Zöld repülőszöcske

Zöld repülőszöcske
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Rend:	Egyenesszárnyúak (Orthoptera);
Család:	Fürgeszöcskék (Tettigoniidae);
Nem:	Phaneroptera;
Tudományos név
	Phaneroptera falcata; (Poda, 1761)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zöld repülőszöcske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld repülőszöcske témájú médiaállományokat és Zöld repülőszöcske témájú kategóriát.

A zöld repülőszöcske (Phaneroptera falcata) a fürgeszöcskék családjába tartozó, Eurázsiában és Dél-Afrikában honos szöcskefaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A zöld repülőszöcske testhossza a hím esetében 12-17 mm, a nőstény 15-18 mm, ehhez járul az 5-6 mm-es tojócső. Kis, karcsú testű faj. Színe élénk világoszöld, testét apró fekete pöttyök díszítik. A szem felső fele vöröses. Hallónyílása ovális. Zöld szárnyai jól fejlettek, az elülsők nagyjából a hátsó lábak "térdéig" érnek, míg a hosszabb hátsók jelentősen túlnyúlnak a potrohvégen. A hímeknek barnás-vöröses cirpelő berendezés van a mellső szárnyak tövénél. A torpajzs oldala kicsit hosszabb, mint amilyen magas. Lábaik hosszúak és karcsúak. A hímek cercusai (potrohfüggelékei) erősen befelé hajlanak. A nőstény tojócsöve rövid és a tövénél erőteljesen felfelé hajlik.

Ciripelése halk, inkább az ultrahangtartományban detektálható. Nem feltűnő, ahhoz hasonlít, mint amikor egy fésű fogain valaki gyorsan végighúzza az ujját. A cirpelések kb. másodpercenként követik egymást, gyakran teljesen szabálytalanul. Mindkét nem ciripel: a hím hangja magas, csengő, rövid, nagyon gyors kattanás-sorozat. A nőstény hangja szárazabb, pattogásszerű.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A pontozott repülőszöcske és a zöld lombszöcske hasonlít hozzá.

Elterjedése[szerkesztés]

Eurázsiában (az Ibériai-félszigettől Japánig) és Dél-Afrikában honos. Magyarországon mindenütt elterjedt, gyakori faj.

Életmódja[szerkesztés]

Tisztások, magaskórósok, kertek, erdőszélek cserjéin él. Hegyvidéken napsütötte tisztásokon, napos-bokros lejtőkön; síkságon inkább napos erdőszéleken, erdősávokban, gyümölcsöskertekben fordul elő. Néha házakba is berepül. Jól repül, egyszerre akár több mint 50 métert is.

Alapvetően növényevő, de kisebb rovarokat is elfogyaszt. A nőstények a levelek belső szövetébe helyezik el erősen lapított petéiket, ahol azok a lehullott avarban telelnek át. A lárvák május végén kelnek ki és hatszor vedlenek. Az imágókkal július végétől novemberig találkozhatunk.

Magyarországon nem védett.