Mozambik
| Mozambiki Köztársaság | |||
| República de Moçambique Jamhuri ya Msumbiji |
|||
|
|||
| Nemzeti himnusz: Pátria Amada | |||
|
|
|||
| Fővárosa | Maputo | ||
| d. sz. 25° 57′, k. h. 32° 35′ | |||
| Államforma | köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Armando Guebuza | ||
| Miniszterelnök | Aires Ali [1] | ||
| Hivatalos nyelv | portugál, regionálisan még a szuahéli, a makuva, a szena is | ||
| függetlenség | Portugáliától | ||
| kikiáltása | 1975. június 25. | ||
|
|
|||
| Tagság | Az ENSZ, Nemzetközösség, IMF, OIC, AU, Latin Unió, CPLP, SADC, COMESA, | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | ismeretlen +/- | ||
| Rangsorban | 54 | ||
| Becsült | 19 406 703 fő (2005) | ||
| Rangsorban | 54 | ||
| Népsűrűség | 23,8 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 25 974 millió USD (101) | ||
| Egy főre jutó | 1338 USD (147) | ||
| HDI (2007) | 0,402 (172) – alacsony | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 801 590 km² | ||
| Rangsorban | 35 | ||
| Víz | 2,2%% | ||
| Időzóna | CAT (UTC+2) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem | Metical (MZM) |
||
| Nemzetközi gépkocsijel | MOC | ||
| Hívószám | 258 | ||
| Internet TLD | .mz | ||
|
|
|||
|
|||
Mozambik az Indiai-óceán partján, a déli szélesség 10. és a 27. foka között fekvő délkelet-afrikai állam. Tanzánia, Malawi, Zambia, Zimbabwe, a Dél-afrikai Köztársaság és Szváziföld határolja, Madagaszkártól a Mozambiki-csatorna választja el.
Tartalomjegyzék |
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Mozambik Délkelet-Afrikában található, az Indiai-óceán partján. Határainak hossza 4571 km, ebből Malawival 1569 km, Dél-Afrikával 491 km, Szvázifölddel 105 km, Tanzániával 756 km, Zambiával 419 km, Zimbabwével 1231 km. Tengerpartjainak hossza 2470 km.
Területét a tágas fennsíkok, helyenként röghegységek jellemzik. A legmagasabb pontja, a Monte Binga (2436 m) a zimbabwei határnál található.
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország legnagyobb folyója a Zambézi. A tanzániai határnál folyik a Romuva, a Save és a Limpopo-folyó. Mindegyik az Indiai-óceánba ömlik. Legnagyobb tava a Nyasza-tó
Éghajlat[szerkesztés]
Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Két évszak, a száraz és az esős évszak váltakozik. Az esős évszak november és április között van, ekkor 700–1500 mm csapadék hullik. A száraz évszak május és október között van. A hőmérséklet egész évben 25-30 °C között változik. Az éjszakák 15-20 °C-osak.
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
Az éghajlat és a csapadékmennyiség következtében a jellemző növényzet a szavanna.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
- Banhine Nemzeti Park, Parque Nacional de Banhine - 7000 km² Link: http://www.actf.gov.mz/parque_banhine.html
- Bazaruto Nemzeti Park, Parque Nacional do Bazaruto - 1600 km²
- Gorongosa Nemzeti Park, Parque Nacional da Gorongosa 5370 km² Link: Parque Nacional da Gorongosa
- Limpopo Nemzeti Park, Parque Nacional do Limpopo - 10 000 km² Link: http://www.actf.gov.mz/parque_limpopo.html
- Quirimbas Nemzeti Park, Parque Nacional das Quirimbas - 7500 km²
- Zinave Nemzeti Park, Parque Nacional do Zinave - 6000 km² Link: http://www.actf.gov.mz/parque_zinave.html
Történelem[szerkesztés]
Mozambiki partvidéken a 10. században arabok telepedtek le, akik arannyal, elefántcsonttal és rabszolgákkal kereskedtek. Az ország belsejében a 15. században az aranybányákkal rendelkező, gazdag Monomopata (Zimbabwe) bantu birodalom áll fenn.
Az országot 1498-ban Vasco da Gama fedezte fel. Az ország székhelye Mozambik szigete lett (Ilha de Moçambique). A portugál uralom lassan terjeszkedett nyugat felé. Aranyat és rabszolgát kutató kereskedők és kalandorok terjesztették, akik nagyfokú autonómiát élveztek a központi hatalommal szemben. A 20. század elejére Mozambik igazgatása brit tőkével működő nagy magántársaságok kezébe került. Ilyenek: Mozambique Company, Zambezi Company, Niassa Company. Ezek vasútvonalakat építettek a szomszédos országokba, és munkaerőt exportáltak - gyakran erőszakkal - a közeli brit gyarmatok és Dél-Afrika bányáiba és ültetvényeire. 1917-ben a németek foglalták el az országot. 1919-ben lett ismét Portugália gyarmata. 1951. június 11-én Portugália tengerentúli tartománya lett, majd 1973-ban portugál-mozambiki átmeneti kormány alakult.
1975. június 25-én nyerte el függetlenségét. 1976-ban polgárháború robbant ki a kormányzó párt és a jobboldali erők között, amely 1992-ben fejeződött be. A központi kormányt a Szovjetunió és a többi szocialista ország támogatta. Szocialista irányzatú politikát folytatott, de akkoriban hatalma csak a városokra terjedt ki. Helyzete akkor változott meg, amikor ellenségei fő támogatói - Rhodesia és Dél-Afrika - alapvető változáson estek át, majdnem ugyanakkor azonban a Szovjetunió is eltűnt. Az ország 1990-ben lett köztársaság. Új alkotmányt fogadtak el, majd 1994-ben megtartották az első többpárti választásokat. Egy évvel később Mozambikot felvették a brit Nemzetközösségbe annak ellenére, hogy sohasem volt brit gyarmat, gazdasági kapcsolatai azonban a környező országokhoz kötik. 2008-ban nagyon súlyos áradások voltak Mozambikban, ami rengeteg ember halálát okozta.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási felosztás[szerkesztés]
Mozambik 10 tartományra és a főváros területére oszlik, amelyek a következők:
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]
Mozambikban kb. 78 népcsoport él, akik több mint 40 féle nyelvet beszélnek. Az ország etnikumai: 47% makua, 23% tsonga, 12% malawi, 11% shona, 4% yao, 1,7% kínai.
Az ország hivatalos nyelve a portugál. Ezenkívül a makonde, a makau, a csicseva, a malawi, a sena, a ndau, a tswa, a tsonga és a nyungwe nyelvet[2] beszélik.
A lakosság 20%-a muzulmán, 30%-a keresztény és 50%-a törzsi vallású.
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Az ország gazdasága rendkívül elmaradott, amely az 1994-ben lezárult, 20 éven át tartó polgárháborúnak köszönhető. A legkevésbé fejlett országok egyike.
Mezőgazdaság[szerkesztés]
A mezőgazdaság kevés árut termel. Fő exportcikke a kesudió, amelyből a világpiac fő ellátója.
Az északi országrészen kevés gyapotot és szizált, a belső országrészen kukoricát és kölest, a parti síkságon rizst termesztenek, de ezek mennyisége csak a lakosság részére elegendő.
A Zambézi és a Limpopo torkolatvidékén cukornádültetvények találhatók.
A Mozambiki-felföld falvaiban legeltető szarvasmarha- és kecsketartás jellemző.
Szerény méretű fakitermelés is van az országban.
Ipar[szerkesztés]
Ásványkincsei: vasérc, bauxit, színesércek, de a források szinte feltáratlanok. Kevés kőszenet is bányásznak.
A Zambézi folyó Cabora Bassa zuhatagánál működik a legnagyobb vízerőmű, amelyből a Dél-afrikai Köztársaságba is továbbítanak elektromos áramot.
A fővárosban, Maputoban élelmiszer-feldolgozó, pamutfonó- és szövőüzemek, valamint cementgyár, kőolaj-finomító és acélöntöde működik .
Kereskedelem[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Az ország nagy kikötői: Maputo, Beira, Quelimane, Lumbo és Nacala.
Kultúra[szerkesztés]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Mozambikban a felnőttek fele nem tud olvasni és írni. A nők 66%-a analfabéta.
Az országnak 4 egyeteme van, kettő az állam (Eduardo-Mondlane-Egyetem, Pädagogische Egyetem Maputo) és kettő félig az állam tulajdona (Beirai Katolikus Egyetem és Mussa Bin Bik Egyetem).
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Kulturális világörökség[szerkesztés]
Mozambique szigete, illetve az azon épült város volt a portugál gyarmatosítás korában Mozambik központja. Akkor nem tartozott a gyarmathoz a mai ország belső területe, viszont a városból igazgattak portugál támaszpontokat a mai Tanzániában és Kenyában. Ez ekkor épült erődöt és várost az UNESCO kulturális világörökséggé nyilvánította.
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
Sport[szerkesztés]
Olimpia[szerkesztés]
Média[szerkesztés]
A legfontosabb rádióadó a Rádio Moçambique. Az állami televíziók a TVM (Televisão de Moçambique), 1 Kanal.
Napilapok: Notícias (Maputo), Diário de Moçambique, Faxzeitungen Mediafax, Imparcial és Vertical. Hetilapok: Domingo, Zambeze, Savana, Demos, Jornal da Tarde Politische Zeitschrift Tempo
Ünnepnapok[szerkesztés]
| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév napja |
| Február 3. | Mozambiki hősök napja |
| Április 7. | A mozambiki nők napja |
| Május 1. | A munka ünnepe |
| Június 25. | A függetlenség napja |
| Szeptember 7. | A győzelem napja |
| Szeptember 25. | A hadsereg napja |
| Október 4. | A béke napja |
| December 25. | A család napja |
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ A kormány portálja
- ↑ Bikfalvi Géza: Magyar jezsuita misszionáriusok Afrikában Levéltári tallózó 2005. október
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||
|
||||||||||
|
|||||||||||||

