Nílusi krokodil

Nílusi krokodil
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Krokodilok (Crocodilia) Család: Krokodilfélék (Crocodylidae) Nem: Crocodylus Faj: C. niloticus
Tudományos név
Crocodylus niloticus (Laurenti, 1768)
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Nílusi krokodil témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nílusi krokodil témájú médiaállományokat.

Portré

A nílusi krokodil (Crocodylus niloticus) a hüllők (Reptilia vagy Sauropsida) osztályába a krokodilok (Crocodilia) rendjébe és a krokodilfélék (Crocodylidae) családjába tartozó faj.

Elterjedése

Afrikában a Szaharát és a kontinens déli részét kivéve mindenhol előfordul. Madagaszkáron is megtalálható. Melegvizű folyópartokon, vagy tavaknál él, a víz kiszáradása esetén elvándorol.

Alfajai

Hatalmas elterjedési területéből adódóan hét alfaját különítik el, ezek a következők:

• Crocodylus niloticus niloticus – etióp nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus pauciscutatus – kenyai nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus africanus – kelet-afrikai nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus suchus – közép-afrikai nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus chemses – nyugat-afrikai nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus corviesi – dél-afrikai nílusi krokodil
• Crocodylus niloticus madagascariensis – madagaszkári nílusi krokodil

Megjelenése

A nílusi krokodil és az ember méretének összehasonlítása

Átlagos hossza 4-6 méter, de 7 méteres példány is előfordul. Testtömege a 700 kilogrammot is elérheti.Rejtőszíne:Felül barnászöld,a hasi oldalon szennyes sárga.

Életmódja

Nem nevezhetőek társas állatoknak, annak ellenére, hogy néha csoportosan vadásznak. Bár élőhelyükön viszonylag kis területen több egyed is él, ám egymással szemben nagyon territoriálisak, és egy adott folyószakaszon, vagy tavi partszakaszon szigorú rangsor alakul ki közöttük. A felnőtt egyedeknek gyakorlatilag nincs természetes ellenségük, ám a tojásokra és a fiatalokra a varánuszoktól a mongúzokon át a hiénákig sok állat jelent veszélyt.

A fiatalok eleinte vízi gerinctelenekkel táplálkoznak, de hamarosan áttérnek a kisebb gerincesek (halak, kétéltűek, hüllők) fogyasztására.

A kifejlett állatok nagy testű emlősöket is zsákmányul ejtenek: antilopokat, zebrákat, fiatal vízilovakat, de akár nagymacskákat is sőt, néha embert is zsákmányolhatnak. Táplálékuk nagy részét azonban még ekkor is halak és egyéb kisebb gerincesek képezik. Gyakran előfordul, hogy csapatosan vadásznak. Így például előfordul, hogy több egyed együtt tereli össze a halakat, majd a köztük meglévő rangsor alapján fogyasztanak az összeterelt halrajból.

Erős állkapcsával megragadja, majd a víz alá húzza áldozatát és az ott megfullad. Mivel rágni nem tud, a nagyobb állatokat többen összefogva tépik szét, jellegzetes halálforgás közben. A krokodiloknak szélsőséges hőmérsékletet kell elviselnie. Ha hideg van, a parton szundikál, a forró nap elől az árnyékba menekül vagy a vízbe merül.Változó a testhőmérséklete.

Szaporodása

A krokodilok ivarérettsége nem a kor, hanem a testméret függvénye. A nőstények kb. 2,6, míg a hímek kb. 3,1 méteresen lesznek ivarérettek, általában 6-7 éves korukra. A párzási idő többnyire novembertől decemberig tart. A párzás után két hónappal a nőstények a víztől néhány méterre, a parti homokba ássák mintegy 50 cm mély fészküket. A 25-50 fehér, kemény héjú tojást az anyaállat 90 napig őrzi. A tojásból kikelő krokodil nemét a költési hőmérséklet határozza meg. 30 °C alatti hőmérsékleten kizárólag nőstények, 33,9 °C felett pedig csak hímek jönnek világra. A kikelt kis krokodilok 30 centiméteresek, az anya félelmetes fogaival összeszedi a kicsiket és a folyóhoz szállítja őket. Az anya akár két évig is védelmezi utódait. Csak néhány példány éli meg a felnőtt kort.

Nílusi krokodilok

és tojásaik

Természetvédelmi helyzete

Bár egyes területeken számuk megfogyatkozott, a megfelelő védelemnek is köszönhetően nem tekinthetőek veszélyeztetett fajnak. Vadon élő állományukat mintegy 250 000-500 000 példány alkotja. Az emberek azonban sok helyen vadásszák: elsősorban a bőrük miatt, másrészt pedig azért, mert veszélyt jelenthetnek rájuk és háziállataikra. Többnyire visszaszorulóban van a bőrükkel való illegális kereskedelem. Megfelelő természetvédelmi programok jelenleg elsősorban Kelet- és Dél-Afrikában zajlanak, a jövőben mindenképpen szükséges lenne ezek kiterjesztése Közép- és Nyugat-Afrikára.

Krokodilok és az ember

Alvó krokodil

Az ókori Egyiptomban a krokodilt egyaránt gyűlölték és tisztelték, templomokban tartották, istenekként tisztelték, haláluk után pedig őket is bebalzsamozták.

A krokodilok állatkerti tartására a látogatók részéről – legalábbis a hüllők közül – a legnagyobb az igény. Hatalmas méretükkel, valamint ragadozó – sőt, akár emberevő – voltuk miatt lenyűgözik az embereket. Emellett azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a krokodilok több faja az emberi tevékenységek hatására lett veszélyeztetett, így a nílusi krokodil bemutatása is környezettudatos viselkedésre nevel. A nílusi krokodil világszerte gyakori állatkerti állatnak számít, Magyarországon azonban csak két állatkertben láthatóak: Budapesten és Debrecenben.

Képek

• 
• 
• 
• 

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)
• Sulinet.hu
• Bioport
• Angol nyelvű fajleírás