Sarlós kúpfejűszöcske

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sarlós kúpfejűszöcske
Conocephalus fuscus01.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Egyenesszárnyúak
(Orthoptera)
Alrend: Tojócsövesek (Ensifera)
Öregcsalád: Szöcskék (Tettigonioidea)
Család: Fürgeszöcskefélék
(Tettigoniidae)
Alcsalád: Conocephalinae
Nem: Conocephalus
Faj: C. discolor
Tudományos név
Conocephalus discolor
Thunberg 1815
Hivatkozások
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós kúpfejűszöcske témájú kategóriát.

A sarlós kúpfejűszöcske (Conocephalus discolor) a rovarok (Insecta) osztályának az egyenesszárnyúak (Orthoptera) rendjéhez, ezen belül a fürgeszöcskefélék (Tettigoniidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarlós kúpfejűszöcske elterjedési területe Észak-Németország, Dél-Anglia és Dél-Skandinávia. Közép-Európa déli részein, Magyarországon is csak szórványosan fordul elő, északon gyakoribb. Állományai mindenütt jelentősen csökkennek.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarlós kúpfejűszöcske 1-1,5 centiméter. Ez a hosszú csápú, nyúlánk szöcske nevét kúposan megnyúlt fejének és előreugró homlokának köszönheti. A nőstény sarló alakú, csaknem testhosszúságú tojócsővel rendelkezik. A szárnyak erősen visszafejlődtek, nem érnek túl a potrohcsúcson; segítségükkel a hímek kitartóan képesek cirpelni, de repülésre már alkalmatlanok. Az állatok a doboló szöcskére emlékeztetnek, de testük erősebb felépítésű.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A sarlós kúpfejűszöcske a nedves, párás helyeket kedveli. Mocsárréteken, lassan folyó patakok mentén él, ahol az úszó levelű vízinövényeken is megfigyelhetjük. Tápláléka növények, de állatokat is elfogyaszt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. [Budapest]: Officina Nova. 1993.