Szlovénia

Szlovén Köztársaság
Republika Slovenija Repubblica di Slovenia
Szlovénia zászlaja Szlovénia címere
Nemzeti himnusz: Zdravljica
Fővárosa	Ljubljana
é. sz. 47° 26′ k. h. 19° 15′47.4333333333, 19.25
Államforma	köztársaság
Vezetők
Köztársasági elnök	Danilo Türk
Miniszterelnök	Janez Janša
Hivatalos nyelv	szlovén, olasz¹, magyar¹
Függetlenség  -kikiáltása  -elismerése Jugoszláviától	1991. június 25. 1992
EU-csatlakozás	2004. május 1.
Tagság	Az ENSZ, az EU, a NATO
Népesség
Népszámlálás szerint	ismeretlen +/-
Rangsorban	142
Becsült	2 050 000 fő (2009)
Rangsorban	142
Népsűrűség	100 fő/km²
GDP
Földrajzi adatok
Terület	20 273 km²
Rangsorban	150
Víz	0,6%
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.
Pénznem	Euró (EUR)
Nemzetközi gépkocsijel	SLO
Hívószám	386
Internet TLD	.si
Ausztria Mo. Horvátország Ol. B.-H. LJUBLJANA Maribor Ptuj Velenje Celje Kamnik Trbovlje Novo mesto Jesenice Kranj Nova Gorica Koper Mura Mura Dráva Dráva Száva Adriai- tenger Triglav

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el. Nyugaton Olaszország, délnyugaton az Adriai-tenger, délen és keleten Horvátország, északkeleten Magyarország, északon Ausztria határolja. (Horvátországgal határvitában áll, különösen tengeri határait illetően.) Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, 2004. május 1-je óta tagja az Európai Uniónak. 2007. január 1-jén csatlakozott az eurózónához.

Földrajz

Szlovénia tájegységei

██ Alpok-Előalpok

██ Pannon-síkság

██ Dinári-hegység-Karszt

██ Mediterráneum

Kamnik Alpok

Triglav-hegy

Négy nagy európai földrajzi régió találkozik az országban: az Alpok, a Dinári-hegység, a Kárpát-medence és a Mediterráneum. Szlovénia legmagasabb hegycsúcsa a Triglav (2864 m); az ország átlagos tengerszint feletti magassága 557 m. Az ország kb. felét (10 124 km²) erdő borítja, ezzel Szlovénia az erdőterület nagysága alapján a harmadik helyen áll Európában, Finnország és Svédország után. A terület 5593 négyzetkilométere rét, legelő, 2471 km² pedig mezőgazdasági terület; ezenkívül van 363 km²-nyi gyümölcsös és 216 km² szőlőültetvény.

Vízrajz

Vízfolyásokban, tavakban gazdag. A Triglav-hegy lábánál ered a Száva, s mellékfolyók vizével gyarapodva szeli át. A nyugati határvidék bővizű folyója a Soča (Isonzó), Olaszországban ömlik az Adriai-tengerbe. Az Alpok lábánál jégkori végmorénák mögött festői tavak, magashegységekben apró jég vájta tavak, tengerszemek alakultak ki.

Növény- és állatvilág

Az Euro-turáni faunavidéken találkozik a keleti sün és az európai sün. Itt vakond is él. Megtalálható a legkisebb európai emlős, a kisded cickány. A ragadozók közül előfordul a farkas, aranysakál, barna medve, nyest, vidra és a nyuszt. A patások közül jellemző az őz, gímszarvas, vaddisznó magasabb területeken a balkáni zerge.

Történelem

Feltételezések szerint a mai szlovén nép szláv ősei a 6. században telepedtek le először a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és a mai Szlovénia területén. A 7. században jött létre az első szlovén állam Karantánia. 745-ben Karantánia a Frank Birodalom részévé vált, a szlávok többsége pedig lassan felvette a kereszténységet.

Az első, latin írásos szlovén nyelvemlékek, amelyek 1000 körül keletkeztek a Freising-kéziratok, (szlovénül „Brižinski spomeniki”). A 14. század során a legtöbb szlovén terület a Habsburgok birtokába került.

A középkorban az akkori szlovénségnek - egyesek szerint - negyede Magyarországon élt.

Az Osztrák–Magyar Monarchiában szlovének lakták Krajna, Görz, Muravidék és Gradišče nagy részét, valamint Isztria, Karinthia és Stájerország egyes területeit. (szlovénül: Kranjsko, Goriško, Prekmurje, Gradišče, Istra, Koroško, Štajersko)

A Monarchia 1918-as összeomlása után a szlovének a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatlakoztak, amely 1929-ben a Jugoszláv Királyság nevet vette fel. A második világháború alatt az ország német, olasz és magyar megszállás alatt állt 1941–1945 között. A világháború után a királyság népköztársasággá alakult. 1991. június 25-én Szlovénia kikiáltotta Jugoszláviától való függetlenségét, amit a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) beavatkozása követett. Július 7-ére elhallgattak a fegyverek, véget ért a szlovéniai tíznapos háború. A NATO-ba 2004. március 29-én, az Európai Unióba 2004. május 1-jén lépett be, 2007. január 1-jétől pedig a hivatalos fizetőeszköz az euró. Az ország 2008. január 1-jétől az Európai Unió soros elnöke volt fél évig, elsőként töltötte be ezt a tisztet a 2004-ben csatlakozott 10 új tagállam közül.

Államszervezet

Danilo Türk köztársasági elnök

A szlovén államfő az elnök, akit 5 évente, népszavazással választanak. Ebben a szerepkörben a miniszterelnök és a kormány segíti, akiket a parlament választ.

A kétkamarás szlovén parlament a Nemzetgyűlésből (Državni zbor) és a Nemzeti Tanácsból (Državni svet) áll. A 90 fős nemzetgyűlés tagjait részben közvetlenül, részben listás szavazatok alapján választják. A Nemzeti Tanács 22 tagja gazdasági-, szociális-, és további érdekcsoportok jelöltjeiből áll, valamint 1-1 képviselője van a két hivatalos nemzeti kisebbségnek, a magyaroknak és olaszoknak is. Parlamenti választásokat 4 évente rendeznek.

Az országban élő két kisebbség (az olaszok és a magyarok) jogait az alkotmány határozza meg, lehetőséget adva az anyanyelv széles körű használatára is.

Közigazgatási felosztás

Szlovénia a tervek szerint 12 régióra (regija) lesz felosztva. A mostani közigazgatási rendszer szerint az ország 210 községre (občina) oszlik, melyek közül 11 úgynevezett városi község (mestna občina).

Szlovénia régiói
Gorenjska (Hegyvidék) Goriška ("Gorizia") Jugovzhodna Slovenija (Délkelet-Szlovénia) Koroška ("Karintia") Notranjsko-kraška (Belső-Karszt) Obalno-kraška (Partmenti-Karszt) Osrednjeslovenska (Közép-Szlovénia) Podravska (Drávavidék) Pomurska (Muravidék) Savinjska (Savinja-vidék) Spodnjeposavska (Also-Szávamente) Zasavska

Politikai pártok

A 2008 szeptemberében megtartott parlamenti választásokon balközép és liberális pártok szereztek parlamenti többséget, felváltva a megelőző négy év jobbközép koalíciós hatalmát. A választások után az SD, a Zares, a DeSUS és az LDS alakított kormányt Borut Pahor (SD) vezetésével.

A választás a parlament alábbi összetételét eredményezte:

Párt	Irányzat	Mandátum
Szociáldemokraták (SD)	balközép	29
Szlovén Demokrata Párt (SDS)	jobbközép	28
Zares - Új Politika	balliberális	9
Szlovén Nyugdíjasok Demokrata Pártja (DeSUS)	balközép	7
Szlovén Nemzeti Párt (SNS)	radikális baloldali nacionalizmus	5
Szlovén Néppárt - Szlovén Ifjúsági Párt (SLS-SMS)	kereszténydemokrata	5
Liberális Demokrata Párt (LDS)	centrista liberális	5
Nemzeti kisebbségek képviselői	(magyar és olasz)	1-1

Gazdaság

A régió országai közül Szlovéniában legmagasabb a GDP / fő arány. A gazdaság stabil, de a privatizáció és a tőkepiac területein még további reformok szükségesek. A fő exportpartnerek az Európai Unió országai.

Népesség

Ljubljana

Általános adatok

• Népesség: 2 050 000 (2009)
• Népsűrűség: 100 fő/km²
• Születéskor várható élettartam: férfiak 73,25 év, nők 80,84 év.
• 0-14 éves korig terjedő lakosság: 14%
• 15-64 éves korig terjedő lakosság: 70%
• 65-X éves korig terjedő lakosság: 16%
• Népességnövekedés: -0,088%

Legnépesebb települések

Novo mesto, Délkelet-Szlovénia legnagyobb városa

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szlovénia etnikai csoportjai a szlovének (89%), a volt Jugoszlávia népei (horvátok, szerbek, bosnyákok; összesen 10%) és magyarok, illetve olaszok (0,5%–0,5%). A magyarok az északkeleti Muravidék tájegységen élnek.

A hivatalos nyelv a szlovén, amely a szláv nyelvek közé sorolható. A magyar és olasz határ melletti területeken a magyar és az olasz nyelv is hivatalos.

Lásd még: Muravidéki magyarok.

Vallás

A világ szlovénjainak több mint 60%-a vallásosnak tartja magát (jórészt keresztény, kisebb arányban muzulmán és más vallásúnak). Szlovénia lakosságából 57,8% vallja katolikusnak magát, 1991-ben még 71% volt a számarányuk. 2002-ben már 15% nem közölte vallási hovatartozását, 7%-nak volt ismeretlen a vallása, míg 1991-ben ez az arány kétszer akkora volt. 10,1% mondja magáról, hogy ateista. Korábban még 3,5% vallott agnosztikus nézeteket, 2002-ben már nem találtak ilyet. Ezenkívül az ország lakosságának 2,3% ortodox, amely az országban élő montenegrói és szerb kisebbség. A muzulmánok 2,4%-os átlagát is jobbára a bosnyákok és albánok teszik ki. Az evangélikusok száma 0,8%, sokuk a Muravidéken él, amely magyar közigazgatás alatt állt évszázadokig, így ott könnyebben terjedt a reformáció. A fennmaradó 0,3% egyéb vallásokból áll, ezek között van a református, szintén jobbára a Muravidéken.

Kultúra

Szlovénia híres szülöttei Jozef Štefan fizikus, Franc Miklošič nyelvész, és Jurij Vega matematikus. Az első szlovén költő Valentin Vodnik volt. Legnevesebb poétájuk, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren, a legnépszerűbb pedig Simon Gregorčič katolikus pap volt. A legnagyobb szlovén író Ivan Cankar volt; a világszerte ismert építész, pedig Jože Plečnik volt.

Iskolarendszer

Iskola előtti nevelés

Az iskola előtti (1-6 éves kor) képzési formák nem kötelezőek. Az óvodás korúak képzési tervét két szakaszra bontják: az 1-3, illetve a 3-6 éves gyerekek számára, és hat fő tevékenységi területet ölel fel: testmozgás, nyelv, művészet, természet, társadalom és matematika.

Általános Iskola

Az általános iskolai képzés időtartama az 1999/2000-es tanévtől 9 évre nőtt. A gyerekek hatodik életévük betöltésének évében kezdik meg tanulmányaikat. A kilenc éves tanulmányi idő három hároméves szakaszra oszlik.

Középiskola

A gimnázium célja a tanulók felsőoktatási tanulmányaira való felkészítése. A tanulmányi idő hossza négy év, amelynek végeztével a tanulók érettségi vizsgát tesznek. Azon diákoknak, akik nem akarják-tudják tanulmányaikat felsőfokú intézményben folytatni, lehetőségük van szakmai képzés elvégzésére. A szakközépiskolák és a szakmunkásképzők célja a diákok kétkezi munkára való felkészítése.

Oktatási rendszer

könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene- és tánc intézményei

Művészetek

• Építészet
• Képzőművészetek
• Irodalom: Legnevesebb költőjük, a szlovén Petőfiként ismert France Prešeren.
• Filmművészet
• Zene

Lásd még Híres szlovének listája, Szlovénia zenéje.

Konyhaművészet

Változatos szlovén ételek

A szlovénok sok mindent átvettek szomszédaik étkezési szokásaiból. Az északi tájakon az osztrák, a tengerparton az olasz, keleten a magyar konyha hatása érvényesül. Az évszázadokon keresztüli osztrák hatásra meghonosodtak a tésztafélék, a palacsinták, rétesek, kuglófok.

A disznósült, a savanyúkáposzta és a virsli is fontos alapanyaga a konyhaművészetnek. Igazi különlegesség a karsztvidéken a levegőn szárított sonka és kolbász.

Megtalálhatók a halételek és a tenger gyümölcsei, a vad- és szárnyasételek. Gyakran használják a mediterrán fűszereket, a fokhagymát és az olivaolajat.

A balkáni hatás délen érvényesül. A jól átsütött és a grillezett húsok sem hiányoznak az étlapról. Köretként burgonyát vagy tésztát esznek. Helyi specialitás a hajdinából készült galuska. Kedvelt a paradicsomsaláta és a barna babból, sárgarépából, káposztából, uborkából és zöldsalátából készített vegyes saláta. Ehhez friss fehér kenyeret adnak.

Ünnepnapok

Szlovéniában kétfajta ünnepnap létezik: nemzeti ünnepek és munkaszüneti napok. A nemzeti ünnepek az állammal kapcsolatosak, ekkor hivatalos rendezvényeket tartanak és kitűzik a nemzeti zászlót. A munkaszüneti napok általában katolikus vallási ünnepek, mint a karácsony vagy a húsvét, ekkor munka- és tanítási szünet van, de nincs állami ünnepség.

Dátum	Magyar név	Szlovén név	Megjegyzés
Január 1. és 2.	Újév	Novo leto
Február 8.	Prešeren-nap, szlovén kulturális ünnep	Prešernov dan, slovenski kulturni praznik	France Prešeren szlovén költő halálának évfordulója, 1942 óta nemzeti kulturális ünnep
-	Húsvét vasárnap és hétfő	Velika noč in velikonočni ponedeljek	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Április 27.	A megszállók elleni felkelés napja	Dan upora proti okupatorju	Korábbi elnevezése a Felszabadítási Front napja (Dan Osvobodilne fronte); a német, olasz, magyar megszállás ellen harcoló Felszabadítási Front 1941-es alapításának emléknapja
Május 1. és 2.	A munka ünnepe	Praznik dela
-	Pünkösd vasárnapja	Binkoštna nedelja	Munkaszüneti nap, a dátum változó
Június 25.	A szlovén állam ünnepe	Dan državnosti	A függetlenség 1991-es kikiáltásának emléknapja
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Marijino vnebovzetje (veliki šmaren)	Munkaszüneti nap
Október 31.	A reformáció napja	Dan reformacije	Munkaszüneti nap
November 1.	Az Emlékezés napja	Dan spomina na mrtve	Halottak napja; korábban a szlovén elnevezés is ez volt (Dan mrtvih)
December 25.	Karácsony	Božič	Munkaszüneti nap
December 26.	A függetlenség napja	Dan neodvisnosti	Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja

Ezek mellett több kisebb és helyi ünnep is létezik.

Lásd még

• Szlovének Magyarországon

Külső hivatkozások

• Szlovénia – Official travel guide to Slovenia
• Szlovénia hójelentése magyarul
• A szlovén kormány honlapja (angolul)
• Szlovén turisztikai információk (angolul)
• Slovenia – Julian Alps&Triglav
• Tourist Office Dovje-Mojstrana
• Forum - Slovenia
• InfoSlovenia.be (információk Szlovénia) (angolul)
• Turisztikai információ Szlovéniáról
• Szlovénia domborzati térképe
• Fényképek Ljubljana-ról
• Szlovénia-sípálya.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szlovénia képgaléria.lap.hu - linkgyűjtemény
• Szlovénia.lap.hu - linkgyűjtemény