Fürgeszöcskék

Fürgeszöcskék
Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Rend: Egyenesszárnyúak (Orthoptera) Alrend: Tojócsövesek (Ensifera) Öregcsalád: Szöcskék (Tettigonioidea) Család: Fürgeszöcskék (Tettigoniidae) Krauss, 1902
Alcsaládok
Acridoxeninae Austrosaginae Bradyporinae Conocephalinae Decticinae Hetrodinae Lipotactinae Listroscelidinae Meconematinae Mecopodinae Microtettigoniinae Phaneropterinae Phasmodinae Phyllophorinae Pseudophyllinae Saginae Tettigoniinae Tympanophorinae Zaprochilinae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Fürgeszöcskék témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Fürgeszöcskék témájú médiaállományokat.

A fürgeszöcskék (Tettigoniidae) a rovarok osztályába az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjébe tartozó szöcskék (Tettigonioidea) öregcsaládjának egyetlen recens családja (a Haglotettigoniidae család kihalt).

Elterjedésük

A fajok többsége trópusi. Magyarországon 43 fajuk él, ezek közül 13 védett.

Megjelenésük, felépítésük

Testalkatuk a sáskákéhoz hasonló, de csápjuk jóval hosszabb a sáskákénál; testhosszuk felénél mindig hosszabb, akár a testhossz ötszörösét is elérheti. A szintén hasonló alkatú tücsköktől egyértelműen megkülönbözteti őket, hogy lábfejük négy ízből áll, míg a tücsköké csak háromból. A nőstények tojócsöve széles, szablya alakú.

Bal szárnyukon úgynevezett ciripelő ér fejlődött ki. A bőrszerű bal szárnyacska a jobb szárny fölött fekszik; a ciripelő hangot a két szárny összedörzsölésével keltik.

Életmódjuk, élőhelyük

A növényevő sáskáktól eltérően a szöcskék többsége ragadozó, bár vannak vegyesen táplálkozó, sőt, növényevő fajaik is. Ugyancsak feltűnő eltérés, hogy a sáskáktól eltérően a legtöbb szöcske éjjel aktív. Sok faj szárnya redukált; ezek a fajok röpképtelenek.

A hímek elülső szárnytöveiket összedörzsölve ciripelnek — énekük általában hosszabb, gyakran élesebb, áthatóbb hangú a sáskákénál.

Petéiket a földben vagy növények megrepedt szárában helyezik el.

Rendszerezésük

Alcsaládok a fontosabb magyarországi nemekkel és fajokkal:

• Acridoxeninae
• Austrosaginae
• Bradyporinae
  • nyerges szöcske (Ephippigera)
    • közönséges nyerges szöcske (Ephippigera ephippiger)
    • nyerges pirregő (Ephippigera vitium)
• kúpfejű szöcskék (Conocephalinae)
  • kúpfejű szöcske (Conocephalus)
    • sarlós kúpfejűszöcske (Conocephalus dorsalis)
• Decticinae
• Hetrodinae
• Lipotactinae
• Listroscelidinae
• dobolószöcskék (Meconematinae)
  • dobolószöcske (Meconema)
    • doboló szöcske (Meconema thalassinum)
    • déli dobolószöcske (Meconema meridionale)
    • Meconema varium
• Mecopodinae
• Microtettigoniinae
• lomhaszöcskék (repülőszöcskék, Phaneropterinae)
  • cserjeszöcske (Barbitistes)
    • tarka cserjeszöcske (Barbitistes constrictus)
    • mediterrán szöcske (Barbitistes fisheri)
    • málnaszöcske (Barbitistes serricauda)
  • virágszöcske (Leptophyes)
    • közönséges virágszöcske (Leptophyes albovittata)
    • sárgászöld virágszöcske (Leptophyes boscii)
    • erdélyi virágszöcske (Leptophyes discoidalis) — Magyarországon védett; eszmei értéke 10 000 Ft
    • pontozott virágszöcske (rőtlábú virágszöcske, Leptophyes punctatissima, L. punctatissimus)
  • repülőszöcske (Phaneroptera)
    • zöld repülőszöcske (Phaneroptera falcata)
    • pontozott repülőszöcske (Phaneroptera nana vagy Ph. quadripunctata)
  • Polysarcus
    • fogasfarkú szöcske (Polysarcus denticauda)
• Phasmodinae
• Phyllophorinae
• Pseudophyllinae
• Fűrészeslábú szöcskék (Saginae)
  • • fűrészeslábú szöcske (Saga Saga)
  • pókszöcske (Poecilimon)
    • Brunner-pókszöcske (Poecilimon brunneri) — Magyarországon védett; eszmei értéke 10 000 Ft
    • Poecilimon affinis
    • Fuss-pókszöcske (Poecilimon fussi) — Magyarországon védett; eszmei értéke 10 000 Ft
    • keleti pókszöcske (Poecilimon intermedius) — Magyarországon védett; eszmei értéke 10 000 Ft
    • Schmidt-pókszöcske (Poecilimon schmidti) — Magyarországon védett; eszmei értéke 10 000 Ft
• Fürge szöcskék (Tettigoniinae)
  • Decticus
    • déli szemölcsvesztő (Decticus albifrons)
    • szemölcsevő szöcske (Decticus verrucivorus)
  • avarszöcske (Pholidoptera)
    • nagy avarszöcske (Pholidoptera aptera)
    • galléros avarszöcske (Pholidoptera fallax)
    • szürke avarszöcske (Pholidoptera griseoaptera)
    • bujkáló avarszöcske (Pholidoptera litoralis)
    • erdélyi avarszöcske (Pholidoptera transsylvanica)
  • rétiszöcske (Platycleis)
    • púpos hátú rétiszöcske (Platycleis affinis)
    • nyugati rétiszöcske (Platycleis albopunctata)
    • szürke rétiszöcske (Platycleis grisea)
    • sárga rétiszöcske (Platycleis tesselata)
  • lombszöcske (Tettigonia)
    • éneklő lombszöcske (Tettigonia cantans)
    • farkos lombszöcske (Tettigonia caudata)
    • zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima)
  • Tylopsis
    • liliomszöcsske (Tylopsis lilifolia)
• Tympanophorinae
• Zaprochilinae

Források

• ITIS szerinti rendszerbesorolása
• Michael Chinery, Gordon Riley: Ízeltlábúak. Gondolat Kiadó, Fürkész könyvek. Budapest, 1991. ISSN 0237–4935 ISBN 963-282-451-2
• Törzs: Ízeltlábúak – Arthropoda