Uganda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugandai Köztársaság
Republic of Uganda
Jamhuri ya Uganda
Ugandai Köztársaság zászlaja
Ugandai Köztársaság zászlaja
Ugandai Köztársaság címere
Ugandai Köztársaság címere
Nemzeti himnusz: "Oh Uganda, Land of Beauty"
Uganda (orthographic projection).svg

Fővárosa Kampala
é. sz. 0° 18′, k. h. 32° 33′
Államforma köztársaság
Vezetők
Elnök Yoweri Museveni
Miniszterelnök Ruhakana Rugunda
Hivatalos nyelv angol, szuahéli
Függetlenség Az Egyesült Királyságtól
kikiáltása 1962. október 9.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, OIC, Nemzetközösség, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint 34 758 809 fő (2013) +/-
Rangsorban 38
Becsült 35 357 000 fő (2013. július)
Rangsorban 38
Népsűrűség 137 fő/km²
GDP 2012
Összes 21 243 millió USD (104)
Egy főre jutó 1 414 USD
Földrajzi adatok
Terület 236 040 km²
Rangsorban 81
Víz 15,4%
Időzóna EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Ugandai shilling (UGX)
Nemzetközi gépkocsijel EAU
Hívószám 256
Internet TLD .ug
Közlekedés iránya bal oldali
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.

térkép szerkesztése

Uganda (hivatalosan Ugandai Köztársaság) egy Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén elhelyezkedő ország, de tengerparttal nem rendelkezik. Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb. Északról a vele jó kapcsolatban álló Dél-Szudánnal, keletről Kenyával, délről Tanzániával, délnyugatról Ruandával, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársasággal határos.

Neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.

Az állam 1962-ben lett tagja a Nemzetközösségnek, így elsőként bejutva a Kelet-Afrikai országokból. Az ENSZ tagja ugyanebben az évben lett. Az IMF-hez függetlenedése után 3 évvel 1965-ben csatlakozott. Az Iszlám Konferencia Szervezetéhez 1974-ben csatlakozott.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1. században a bantuk éltek ezen a vidéken, akik tulajdonképpen az ugandai emberek ősei. A férfiak vadászattal, a nők gyűjtögetéssel foglalkoztak. Ennek a törzsnek és a Batembuzi-dinasztia összeolvadásával jött létre a Kitarai-Birodalom, amelynek területe az Albert-, a Tanganyika- és a Viktória-tó között feküdt, és fővárosa Ankole volt.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A királyság 1000 környékén négy felé szakadt. Bugandai Királyságra, és Ankolei Királyságra, Bunyoroi Királyságra és Toroi Királyságra. A négy királyság között folytonosak voltak a háborúk. A niloták már a I. e. 2. században kezdtek betelepedni a területre, és ez a szám egyre nőtt, míg a 15. század derekára a az országterület 40%-án ők voltak többségben. Ezek az emberek szarvasmarhák gazdálkodásával foglalkoztak. Mégis a 15. század óta Ugandában a bantu arisztokrácia uralkodott.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország mai területére a 17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mtesza király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát.

Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. A Bugandai Királyság speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel.

A Bugandai Királyság területe és zászlaja

Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat. 1971 és 1979 között Idi Amin Dada volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel avivi gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin Dada nem volt hatalmon.

Egy gát építése

Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában (lásd a térképet) jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda közigazgatási térképe
Uganda képekben
Uganda Aerial 2009-08-27 13-50-15.JPG
Uganda Aerial 2009-08-27 13-56-11.JPG
Uganda Aerial 2009-08-27 13-51-40.JPG
Tororosturm.jpg
Kampala from old mosque.jpg
In front of Gaddafi mosque, Kampala.jpg
Kampala-Uganda.jpg
Stamp Tanganyika 1922 10c.jpg
West Point Cadets in Uganda, June 2011 (6020694163).jpg
Great rift valley.jpg
Africa Uganda Kalangala Island Scenic.jpg
Sunset on the Victoria lake.JPG
MtStanley.jpg

Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Közép-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.

Uganda műholdas térképe
A Bunyonyi-tó az ország délnyugati csücskén

Csaknem a teljes terület a Nílus vízgyűjtő területe. A Viktória-Nílus a Viktória-tóból a Kyoga-tóba folyik, majd onnan az Albert-tóba a kongói határon. Ezután észak felé tart Szudánba. Egy kis terület vizeit keleti szélén a Turkwel folyó vezeti el, amely a Turkana-tó vízgyűjtő területének része. A Kyoga-tónak más funkciója is van, mert két népnek volt a határa; a nilotáknak és a bantuknak. Ez a két nép nehezen fért meg egymás mellett, így a történelem során gyakran voltak nagyobb harcok egymás között. Manapság az ország a politikai ügyekben van kettéosztva, és ennek is a határa nagyjából a történelmi határnál húzódik.

Az országban az angol és a szuahéli nyelv a hivatalos, de az ország népessége összetett, így különböző dialektusokat használnak.

Az országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 15 °C körül van. Az évi csapadék mennyisége 1000–1500 mm között mozog. Délről észak felé haladva csökken a csapadék mennyisége. Az ország déli részén sűrű esőerdők találhatók, északabbra pedig nagy területű szavannák vannak. Ezzel párhuzamosan, az állam északi részén kevesebb csapadék esik, mint a délin. Kampala környékén egy évszak van; a meleg, csapadékos nyár, míg az ország második legnagyobb városában, Guluban változik; meleg, száraz, nyár és meleg, csapadékos tél váltakozik

A Viktória-tónak olyan hatása van a környezetére, mint a tengereknek a partvidékekre: enyhíti a hőmérséklet ingadozást és megnöveli a felhőzetet és a csapadékmennyiséget.

Szomszédos országok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az országot északról Dél-Szudán, keletről Kenya, délről Tanzánia, délnyugatról Ruanda, nyugatról a Kongói Demokratikus Köztársaság határolja.

Ugandai kob

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda közel 60 védett területtel rendelkezik, beleértve az UNESCO által a világörökség részéve nyilvánított: Bwindi Nemzeti Parkot és a Rwenzori-hegység Nemzeti Parkot.

Térképvázlat és leírás angol nyelven az ugandai állatvédelmi hatóság hivatalos honlapján.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amama Mbabazi, volt miniszterelnök (2011-2014)

Az államforma köztársaság, alfajtája prezidenciális köztársaság. A köztársasági elnök (itt elnök) a végrehajtó hatalom feje. A kormány nem a parlamentnek, hanem az elnöknek felelős, akit népszavazással választanak meg. A miniszterelnök hatalma gyenge. Ez a működésmód az Amerikai Egyesült Államokéhoz hasonló.

Az ország jelenlegi elnöke Yoweri Kaguta Museveni, aki az állam és a kormány legfőbb vezetője 1986 óta. Kormányalakításkor ő jelöli ki az alelnököt, aki most Edward Ssekandi, és a miniszterelnököt aki jelenleg Ruhakana Rugunda. Az ugandai országgyűlést 332 tag alkotja. Ebből 104-et a katonaság, érdekcsoportok alakítanak. A többi 228-at szavazással választják meg, amely minden 5. évben történik.

Az 1990-es évek elején dicséretet kapott a nyugati vezetőktől, amiért megalapította az afrikai vezetők új generációja nevű csoportot, amelybe a kelet-afrikai államvezetők tartoztak. A csoport célja az volt, hogy az államfőket bátorítsa az írástudatlanság csökkentésére. Hírnevét viszont rontotta a második kongói háborúban történő támadásai a Kongói Demokratikus Köztársaság felé.

Fejlesztései, és az ország adósságának csökkentése közel 60%-os győzelmet hozott pártjának a 2006-os választáson. Az elnök legnagyobb kihívója a Fórum a Demokratikus Változásért vezetője volt, Kizza Besigye.

2011 február 20.-án választásokat tartottak. Az akkorra már 25 éve hatalmon lévő elnök még nagyobb fölénnyel nyerte meg a választásokat. A szavazatok 68%-át szerezte meg. A közvélemény kutatások szerint a 2016-os választást is a jelenlegi elnök fogja megnyerni.

Az ugandai parlament a fővárosban

A pártok szerepe 1986-tól (az új elnök megválasztása után) korlátozódott, hogy az akkori erősödő szélsőséges pártok megszűnjenek. A Museveni által létrehozott Pártatlan Mozgalom nevű rendszerben minden párt folytathatta tevékenységét, de csak egy központi hivatal ellenőrzésével. Ezek a pártok nem alapíthattak mozgalmakat, nem tarthattak pártgyűléseket. A pártoknak a részleges eltiltásának beszüntetését szavazta meg az országgyűlés 2/3-os többsége 2005 júliusában, így alkotmánymódosításra került sor. Ezenkívül az új alkotmány kimondta azt is, hogy az elnöknek kisebb hatalma van, mint korábban.

Az Amerikai Külügyminisztérium által kiadott Az ugandai emberi jogok 2012. című jelentés szerint " a világ bankjainak mutatói tükrözik az ország korruptságát, valamint hogy az ország évente 790 milliárd shilinget költ korrupcióra". A korrupcióérzékelési skálán 2011-ben a 29-et érte el, ezzel megelőzve Kenyát és Tanzániát. (a mutatón a magasabb számok kisebb korrupciót jeleznek, míg a kisebb számok nagyobbat). Világlistán pedig a 176 ország közül a 130. helyet érte el.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állam területét 4 nagy körzetre (district) osztják: Nyugati-, Keleti-, Északi- és Központi kerületekre. Ezeket kisebb megyékre (county) osztják. Ezekből eredetileg 76 volt, de 2006 július 1.-től összesen 80 található. A legtöbbjük kereskedelmi- és közigazgatási városokról lett elnevezve. Minden körzetnek van alkörzete, és minden megyének van almegyéje. A politikai felosztást az Ugandai Önkormányzatok Szövetsége (ULGA) végzi. Ez egy önkéntesekből álló non-profit szerv, ami fórumként is szolgál az önkormányzatok kisebbségi részei között.

Uganda körzetei
Közép régió
(vörös)
szám Körzet
27 Kalangala
29 Kampala
36 Kayunga
38 Kiboga
48 District
Lyantonde
51 Masaka
56 Mityana
59 Mpigi
60 Mubende
61 Mukono
63 Nakaseke
64 Nakasongola
70 Rakai
72 Sembabule
76 Wakiso
Keleti régió
(zöld)
szám Körzet
4 Amuria
7 Budaka
Bududa
8 Bugiri
Bukedea
9 Bukwa
13 Busia
14 Namutumba
15 Butaleja
20 Iganga
21 Jinja
25 Kaberamaido
28 Kaliro
30 Kamuli
33 Kapchorwa
35 Katakwi
45 Kumi
49 Manafwa
53 Mayuge
54 Mbale
69 Pallisa
73 Sironko
74 Soroti
75 Tororo
Északi régió
(sárga)
szám Körzet
1 Abim
2 Adjumani
3 Amolatar
39 Amuru
5 Apac
6 Arua
16 Dokolo
17 Gulu
22 Kaabong
42 Kitgum
43 Koboko
44 Kotido
47 Lira
50 Maracha-Terego
57 Moroto
58 Moyo
62 Nakapiripirit
65 Nebbi
67 Oyam
68 Pader
77 Yumbe
Nyugati Régió
(kék)
szám körzet
10 Bulisa
11 Bundibugyo
12 Bushenyi
18 Hoima
19 Ibanda
26 Isingiro
23 Kabale
24 Kabarole
31 Kamwenge
32 Kanungu
34 Kasese
37 Kibale
40 Kiruhura
41 Kisoro
46 Kyenjojo
52 Masindi
55 Mbarara
66 Ntungamo
71 Rukungiri

Emberi jogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Két nő Guluban, akiknek az ajkait levágták a Lord's Ellenállási Hadsereg katonái
A konfliktus helyszíne sárga színnel jelezve

Sok olyan környék van az országban ahol az emberi jogokat nem tartják be. Az állam északi részén lezajlott konfliktusok során sok volt a visszaélés a Lord's Ellenállási Hadsereg felől. 2009-ben bírósági per indult a szervezet ellen "megdöbbentő" brutalitás vádjával.

A kilakoltatott emberek száma meghaladja a másfél millió főt. A biztonsági szervezetek között a kínvallatás vált a széleskörben elterjedt módszerré a háború során. A politikai támadások, beleértve az ellenzéki emberek egy nemzetközi vitába sodorták az országot, amelynek végén a brit-kormány 2005 májusában egy döntésében megvonta a támogatásait az ország felé. Kizza Besigye, az ellenzék elnökének letartóztatása és a parlament felsőházának ostromlása az ország hírének rovására ment.

A gyermekek dolgoztatása gyakori Ugandában. Legtöbben a mezőgazdaságban dolgoznak. Azok, akik dohányfarmokon dolgoznak, egészségügyi veszélyeknek vannak kitéve. Vannak háztartásokban dolgoznak éhbérért cserébe. Az emberkereskedelem az afrikai országok átlagához képest alacsonyabb.

A rabszolgatartást és a kényszermunkát az alkotmány tiltja. Ha a hatóságok lelepleznek valakit ezek miatt, azt a bíróság fellebbezés nélkül halálra ítéli. A kínvallatások és az illegális gyilkosságok száma növekedett az elmúlt időszakban

Az USA Menekültügyi Bizottsága számos törvénysértést jelentett 2007-ben. Például az ugandai kormány erőszakosan kitelepítette a szomszédos országok bevándorlóit, akik a jobb élet reményében telepedtek le.

2009 szeptemberében Museveni nem adta meg az engedélyt Kabaka Muwenda Mutebinek, a bugandai királynak, hogy meglátogassa az egykori Bugandai Királyság földjét. Ennek következtében zavargások törtek ki, közel 40 ember vesztette életét.

Az LMBT jogok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az LMBT betűszó a nemzetközi szóhasználatban elterjedt LGBT magyar fordítása. A rövidítés feloldása: Leszbikusok, Melegek, Biszexuálisok és Transzneműek. Az elnevezés ezen szexuális kisebbségek összefoglaló megjelölésére használatos.

A törvény ellen tüntető emberek New Yorkban.
Tevékenység Engedélyezett/tiltott
Egyneműek szexuális tevékenysége Tiltott
Anti-diszkrimináció alkalmazása Tiltott
Egyneműek házassága Tiltott
Véradás melegházasság esetén Engedélyezett
Melegek vagy leszbikusok szolgálják a katonaságot Tiltott
Házasság egy másnemű emberrel egynemű házasság után Tiltott
Gyermek örökbefogadása egy hagyományos házaspártól Tiltott
Béranyaság melegházasság esetén Tiltott

2014 február elején az országgyűlés elfogadta az elnök törvényjavaslatát, amelyben illegálisnak nyilvánítják a homoszexualitást és az eddigiekhez képest súlyosabb büntetés jár érte. A férfiak esetében életfogytiglani szabadságvesztést, a nők esetében pedig súlyos pénzbírságot szab ki a bíróság.

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy T-55-ös tank modellje

Az Ugandai Népi Védelmi Erő (angolul:Uganda People’s Defence Force;UPDF) korábban a Nemzeti Ellenálló-hadsereg, egy fegyveres katonai erő Ugandában. 2007-től 2011-ig a International Institute for Strategic Studies (azaz a Nemzetközi Intézet a Stratégiai Helyzetek Tanulmányozására) minden évben becslést végzett a hadsereg létszámáról. A becslések szerint körülbelül 45 000 katona teljesít szolgálatot.

Amikor az állam elnyerte függetlenségét 1962 október 9.-én a Brit Birodalomtól, a kor legkorszerűbb hadi eszközeit örökölte az ország. Az ugandai iratok az állítják, hogy a katonaság fizetése aránytalanul alacsony. Ezek a panaszok végül is destabilizálta a katonaság létét és felerősítette a szélsőséges pártokat, valamint a kisebbségek körében zavargások törtek ki. A függetlenedés után minden kormány csak bővítette a hadsereg létszámát, például toborzással. A jelenlegi elnök, aki 1986 óta az ország elnöke sokat bővítette és fejlesztette a hadsereget. Az első- és a második kongói háborúban is ő volt a hadsereg parancsnoka.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az A6 Uganda.png-os főútvonal kivezető szakasza Kampalából

Az ország közlekedési szempontból, afrikai viszonylatban fejlett. Az átlaghoz képest több kilométer út van leaszfaltozva, mint a szomszédos országokban.

Vasútjaival már kevésbé büszkélkedhet, de ennek a közlekedési formának túl költséges a fenntartása. Ellenben egy-egy pálya megújulóban van. A nyomtávolság keskenyebb a George Stephenson-féle normál nyomtávolságú pályáknál, amelyeknek szélessége 1 435 milliméter. Itt az 1 méteres metrikus nyomtávolság használatos. 2007-ben az elnök megállapodást kötött egy német céggel, amely szerint Kampala és Juba között villamosított vasútvonal fog épülni.

A légi közlekedés viszonylag jónak mondható. Hat darab aszfaltozott repülőtér foglal helyet az ország különböző pontjain. Meglepő módon egyik sincs a fővárosban. A legfontosabb az Entebbei nemzetközi repülőtér, ahova közvetlen járat érkezik például Rio de Janeiroból, a többiből csak a szomszédos országokba indulnak járatok. Ezek mellett nagyon sok nem aszfaltozott repülőtér van.

A vízi közlekedés rengeteg embernek ad munkát, mivel turisták tízezrei keresik fel a Viktória-tavat, valamint az országhatárokat gyakran egy folyó választja el, ahol komppal át lehet jutni a túlpartra.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uganda nyelvei

Etnikumok és nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország nagyon jelentős túlnépesedéssel küzd. A népesség 1950 évi 5 millió főről 34 millió főre növekedett 2010-re. 2001-ben a népességet 25 millióra becsülték. Az országban az átlagéletkor 15 év. A világon a második legnagyobb az egy családban lévő gyereke száma. 2012-es becslések szerint egy családban 6-7 gyerek van.

Két nagy nyelvcsalád uralkodik az országban, emiatt sok konfliktus alakult ki a történelem során. A bantuk a déli, a niloták pedig az északi részen helyezkednek el.

Uganda népességének növekedése

Ez a két nagy nyelvi közösség sokféle népcsoportnak ad otthont, ezért egyik népnek sincsen meghatározó többsége. A lakosság összetétele a következő: bagandai 16.9%, banyakolei 9.5%, basogai 8.4%, bakigai 6.9%, itesoi 6.4%, langi 6.1%, acholi 4.7%, bagisui 4.6%, lugbarai 4.2%, banyoroi 2.7%, másfajta nép 29.6%.

Születéskor a várható élettartam átlagos afrikai viszonylatban. A nőknél 43, a férfiaknál 46 év az átlag. A lakosság csupán 10%-a él a városokban. A legtöbb ember az északi megyékben él, kisebb falvakban. Az írástudatlanság mértéke csökken, de így is a lakosok közel egyharmada nem tud írni-olvasni.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2002-es népszámláláskor a lakosság 84%-a kereszténynek vallotta magát. Ennek 42%-a római katolikus. Ezt a számot szorosan követi az anglikánok száma, amely 35%-ot tesz ki. Az állam elnöke is anglikán vallású. A maradék 23%-ot a protestánsok alktják.

Uganda vallásai
Vallás százalék
keresztény
  
84%
mohamedán
  
13%
pogány
  
3%

A lakosság muszlim része elsősorban szunnita vallású. Vannak kisebbségek is, mint a síták vagy a csak papíron vallásos muszlim, akik nem ragaszkodnak vallásukhoz. A népesség 3%-át az ateisták és a törzsi vallásúak alkotják. Az ország déli, északi és nyugati részén túlnyomórészt a kereszténység uralkodik. A keleti részen a mohamedánok az északkeleti csücsökben pedig a törzsi vallások vannak többségben. Utóbbi kettő között gyakoriak az összecsapások, harcok a területszerzésért.

A zsidók kevesen vannak. 2002-ben összes 2019-en vallották zsidónak magukat, ezért összesen csak egy zsinagóga van (Kampalában), ahol gyakorolni tudják vallásukat.

Az indiai bevándorlók magukkal hozták a hindu vallást, de a gyakorlójuk száma csökken mivel nagy üldözésnek vannak kitéve a muszlimokkal szemben.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2006-os felmérések szerint az írástudás mértéke 67% (férfiaknál 76,8%, nőknél 57,7%). A GDP 6%-át költötték az oktatásra 2005-ben. Az oktatási rendszer a következő: 7 év alapfokú oktatás, 6 év középfokú oktatás (benne 4 év alacsonyabb szintű középfok, 2 év emelt szintű középfok) és 3 vagy 5 év felsőfokú oktatás.

Kollégisták egy gimnáziumban

Különféle szintű államvizsgák vannak, amit le kell tenniük a tanulóknak az adott szinten. Bár az alapfokú oktatás kötelező a törvény szerint, nagyon sok vidéki környéken ez nem teljesül, mert a családok képtelenek fizetni az egyenruhát és a tanszereket. Akik az általános iskolai tanulmányaikat befejezték, és tovább tanulnak különböző gimnáziumokban, azok kapnak egy listát, hogy mit kell feltétlenül beszerezni a következő tanévre. Általában listákon az alábbiak szerepelnek:tanszerek, WC-papír, fogkefe; amelyek szükségesek a tanulmányok folytatásához. Aki ezeket a követeléseket nem teljesíti, az nem léphet felsőbb osztályba.

A legfontosabb iskolák az egyházi szervezetek által épültek és ők is tartják fenn azokat. Később, 2013-ban, azokat az iskolákat amelyek nem az Egyház, hanem az állam tulajdonában voltak privatizálták profitszerzés céljából. Ugandának vannak privát és közegyetemei is.

A legnagyobb egyetem Kampalában található, ez a Makerere Egyetem. Az ország egy korábbi elnöke, Milton Obote itt diplomázott közgazdaságtanból és politikából.

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kampala
Kampala
Gulu
Gulu
Lira (Uganda)
Lira
Mbarara
Mbarara

Rang Város Népesség

Jinja
Jinja
Entebbe
Entebbe
Kasese
Soroti
Njeru
Njeru

1 Kampala 1 659 600
2 Gulu 154 300
3 Lira 108 600
4 Mbale 91 800
5 Jinja 87 900
6 Mbarara 83 700
7 Entebbe 79 700
8 Kasese 74 300
9 Masaka 74 100
10 Soroti 66 000
11 Njeru 64 900

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ugandai Nemzeti Bank (Bank Of Uganda;BOU) egy központi bank, amely teljes mértékben az állam tulajdonában van. A legfontosabb feladata az ugandai shilling nyomtatása.

Az ugandai termékek felvásárlói




Circle frame.svg

A GDP összetétele

██ mezőgazdaság (56%)

██ ipar (21%)

██ szolgáltatások (23%)

Az állam gazdaságának leginkább a mezőgazdaság az alapja, ebből származik az ország bevételének nagy része. Például kávéból 467 millió $, teából 72 millió $, halból pedig 136 millió $. Egyes becslések szerint ha az ország teljes területét művelnék, az egész kontinensre tudnának exportálni.

Uganda természeti kincsekben gazdag. A termékeny talaj, és a csapadék szabályos eloszlása segíti a mezőgazdaság fejlődését és biztosítják a termény jó minőségét. Felmérések szerint ha az ország egész területét művelnék, egész Afrikát el tudnák látni élelemmel. A kelet-afrikai magasföldön bányászott kobalt, higany és réz a helyi ipar előrehaladását eredményezi. Nagyon sok még kiaknázatlan kőolaja és földgáza van, amely a vegyipar számára előnyös. Nagy volt az energiafüggősége mindaddig, amíg Nyugat-Ugandában (az Albert-tó környékén) nem találtak rá egy nagy petróleummezőre.

1986 óta a Yoweri Museveni-féle kormányok mindig a gazdaság talpraállítása felé tettek lépéseket. A közlekedés és a kommunikáció az Ugandai–tanzániai háborúban vagy elpusztult vagy megsérült. Ezeket újraépítették részben önerőből, részben pedig a Nemzetközi Valutaalaptól kölcsönkért 1 millió $-nyi pénzből.

Később komolyabb lépéseket tettek a gazdasági egyensúly eléréséhez. Ennek alapja az volt, hogy jobban beosztották a befolyó pénzeket. Ennek eredményeképpen ki tudták fizetni a béreket, tudták javítani az infrastruktúrát, tudták ösztönözni támogatással a mezőgazdaságban dolgozó gazdákat, hogy többet termeljenek és kevésbe inflálódott a shilling.

Kampala egyik irodaháza

Az 1990-es években az ország gazdasága nőtt az infrastruktúrába való beruházásoknak köszönhetően, de szerepet játszott benne az alacsony infláció és az export növekedése. A második kongói háborúba való csatlakozás, a megnövekedett korrupció következtében kétséges volt a további fejlődés. 2000-ben benne volt a tíz legszegényebb ország között. Így kénytelen volt a gazdasági fellendülés utáni megtakarított pénzt adósságtörlestésre fordítani. Így az államadósság 1,3 milliárd $-ról 145 millió $-ra csökkent. 2008-ra az állam kikerült a tíz legszegényebb országa közül.

Különféle gazdasági reformok miatt a gazdaság robbanásszerűen erősödött 2008-tól. Ebben az évben 7%-os gazdasági növekedést jeleztek a gazdasági mutatók, a világválság ellenére. Ennek következtében csökkent az államadósság, javult az életszínvonal.

Az ország gazdasága nagyban függ Kenyától, mivel az exportra szánt mezőgazdasági, ipari és más termékeket Kampalából teherautókkal juttatják el Mombasa tengeri kikötőjéhez, ahonnan kereskedelmi hajókkal juttatják el a termékeket különböző országokba az Indiai-óceánon.

Gazdasági ágazatok, export[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (házikecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.

Teraszosan művelt hegyoldal Uganda délnyugati részén

Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesfémércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.

Kiviteli cikkek: kávé, halak, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hála a sokféle közösségnek, a kultúra nagyon változatos a közép-afrikai országban. Sok ázsiai (leginkább indiai) hagyta el a területet Idi Amin rezsimje alatt, de mostmár ezek az emberek visszatértek.

Batwa törzsi táncosok, Buhoma

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A zene nagyon sokféle a különböző etnikumok miatt. Uganda közel 30 féle népnek ad otthont és mindegyiknek megvan a saját kultusza. A törzsekben a zenei stílus öröklődik generációról generációra, már a 18. század óta. A bagandaiak vannak a legtöbben, és ők uralták leginkább a zenét két évszázaddal ezelőtt is.

A zene egy nagyon fontos kulturális és kommunikatív eszköz Ugandában. Az elmúlt években a Smithsonian Folkways nevű folklórzenekar két albumot készített, amelyek két régió zenéjét foglalják magukba. Ezek a:"Music from the Jewish People of Ugandan" (Zene az ugandai zsidóktól); és a "Coffee, Music & Interfaith Harmony in Uganda" (Kávé, zene és vallások harmóniája Ugandában".

Gasztronómia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik jellegzetes étel.

Uganda gasztronómiájára az angol és az arab konyha is hatott. Mint ahogy a legtöbb helyen itt is vannak könnyen elkészíthető (pl:sült csirke hasábburgonyával vagy sült mogyoró) és nehezen elkészíthető, többfogásos ételek (pl:csalamádé, káposztával és rizzsel). A szóját reggelire, vagy délutáni csemegeként eszik.

Az edényekben leggyakrabban mogyorómártás, bab vagy pörkölt készül. A keményítőt eredetileg csak az ugaliban használták (marhapörkölt babbal, rizzsel és paradicsomos szósszal), de egyre elterjedtebb az ételek körében.

Az ugali egyre ismertebbé kezd válni, mert eredetileg csak Uganda déli részén, az egykori Bugandai Királyság területén fogyasztották, de az északi városokban is ismerté vált, majd Ruandában is. Ma Kelet-Afrikában szívesen fogyasztják.

Az italok szempontjából bőséges a választék. Üdítő italokból egyre többfélét lehet kapni. 2005-ben egyszerre három üdítőféle jelent meg;a Coca-Cola, a Pepsi és a Fanta. Ezeken kívül könnyen és olcsón lehet (kb. feléért mint nálunk, a helybeli termesztése miatt) teát, kávét beszerezni.

Kulturális intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Kasubiban a bugandai királyok síremlékét. Buganda a legnagyobb, legerősebb királyság volt a gyarmatosítás előtt a mai Uganda területén.

A Kasubi síremlékek az ugandai fővárosi Kampala körzetben emelkedő Kasubi hegyen fekszenek; a síremlék a Buganda Királyság négy korábbi Kabaka királyának temetkezési helye. A helyszínt 2001g-ben vették fel az UNESCO Világörökség listájára. A hely fő jelentőségét a hit, a szellemiség, a folytonosság és az azonosulás érinthetetlen értékei adják.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A labdarúgás nemzeti sportnak számít. Amikor az ugandai labdarúgó-válogatott játszik, a világ minden pontjáról érkeznek ugandaiak, hogy megnézhessék a mérkőzést. A csapat a 85. helyen áll a listán.

Fiatal fiúk fociznak

Az Ugandai Szuper Liga az a szerv, amely a játékosok a válogatottba jutásáról dönt. Jelenleg vannak olyan játékosok, akik más bajnokságban játszanak.

Ugandában mindenhol elterjedt ez a sport. A gyerekek az iskolában, a felnőttek pedig este, a szabadidejükben űzik ezt a sportot. A leghíresebb játékos David Obua, aki a skót Heart of Midlothian FC-ben középpályás, valamint Geofrey Massa, aki a nemzeti válogatott színeiben 40. gólt szerzett.

Egy dél-afrikai közvetítő, a NTV televízió közvetítette a 2015-ös afrikai nemzetek kupája selejtezőjének minden mérkőzését. Itt az ugandai labdarúgó-válogatott számára a következő eredmények születtek:

Csapat M Gy D V G+ G– Gk P
 Ghána 6 3 2 1 11 7 +4 11
 Guinea 6 3 1 2 10 8 +2 10
 Uganda 6 2 1 3 4 5 –1 7
 Togo 6 2 0 4 7 12 –5 6
  Flag of Ghana.svg Flag of Guinea.svg Flag of Togo.svg Flag of Uganda.svg
 Ghána   3–1 3–1 1–1
 Guinea 1–1   2–1 2–0
 Togo 2–3 1–4 1-3 1–0
 Uganda 1–0 2–0 0–1  

Ünnepek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dátum Elnevezés Angolul Megjegyzés Munkaszüneti nap
Január 1. Újév New Year's Day Az újév első napja Nem
január 26. Felszabadulás napja Liberation Day Igen
Március 8. Nemzetközi nőnap International Women's Day A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja Nem
Változó Nagypéntek Good Friday Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek. Nem
Változó Húsvét Easter A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a kalendárium központi főünnepe. Igen
Május 1. A munka ünnepe Labour Day A munka ünnepe a legtöbb országban hivatalos állami szabadnap. Igen
Június 3. Mártírok napja Martyr's Day Nem
Június 9. Nemzeti Hősök napja National Heroes Day Igen
Október 9. Függetlenség napja Independence Day Uganda 1962 október 9.-én vált el az Egyesült Királyságtól. Igen
December 25. Karácsony Christmas Day Jézus születésének napja. Igen
December 26. Dobozoló nap Boxing Day Az emberek ezen a napon keresik fel ismerőseiket és töltenek időt együtt. Igen

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Uganda témájú médiaállományokat.

Hírek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]