Uganda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||
| Nemzeti mottó: For God and My Country (angolul: Istenért és a Hazáért) |
|||||
| Himnusz: Oh Uganda, Land of Beauty | |||||
 |
|||||
| Főváros | Kampala |
||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Elnök | Yoweri Museveni
|
||||
| Hivatalos nyelv | Angol | ||||
| függetlenség | Az Egyesült Királyságtól | ||||
| - kikiáltása | 1962. október 9. | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 236 040 km² (81.) | ||||
| - Víz (%) | 15,4% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2000 évi becslés | 24 699 073 (42.) | ||||
| - Népsűrűség | 105 fő/km² | ||||
| GDP | 2005 | ||||
| - Összes | 48 620 millió USD (75.) | ||||
| - Egy főre jutó | 1968 USD | ||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Ugandai shilling (UGX) |
||||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .ug |
||||
| Nemzetközi gépkocsijel | EAU | ||||
| Hívószám | +256 |
||||
|
|||||
Uganda egy Magyarországnál több mint két és félszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az Egyenlítő mentén. Neve szuahéli eredetű, jelentése „Ganda ország”. A szuahéli nyelvben a ganda törzsbéli ember neve „Mganda”, a népé „Waganda”, a nyelvé, amit beszélnek „Kiganda” és az országé, amelyet laknak „Uganda”.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
[szerkesztés] Szomszédos országok
[szerkesztés] Domborzat
Uganda nagy része 1000 méternél magasabban fekszik. Az állam területét a Kelet-afrikai-magasföld szavannával borított tája uralja. A magasföldet nyugaton a Közép-afrikai-árok tavai és vulkáni hegyláncai zárják le. Az ország déli határa a Föld harmadik legnagyobb területű tava, a Viktória-tó.
[szerkesztés] Éghajlat
Az országban a trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 15 °C körül van. Az évi csapadék mennyisége 1000-1500 mm között mozog.
[szerkesztés] Történelem
A 15. század óta Ugandában a bantu arisztokrácia uralkodott. Ezidőtájt több királyság is létezett a mai ország területén: Buganda, Ankole, Bunyoro és Toro. Az ország mai területére a 16-17. században állattenyésztő hamita törzsek hatoltak be, és leigázták a jórészt földművelő bantuk lakta területet. A 17. század végén korai feudális államok alakultak ki a vidéken, közülük Buganda volt a legjelentősebb, amely I. Mtesza király uralkodása idején (1860-1884) érte el hatalmának csúcsát.
Az első európaiak, két brit utazó, John Hanning Speke és James Augustus Grant 1862-ben érkeztek a területre. A briteknek 1894-ben sikerült védnökségi szerződést kötni Bugandával, két évvel később Bunyoróval és Toróval is. Ezen területek egyesítéséből jött létre az Ugandai Protektorátus. A Bugandai Királyság speciális státuszt élvezett a védnökségen belül. A bugandai parlament 1960-ban nyilatkozatban jelentette be, hogy kilép az Ugandai Protektorátusból, és függetlenséget követel. Uganda 1961-ben belső önkormányzatot kapott, Buganda speciális, szövetségi státuszával. 1962-ben Uganda elnyerte teljes függetlenségét a brit Nemzetközösség tagjaként. A függetlenség kikiáltása után felszámolták a fennmaradt királyságokat, legtovább Buganda őrizte meg kiváltságos helyzetét. A monarchia eltörlése és az Ugandai Köztársaság kikiáltása 1967-ben történt. Ezt követően az országban több ízben katonák vették át a hatalmat.
1971 és 1979 között Idi Amin volt az ország diktátora. Közel 300 ezer embert öletett meg. Ő segítette az arab terroristákat a tel aviv-i gép eltérítésénél. 1978-ban az ugandaiak megtámadták Tanzániát. A háborúnak 1979-ben lett vége, mikor már Idi Amin nem volt hatalmon.
Uganda déli része bázisul szolgált a menekült ruandai tusziknak, a Ruandai Hazafias Hadsereg (RPA) ugandai területről indított támadást a ruandai népirtásban résztvevő hutu hadsereg és milíciák ellen. A népirtás idején, akárcsak korábban (1959-60-ban, majd 1990-ben) sok ruandai menekült Ugandába, többségük az RPA győzelme után (1994 augusztus) hazatért. Uganda hadserege részt vett a második kongói háborúban. Az ország északi régiójában (lásd a térképet) jelenleg is háború zajlik a nemzetközi közösség által terroristaként számon tartott Joseph Kony által vezetett „Isten Ellenállási Hadserege” (Lord's Resistance Army, LRA), és az ugandai, valamint az őket támogató szudáni és kongói (volt Zaire) kormánykatonák között.
[szerkesztés] Államszervezet és közigazgatás
[szerkesztés] Alkotmány, államforma
Az országban diktatórikus és demokratikus elemekkel működő kormány van.
Az alkotmányt 2001-ben adták ki.
[szerkesztés] Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
Kormány, Parlament, Bíróság
[szerkesztés] Közigazgatási felosztás
Uganda 80 körzetből (District) áll és 4 régióban található ez a 80 körzet.
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|
|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Politikai pártok
- Forum for Democratic Change
- National Progressive Movement (NPM)
- National Resistance Movement Organization (NRM-O)
- Uganda Green Party
- Uganda Libertarian Action (ULA)
- G7
- Uganda People's Congress (UPC)
- Democratic Party (DP)
- Conservative Party (CP)
- Justice Forum (JF)
- Reform Agenda
- National Democratic Forum (NDF)
- Free Movement
- Second Group of Seven
- Action Party
- People's Independent Party
- Movement for Democratic Change
- National Peasant Party
[szerkesztés] Védelmi rendszer
Bővebben: Uganda hadereje[szerkesztés] Népesség
[szerkesztés] Általános adatok
- Népességnövekedés: 2,96%.
- Születéskor várható élettartam: férfiaknál 43 év, nőknél 46 év.
- Városi lakosság aránya: 15%.
- Írástudatlanság: 30,1%.
[szerkesztés] Legnépesebb települések
Bővebben: Uganda városai[szerkesztés] Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás
Az országban mintegy 45 népcsoport van: bantu 70% (baganda 20%, Banyoro 15%, bagiszu 10%, banyankole 8%, baszoga 8%, banyarvanda 6%, egyéb bantu 3%), nilota 20%, közép-szudáni 10%. Az országban a hivatalos nyelvek a szuahéli és az angol, de beszélik még a törzsi nyelveket és az arabot is.
A lakosság 45%-a római katolikus, 35%-a anglikán, 18%-a törzsi vallású, 16%-a pedig mohamedán.
[szerkesztés] Szociális rendszer
[szerkesztés] Gazdaság
[szerkesztés] Általános adatok
[szerkesztés] Gazdasági ágazatok
- Mezőgazdaság: növénytermesztés, állattenyésztés
Az ország gazdaságát a mezőgazdaság túlsúlya jellemzi. Földjén gyapotot, kávét, teát, kukoricát, kölest, maniókát termesztenek. Lakói közül sokan a félnomád állattenyésztésből (kecske, juh, szarvasmarha) és a tavi halászatból élnek.
- Ipar: bányászat – energiaipar – könnyű – és nehézipar
Az ország bányászata még igen szerény mértékű (réz, egyéb színesércek), vízenergia-készletei kiaknázatlanok. Ipara a mezőgazdasági terményeket dolgozza fel.
- Kereskedelem: belkereskedelem-külkereskedelem
Kiviteli cikkek: kávé, hal, feldolgozott haltermékek, tea, arany, gyapot, vágott virág; Behozatali cikkek: általános iparcikkek, járművek, kőolajtermékek, orvosi berendezések, gabona; Főbb külkereskedelmi partnerek: Kenya, Belgium, Hollandia, Németország, Dél-afrikai Köztársaság, India, Spanyolország, Nagy-Britannia, Hongkong, USA, Japán.
[szerkesztés] Közlekedés
[szerkesztés] Szárazföldi közlekedés
Az országban a vasúthálózat hossza 1241 km, a közúthálózaté pedig 27 000 km.
[szerkesztés] Vízi közlekedés
A vízi közlekedés a Viktória-tavon koncentrálódik. A kikötők száma 3.
[szerkesztés] Légi közlekedés
Az országban 4 repülőtér található, melyek közül kiemelkedik Entebbe nemzetközi repülőtere.
[szerkesztés] Kultúra
[szerkesztés] Oktatási rendszer
Az ország egyetemei:
- Makerere University
- Mountains of the Moon University (Fort Portal)
- Mbarara University of Science and Technology
- Ndejje Christian University
- Uganda Christian University
- Nkozi University
- Bugema Seventh Day Adventist University
- Mbale Islamic University
- Nkumba University
- Kampala University
- Namasagali University
[szerkesztés] Média
Újságok:
- New Vision (napilap)
- The Monitor (napilap)
- The Weekly Observer (hetilap)
[szerkesztés] Sport
Az ország labdarúgó-válogatottja az ugandai labdarúgó-válogatott.
[szerkesztés] Ünnepek
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| január 1. | Újév |
| január 26. | A felszabadulás napja |
| március 8. | Nemzetközi nőnap |
| március/április (változó) |
Húsvét (nagypéntek és húsvéthétfő) |
| május 1. | A munka ünnepe |
| május/június (változó) |
Pünkösd |
| június 3. | A mártírok napja |
| június 9. | A nemzeti hősök napja |
| október 9. | A függetlenség napja |
| december 25-26. | Karácsony |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] hírek
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||
