak könnyen elkészíthető (pl: sült csirke hasábburgonyával vagy sült mogyoró) és nehezen elkészíthető, többfogásos ételek (pl: csalamádé, káposztával és rizzsel). A szóját reggelire vagy délutáni csemegeként eszik. A desszertek közül a sült banánpuding a legismertebb.[78]

Az edényekben leggyakrabban mogyorómártás, bab vagy pörkölt készül. A keményítőt eredetileg csak az ugaliban használták (marhapörkölt babbal, rizzsel és paradicsomos szósszal),[79] de egyre elterjedtebb az ételek körében.

Az ugali egyre ismertebbé kezd válni, mert eredetileg csak Uganda déli részén, az egykori Buganda területén fogyasztották, de az északi városokban is ismertté vált, majd Tanzániában is. Ma Kelet-Afrikában szívesen fogyasztják.[80]

Az italok szempontjából bőséges a választék. Üdítőitalokból egyre többfélét lehet kapni. 2000-ben jelent meg a Coca-Cola, először Mbararában építette meg első palackozási egységét.[81] 2005-ben egyszerre kétféle üdítő jelent meg: a Pepsi és a Fanta. Ezeken kívül könnyen és olcsón lehet teát, kávét beszerezni.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Kasubiban a bugandai királyok síremlékét.[82] Buganda a legnagyobb, legerősebb királyság volt a gyarmatosítás előtt a mai Uganda területén.

A Kasubi síremlékek az ugandai fővárosi Kampala vonzáskörzetében található Kasubi hegyen fekszenek; a síremlék Buganda négy korábbi Kabaka királyának temetkezési helye. A helyszínt 2001-ben vették fel az UNESCO Világörökség listájára.[12]

Filmművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forest Whitaker, Az utolsó skót király című filmben Idi Amin ugandai diktátort alakította

Az ugandai filmipar igen fiatal. Az iparág fejlődését mutatja, hogy az országban olyan filmfesztiválokat rendeztek, mint például a Pearl International Film Festival. A filmkészítőknek meg kell küzdeniük országuk piacáért, mivel más afrikai országok filmjei kiszorították őket; például Nigéria, a Dél-afrikai Köztársaság, de a Hollywoodi filmek is jelen vannak az országban.

Az első nyilvánosan elismert film, amely teljesen ugandai rendezőktől származik, a Feelings Struggle, amelyet Ashraf Ssemwogerere írt és rendezett 2005-ben.[83] A helyi filmipar kétpólusú: az egyik csoportba tartoznak azok a filmkészítők, akik a nigériai Nollywood (neve a Hollywood inspirálta nevek közé tartozik) gerillamódszereit alkalmazzák, azaz két hét alatt leforgatnak egy filmet, majd hevenyészett vetítőtermekben vetítik le. A másik csoportba azok tartoznak, akik ízléses filmeket készítenek, de pénzhiánnyal közdenek, ezért versengeniük kell a támogatókért.[84][85]

Noha az ugandai filmművészet még csak most kezd kibontakozni, nagy kihívásokkal kell szembenéznie. Technikai problémák (színészi játék, vágóképességek finomítása) mellett az anyagi és állami támogatás hiánya is gondot okoz. Nincs olyan iskolák, ahol filmlkészítést tanítanának, a bankok nem adnak hitelt a rendezőknek, valamint a filmek forgalmazása, marketingje is rossz.[84][85]

Az Ugandai Távközlési Bizottság (UCC) szabályok bevezetésére készült 2014-ben, melynek lényege, hogy az ugandai tévécsatornák 70%-ban hazai adásokat sugározzanak, ezek 40%-ának pedig független produkciónak kell lennie.[85]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgás nemzeti sportnak számít.[86][87][88][89][90][91] Amikor az ugandai labdarúgó-válogatott játszik, a világ minden pontjáról érkeznek ugandaiak, hogy megnézhessék a mérkőzést. A csapat 2015. februárjában a 76. helyen állt a FIFA világranglistán.[92]

Fiatal fiúk fociznak

Az Ugandai Szuper Liga az a szervet, amely a játékosoknak a válogatottba történő kiválasztásáról dönt. Hasonlóan más afrikai országokhoz itt is szerepelnek olyan játékosok, akik más bajnokságban játszanak.

Ugandában országszerte elterjedt sportág a labdarúgás. A gyerekek az iskolában, a felnőttek pedig este, a szabadidejükben űzik ezt a sportot. Nevezetesebb játékosaik David Obua, aki a skót Heart of Midlothian FC-ben középpályás,[93] valamint Geofrey Massa, aki a nemzeti válogatott egyik leggólveszélyesebb támadója.[94]

Egy dél-afrikai közvetítő, a NTV televízió közvetítette a 2015-ös afrikai nemzetek kupája selejtezőjének minden mérkőzését. Itt az ugandai labdarúgó-válogatott számára a következő eredmények születtek:[95]

Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
 Ghána 6 3 2 1 11 7 +4 11
 Guinea 6 3 1 2 10 8 +2 10
 Uganda 6 2 1 3 4 5 –1 7
 Togo 6 2 0 4 7 12 –5 6
  Flag of Ghana.svg Flag of Guinea.svg Flag of Togo.svg Flag of Uganda.svg
 Ghána   3–1 3–1 1–1
 Guinea 1–1   2–1 2–0
 Togo 2–3 1–4 1-3 1–0
 Uganda 1–0 2–0 0–1  

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Elnevezés Angolul Megjegyzés Munkaszüneti nap
Január 1. Újév New Year's Day Az újév első napja Nem
január 26. Felszabadulás napja Liberation Day Igen
Március 8. Nemzetközi nőnap International Women's Day A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja Nem
Változó Nagypéntek Good Friday Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Nem
Változó Húsvét Easter A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a kalendárium központi főünnepe. Igen
Május 1. A munka ünnepe Labour Day A munka ünnepe a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap. Igen
Június 3. Mártírok napja Martyr's Day Nem
Június 9. Nemzeti Hősök napja National Heroes Day Igen
Október 9. Függetlenség napja Independence Day Uganda 1962. október 9-én vált el az Egyesült Királyságtól. Igen
December 25. Karácsony Christmas Day Jézus születésének napja. Igen
December 26. Dobozoló nap Boxing Day Az emberek ezen a napon keresik fel ismerőseiket és töltenek időt együtt. Igen

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. National Population and Housing Census. Uganda Bureau of Statistics, 2014. november. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  2. ^ a b Uganda. International Monetary Fund. (Hozzáférés: 2013. április 18.)
  3. International Human Development Indicators. ENSZ, 2014. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  4. Afrika felfedezése és tájai (magyar nyelven). Sulinet.hu. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  5. Iszapos lyukból ered a Nílus (magyar nyelven). Index.hu, 2006. április 3. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  6. Lake Kyoga - Uganda (angol nyelven). GNF. (Hozzáférés: 2013. március 19.)
  7. Turkwel River Entering Lake Turkana, Kenya (angol nyelven). eosnap.com. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  8. ^ a b Uganda - Weather & Climate (angol nyelven). SafariBookings. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  9. Average Weather For Entebbe, Uganda (angol nyelven). weatherspark.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  10. East Africa Living Encyclopedia – Ethnic Groups. Pennsylvaniai Egyetem. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  11. Ndebesa Mwambutsya: Pre-capitalist Social Formation: The Case of the Banyankole of Southwestern Uganda (angol nyelven). ossrea.net, 1990. [2009. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva].
  12. ^ a b c d e f g Rita M. Byrnes: Uganda (angol nyelven). countrystudies.us, 1990. (Hozzáférés: 2015. február 18.)
  13. Sass Flóra – A Hold Leánya (magyar nyelven). lazarus.elte.hu. (Hozzáférés: 2015. március 14.)
  14. Smith, Terence. „HOSTAGES FREED AS ISRAELIS RAID UGANDA AIRPORT; Commandos in 3 Planes Rescue 105-Casualties Unknown Israelis Raid Uganda Airport And Free Hijackers' Hostages”, The New York Times, 1976. július 4. (Hozzáférés ideje: 2009. július 4.) 
  15. 1976: Israelis rescue Entebbe hostages. BBC. (Hozzáférés: 2015. március 8.)
  16. Yoweri Museveni (angol nyelven). nndb.com. (Hozzáférés: 2015. február 18.)
  17. Uganda-USA kapcsolat (angol nyelven). US Department of State. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  18. Uganda's Leader: 26 Years In Power, No Plans To Quit (angol nyelven). npr.org. (Hozzáférés: 2012. október 8.)
  19. H. E. Edward Ssekandi (angol nyelven). The State House of Uganda. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  20. Rt. Hon. Dr. Ruhakana Rugunda (angol nyelven). The State House of Uganda. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  21. Members of the Parliament (angol nyelven). Parliament of the Republic of Uganda. (Hozzáférés: 2015. március 15.)
  22. Parliament of Uganda Website :: – COMPOSITION OF PARLIAMENT. Parliament.go.ug. [2010. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  23. Uganda: Election Irregularities Require Judicial Probe. Human Rights Watch. (Hozzáférés: 2006. március 3.)
  24. Poll Shows Ugandans Want Museveni In 2016. News of the South. (Hozzáférés: 2014. május 20.)
  25. Poll puts Museveni ahead of Mbabazi. Daily Monitor, 2015. január 12. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  26. Multi-party, no-party: Uganda's choice. BBC News, 2000. június 29. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  27. UGANDA 2012 HUMAN RIGHTS REPORT (angol nyelven) (pdf). United States Department of State, 2012. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  28. Corruption Perceptions Index 2012 (angol nyelven). Transparency International, 2012. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  29. Can Uganda's economy support more districts? (angol nyelven). New Vision, 2005. augusztus 8. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  30. Detailed ULGA Profile (angol nyelven). Uganda Local Government Association. ULGA. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  31. AFP: Attacks of 'appalling brutality' in DR Congo: UN. [2013. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  32. Article 19. (2013). Uganda: Public Order Management Bill.
  33. Masereka, Alex. (2013). M7 Okays Public Order Bill. Red Pepper.
  34. United States Department of State (Bureau of Democracy, Human Rights and Labor).(2012). Uganda 2012 Human Rights Report.
  35. Natabaalo, Grace. (2013). Ugandan Police Shutdown Papers Over 'Plot'. Al Jazeera.
  36. 2010 Findings on the Worst Forms of Child Labor - Uganda (angol nyelven). United States Department of Labor, 2011. október 3. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  37. World Refugee Survey 2008 (angol nyelven). refugees.org. [2009. november 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  38. Uganda (angol nyelven). Human Rights Watch, 2013. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  39. Eltörölték Uganda melegellenes törvényét (magyar nyelven). NOL.hu, 2014. augusztus 1. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  40. STATE-SPONSORED HOMOPHOBIA. A world survey of laws: Criminalisation, protection and recognition of same-sex love (pdf). ilga.org, 2014. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  41. Uganda's anti-gay law prompts World Bank to postpone $90mn loan (angol nyelven). Uganda News, 2014. február 28. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  42. Charles Onyango-Obbo: With Somalia, CAR, and South Sudan, Museveni is remaking the state forever (angol nyelven). monitor.co.ug, 2014. január 8. (Hozzáférés: 2015. február 22.)
  43. (2014.) „Futures EXPLOSIVE POPULATION GROWTH IN TROPICAL AFRICA” (70), 120–139. o, Kiadó: C �Taylor & Francis Group, LLC. Hozzáférés ideje: 2015. február 17.  
  44. Activists push for more reproductive health cash. The Observer, 2008. október 8. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  45. ^ a b c d e f g Uganda. CIA World Factbook, 2014. június 20. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  46. 2002 Uganda Population and Housing Census (angol nyelven). UBOS, 2002. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  47. 2014 Human Development Report (angol nyelven) (pdf). UNDP. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  48. ^ a b Human Development Report 2009 – Uganda [Archived]. Hdrstats.undp.org. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 3.)
  49. Kelly, Annie (1 December 2008) "Background: HIV/Aids in Uganda". The Guardian.
  50. UNAIDS: Uganda Profile. UNAIDS. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  51. Female Genital Mutilation/Cutting: A statistical overview and exploration of the dynamics of change” (pdf), 27. 40-49. old.. o, Kiadó: UNICEF. Hozzáférés ideje: 2015. február 19.  
  52. Uganda bans female genital mutilation. BBC News, 2009. december 10. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
  53. CIA World Factbook: Life Expectancy ranks
  54. CIA World Factbook: Infant Mortality ranks
  55. Uganda Demographic and Health Survey 2006. Measure DHS. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  56. Improving Access to Safe Deliveries in Uganda. Future Health Systems. (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  57. The MDGs and equity (angol nyelven). Overseas Development Institute, 2010. 06. (Hozzáférés: 2015. március 29.)
  58. Dugger, Celia. „Maternal Deaths Focus Harsh Light on Uganda”, 2011. július 29. (Hozzáférés ideje: 2012. január 17.) 
  59. Kiguli, Julie (2009.). „Increasing access to quality health care for the poor: community perceptions on quality care in Uganda” (angol nyelven). Patient Preference and Adherence 3. Hozzáférés ideje: 2012. május 26.  
  60. Pariyo, G (2009.). „Changes in Utilization of Health Services among Poor and Rural Residents in Uganda: Are Reforms Benefitting the Poor?” (angol nyelven). Int J for Equity in Health. Hozzáférés ideje: 2012. május 26.  
  61. „Ebola Outbreak Spreads”, 2012. július 31. (Hozzáférés ideje: 2012. július 31.) 
  62. Biryabarema, Elias. „Uganda says it is now free of deadly Ebola virus”, 2012. október 5. (angol nyelvű) 
  63. Uganda GDP. Trading Economics, 2014. november 1.
  64. Derricks in the darkness (angol nyelven). The Economist, 2009. augusztus 6. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  65. Central Intelligence Agency: Uganda. The World Factbook, 2009. (Hozzáférés: 2010. január 23.)
  66. Uganda. African Economic Outlook. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  67. Tanzania and Uganda agree to speed up railway project (angol nyelven). Business Daily Africa, 2011. november 8. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  68. Export destinations of Uganda (2012) (angol nyelven), 2012. március 29.
  69. Import origins of Uganda (2012) (angol nyelven), 2012. március 29.
  70. Kampala Journal; Cast Out Once, Asians Return: Uganda Is Home (angol nyelven). The New York Times, 1993. március 22. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
  71. http://markmeynell.wordpress.com/2011/04/18/the-joys-of-ugandan-english/
  72. http://www.travelpod.com/travel-blog-entries/nic./1/1255342288/tpod.html
  73. Do you speak Uglish? How English has evolved in Uganda (angol nyelven). theguardian. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  74. Zambia Voted Second Best English Speaking Nation in Africa (angol nyelven). zedcorner.com. (Hozzáférés: 2015. március 6.)
  75. ^ a b c Face Music - History of Uganda (angol nyelven). www.face-music.ch. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  76. Music from the Jewish People of Uganda (angol nyelven). Smithsonian Folkways. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  77. Coffee, Music & Interfaith Harmony in Uganda (angol nyelven). Smithsonian Folkways. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  78. Baked Banana Puding (angol nyelven). Celtnet Recipes. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  79. UGALI (angol nyelven). whats4eats. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  80. Ugali (angol nyelven). congocookbook.com. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  81. Salama! Welcome to Uganda. (angol nyelven). Coca-cola. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  82. Tombs of Buganda Kings at Kasubi. UNESCO. (Hozzáférés: 2015. március 19.)
  83. Rasmussen, Kristin Alexandra. Kinna-Uganda: A review of Uganda's national cinema. Master's Thesis. Paper 3892.. The Faculty of the Department of TV, Radio, Film, Theatre Arts, San José State University, US (2010) 
  84. ^ a b Telling the story against all odds; state of Uganda film industry. Cannes vu par. Retrieved on 19 July 2013.
  85. ^ a b c Ugandan film’s leap, 2013. július 19.
  86. Real Madrid extends assistance to Uganda - Soccer. monitor.co.ug. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  87. Uganda's football standards worry Onyango - Soccer. monitor.co.ug. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  88. Richard M Kavuma: Ugandan football struggles to compete with English Premier League | Katine. theguardian.com, 2009. május 5. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  89. Bushira, Namirimu: SPORTS FEATURE: Uganda's ailing football. Nbs.ug. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  90. The Observer - Flashback: When Pele lauded Uganda football. Observer.ug. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  91. Sports Review : Football in Uganda - The Eye Magazine. Theeye.co.ug, 2013. július 29. (Hozzáférés: 2013. december 1.)
  92. FIFA világranglista (férfiak) (angol nyelven). fifa.com, 2015. február 12. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
  93. David Obua adatlap (angol nyelven). soccerbase.com. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
  94. Geofrey Massa adatlap (angol nyelven). footballdatabase.eu. (Hozzáférés: 2015. február 19.)
  95. 2015-ös afrikai nemzetek kupájának selejtezői (angol nyelven). cafonline.com. (Hozzáférés: 2015. február 19.)