Szlovénia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija
Repubblica di Slovenia
 Szlovénia zászlaja
Szlovénia zászlaja
 Szlovénia címere
Szlovénia címere
Nemzeti himnusz: Zdravljica
EU-Slovenia.svg

Fővárosa Ljubljana
é. sz. 47° 26′, k. h. 19° 15′
Államforma köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök Borut Pahor
Miniszterelnök Alenka Bratušek
Hivatalos nyelv szlovén, olasz¹, magyar¹
Függetlenség
 -kikiáltása
 -elismerése Jugoszláviától

1991. június 25.
1992

EU-csatlakozás 2004. május 1.
Tagság Az ENSZ, az EU, a NATO
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 147
Becsült 2 061 259 [1] fő (2014. jan.)
Rangsorban 147
Népsűrűség 100 fő/km²
GDP
Földrajzi adatok
Terület 20 273 km²
Rangsorban 150
Víz 0,6%
Időzóna CET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel SLO
Hívószám 386
Internet TLD .si

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.[2]) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kamnik Alpok

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Növény- és állatvilág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt vakond is él. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisded cickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barna medve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó, magasabb területeken a balkáni zerge.

Környezetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, amelyek 1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, (szlovénül „Brižinski spomeniki”). A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

A középkorban az akkori szlovénségnek - egyesek szerint - negyede Magyarországon élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)

A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett, de a támadás nem volt intenzív és határozott. Kevesebb mint két hétnyi harc után július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. Kellett ehhez még a két szomszédos ország, Ausztria és Olaszország határozott fellépése, akik nem akarták, hogy a háború rájuk is átterjedjen. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-jétől az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

Államszervezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A parlament épülete, Ljubljana

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági-, szociális-, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak is. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

Közigazgatási felosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia a tervek szerint 12 régióra (regija) lesz felosztva. A mostani közigazgatási rendszer szerint az ország 210 községre (občina) oszlik, melyek közül 11 úgynevezett városi község (mestna občina).

Szlovénia régiói
  1. Gorenjska (Hegyvidék)
  2. Goriška ("Gorizia")
  3. Jugovzhodna Slovenija (Délkelet-Szlovénia)
  4. Koroška ("Karintia")
  5. Notranjsko-kraška (Belső-Karszt)
  6. Obalno-kraška (Partmenti-Karszt)
  7. Osrednjeslovenska (Közép-Szlovénia)
  8. Podravska (Drávavidék)
  9. Pomurska (Muravidék)
  10. Savinjska (Savinja-vidék)
  11. Spodnjeposavska (Also-Szávamente)
  12. Zasavska
Szlovénia régiói

Politikai pártok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2008 szeptemberében megtartott parlamenti választásokon balközép és liberális pártok szereztek parlamenti többséget, felváltva a megelőző négy év jobbközép koalíciós hatalmát. A választások után az SD, a Zares, a DeSUS és az LDS alakított kormányt Borut Pahor (SD) vezetésével.

A választás a parlament alábbi összetételét eredményezte:

Párt Irányzat Mandátum
Szociáldemokraták (SD) balközép 29
Szlovén Demokrata Párt (SDS) jobbközép 28
Zares - Új Politika balliberális 9
Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS) balközép 7
Szlovén Nemzeti Párt (SNS) radikális jobboldali nacionalizmus 5
Szlovén Néppárt - Szlovén Ifjúsági Párt (SLS-SMS) kereszténydemokrata 5
Liberális Demokrata Párt (LDS) centrista liberális 5
Nemzeti kisebbségek képviselői (magyar és olasz) 1-1

Védelmi rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP/fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Népesség: 2 061 000 (2013)
  • Népsűrűség: 100 fő/km²
  • Születéskor várható élettartam: férfiak 73,25 év, nők 80,84 év.
  • 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
  • 15-64 éves korig terjedő lakosság: 70%
  • 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
  • Népességnövekedés: -0,088%

Legnépesebb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Novo mesto, Délkelet-Szlovénia legnagyobb városa

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.

Lásd még: Muravidéki magyarok.

Szociális rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ szlovénjainak több mint 60%-a vallásosnak tartja magát (jórészt keresztény, kisebb arányban muzulmán és más vallásúnak). Szlovénia lakosságából 57,8% vallja katolikusnak magát, 1991-ben még 71% volt a számarányuk. 2002-ben már 15% nem közölte vallási hovatartozását, 7%-nak volt ismeretlen a vallása, míg 1991-ben ez az arány kétszer akkora volt. 10,1% mondja magáról, hogy ateista. Korábban még 3,5% vallott agnosztikus nézeteket, 2002-ben már nem találtak ilyet. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, amely az országban élő montenegrói és szerb kisebbség. A muzulmánok 2,4%-os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt a reformáció. A fennmaradó 0,3% egyéb vallásokból áll, ezek között van a református, szintén jobbára a Muravidéken.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovénia híres szülöttei Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész és Jurij Vega matematikus. Az első szlovén költő Valentin Vodnik volt. Legnevesebb poétájuk, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren, a legnépszerűbb pedig Simon Gregorčič katolikus pap volt. A legnagyobb szlovén író Ivan Cankar volt; a világszerte ismert építész, pedig Jože Plečnik [3] volt.

Iskolarendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Iskola előtti nevelés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola előtti (1-6 éves kor) képzési formák nem kötelezőek. Az óvodás korúak képzési tervét két szakaszra bontják: az 1-3, illetve a 3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.

Általános Iskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt. A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilenc éves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.

Középiskola[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gimnázium célja a tanulók felsőoktatási tanulmányaira való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, amelynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják-tudják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai képzés elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok kétkezi munkára való felkészítése.

Oktatási rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene- és tánc intézményei

Művészetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néptáncosok hagyományos öltözetben

Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

Hagyományok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Konyhaművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Változatos szlovén ételek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédaik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.

A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.

Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyasételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olívaolajat.

A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és a barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.

Turizmus, látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2010-es vb-n az USA elleni meccsen

Szlovénia sportélete az ország fiatalságához képest igencsak jelentős világviszonylatban is.

Akárcsak más országokban, Szlovéniában is népszerű a labdarúgás, bár kiugró eredményekkel nem rendelkezik az ország. A labdarúgó-válogatottjuk eddig egy Európa-bajnokságon és két világbajnokságon vett részt. A 2000-es EB-n a spanyol, a jugoszláv és a norvég csapattal került egy csoportba, s a harmadik helyet szerezte meg. A csapat legeredményesebb játékosa a három találatig jutó Zlatko Zahovič volt, aki máig a legtöbb alkalommal lépett pályára a válogatottban (80) és a legtöbb találatot is jegyzi (35). A 2002-es vb-n 0 ponttal zárt a spanyol, a paraguay-i és a dél-afrikai csapat mögött. Az ország első vb találatát Sebastjan Cimirotič szerezte.

A nyolc évvel későbbi dél-afrikai vb-n is részt vehetett, miután a pótselejtezőn kiverte a jóval esélyesebb Oroszországot. A csoportkör jelentette ezen a tornán is a végállomást, miután egy győzelemmel, egy döntetlennel és egy vereséggel zártak az Egyesült Államok és Anglia mögött.

Maze a vancouveri olimpiai dobogón.

Manapság a legelismertebb szlovén labdarúgók közé tartozik az olasz Internazionale kapusa Samir Handanovič és a holland PSV Eindhovenben játszó csatár Tim Matavž. Az olimpiai játékokon hat nyári és hat téli részvétellel büszkélkedhet. A nyári játékokon eddig négy aranyérmet szereztek hat ezüst és kilenc bronz mellett. Legsikeresebb sportáguk az evezés öt éremmel. Az ország az első aranyát is ebben a sportágban nyerte a 2000-es játékokon Iztok Čop és Luka Špik révén. További érmeket szereztek szlovén sportolók még atlétikában, cselgáncsban és sportlövészetben. Híres atlétájuk a kalapácsvető Primož Kozmus, aki eddig egy aranyat és egy bronzot nyert az olimpiákon, s a világbajnokságokon is szerzett minden éremből egyet.

Kopitar az USA elleni vb meccsen 2008-ban.

A téli olimpiákon, akárcsak a nyári játékokon, 1992 óta vesznek részt, 2014-ig aranyéremet nem nyertek, de két ezüst- és öt bronzérem gyarapítja eredménylistájukat. Legeredményesebb sportolójuk a 2014-es, Szocsiban megrendezett olimpián az ország első aranyérmét megszerző, a 2010-ben két ezüstöt szerző alpesi síző Tina Maze, aki a világbajnokságokon eddig két aranyérmet nyert (2011 és 2013), s megnyerte a 2013-as alpesisí-világkupát.

Az országban szintén népszerű a jégkorong. Az olimpiákon eddig a férfi válogatottjuk nem vehetett részt, de a szocsi olimpiára már kvalifikálták magukat. A világbajnokságok legmagasabb csoportjában már szerepeltek, de általában ingáznak ezen csoport és a Division I között. Rendkívül népszerű, s világszerte elismert játékosuk a Los Angeles Kings-szel Stanley-kupát nyerő Anže Kopitar. Női válogatottjuk a Division II és Division III között ingázik.

Ezenkívül fontos sportágak még a kézilabda és a kosárlabda. Az előbbi sport képviselői közül a férfiak tekinthetők eredményesebbeknek. 1994 óta csak az 1998-as, olaszországi EB-n nem vettek részt, legjobb eredményük a Szlovéniában 2004-ben megrendezett EB-n elért második hely. A vb-ken 1993 óta öt alkalommal nem vettek részt, legjobb eredményük a 2013-as negyedik hely. Az olimpiákon két alkalommal, 2000-ben és 2004-ben szerepeltek, előbbin a nyolcadikok lettek. Legjobb klubcsapataik az RK Celje Pivovarna Laško és az RK Gorenje Velenje, melyek rendszeres résztvevője a Bajnokok Ligájának. Magyarországon ismernek számít a korábban a Barcelona és a Szeged csapatánál is játszó Luka Žvižej. A nők négy-négy vb-n és EB-n vettek részt, előbbieken a 2003-as nyolcadik, utóbbiakon a 2004-es kilencedik pozíció számít a legjobbnak. Klubcsapataik közül kiemelkedik a korábban számos magyart is alkalmazó, kétszeres BL győztes (2000–2001, 2002–2003) Krim Ljubljana. Leghíresebb játékosuk a hazánkban is megforduló Ana Gros.

Kosárlabdázás tekintetében is a férfiak a sikeresebbek, mivel a nők még nem vettek részt sem olimpián, sem vb-n, sem EB-n. A férfiak 1993 óta minden EB-n szerepelhettek, legjobb eredményük a 2009-es lengyelországi negyedik hely. A vb-ken 2006 óta pattogtatnak, 2010-ben a nyolcadikok lettek. Olimpián még ők sem szerepeltek. Leghíresebb játékosaik: Jaka Lakovič, Goran Jagodnik.

Ünnepnapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum Magyar név Szlovén név Megjegyzés
Január 1. és 2. Újév Novo leto  
Február 8. Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep Prešernov dan, slovenski kulturni praznik France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
Húsvét vasárnap és hétfő Velika noč in velikonočni ponedeljek Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27. A megszállók elleni felkelés napja Dan upora proti okupatorju Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2. A munka ünnepe Praznik dela  
Pünkösd vasárnapja Binkoštna nedelja Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25. A szlovén állam ünnepe Dan državnosti A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15. Nagyboldogasszony napja Marijino vnebovzetje (veliki šmaren) Munkaszüneti nap
Október 31. A reformáció napja Dan reformacije Munkaszüneti nap
November 1. Az Emlékezés napja Dan spomina na mrtve Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25. Karácsony Božič Munkaszüneti nap
December 26. A függetlenség napja Dan neodvisnosti Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat.
  1. hivatalos népességmérő óra
  2. :: Vajdaság MA - délvidéki hírportál
  3. (1872-1957) Ljubljana; Plečnik működött Bécsben, Prágában, Belgrádban, Zágrábban és Ljubljanában