Minimálbér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A minimálbér (a magyar jogi szaknyelvbenkötelező legkisebb munkabér”) olyan napi, heti vagy havi munkabér, melyet a munkaadó köteles a munkavállaló számára hivatalosan, legálisan megfizetni munkaviszonya alatt. Azaz a minimálbér a legalacsonyabb, államilag megkövetelt munkadíj, amelyet egy bejelentett munkavállaló kaphat. Globálisan elterjedt forma, azonban mértéke és alkalmazásmódja eltérő, helyi jogszabályok, törvények szabályozzák.

Megítélése is eltérő: a támogatók szerint a minimálbér segít az életszínvonalat növelni, csökkenti a szegénységet és a vállalkozásokat még hatékonyabb működésre sarkalja. A minimálbért ellenzők szerint a mértéke gyakran túl magas ahhoz, hogy puszta hatékonyság-növeléssel kitermelhető legyen, így sokszor elbocsátásokhoz vezet, azaz növeli a munkanélküliséget. Különösen az alulképzett és hátrányos helyzetű munkavállalók számára hátrányos, akik ezzel kiszorulnak a legális munkaerőpiacról. Gyakorlatilag a minimálbér is hozzájárul a szegénység és a szürkegazdaság fennmaradásához, terjedéséhez.

A minimálbér mértékére évről évre javaslatokat tesz az ENSZ munkaügyi szervezete, az ILO (International Labour Organization) is.

Magyarországon 1989-től alkalmazzák a minimálbért, melynek mértéke folyamatosan változik: évente nő, azonban vásárlóerő-paritást (PPP) tekintve hol csökken, hol nő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közgazdasági modellek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kereslet-kínálat elemzése, ahogy azt számos közgazdasági tankönyv bemutatja, arra utal, hogy a minimumbér törvények munkanélküliséget kellene, hogy okozzanak mivel a munka árát az egyensúlyi bér szintje fölé kényszerítik.[1][2] (Munkabér egyensúlyi szintje = az a bérszint, amely mellett ugyanannyi munkaórát vennének a munkaadók, mint amennyit a munkavállalók eladnának.) Ennek oka, hogy az egyensúlyi szintnél magasabb bér mellett több ember szeretne munkát vállalni, mint amennyire a cégek igényt tartanak. A minimumbér bevezetése vagy emelése általában csak az alacsony képzettségű munkaerő piacára van hatással, mivel ezen piacra lehet igaz, hogy az egyensúlyi bérszint a minimálbér szintjén vagy alatta van. Ezzel szemben a magasan képzett munkaerő piacán az egyensúlyi bér túl magas ahhoz, hogy a minimálbér bevezetése vagy emelése hatással legyen rá. [3]

Más szóval az alap közgazdasági érvelés a következőket mondja az olyan jószágokról, mint a munka (vagy akár a búza): Valamely jószág árának mesterséges emelése a kínálatának növelése és keresletének csökkenése irányában hat. Az eredmény az adott jószág fölöslege. Ha a fölösleg búza, a kormány megveszi azt. Viszont mivel a kormány nem "veszi meg" (nem alkalmazza) a fölöslegként kialakuló munkaerőt, így a munkaerő-fölösleg munkanélküliség formájában jelenik meg, ami jellemzően magasabb minimálbér szabályozás esetén, mint anélkül.[4] Tehát a minimálbér növelése segíti azokat, akiknek a bére ezáltal megnő, viszont hátrányosan érinti azokat, akik nem jutnak munkához (vagy elveszítik állásukat), mert a vállalatok létszámleépítésbe kezdenek.

A minimálbér támogatói szerint azonban a helyzet jóval összetettebb annál, mint amit a fent leírt elmélet leképez. Az egyik bonyolító tényező a munkaerő piacán lehetséges monopszónia (azaz több eladós - egy vásárlós helyzet). Ilyenkor a munkáltatónak hatalmában áll meghatározni a bérszintet. Ezért legalább az elméleti lehetősége adott annak, hogy a minimálbér növelje a foglalkoztatottságot. S habár az egy-munkáltatós állapot aligha jellemző a legtöbb munkaerő piacra, más tényezők - aszimmetrikus információ, mobilitás korlátozottsága és a munkaerő értékesítés személyes jellege - a legtöbb cég számára bizonyos fokú bérmeghatározó pozíciót teremtenek.[5] Számos közgazdász inkoherensnek tartja az érvelést, mely szerint a munkaerő piac egyszerű kereslet-kínálat modelljére alapozva kijelenthető lenne, hogy a minimumbér csökkenti a foglalkoztatottság szintjét.[6][7][8]

Empirikus kutatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több száz közgazdasági kutatás igyekezett kimutatni, hogy a minimálbér bevezetésének ill. emelésének van-e, milyen irányú és mekkora hatása a foglalkoztatottságra. Neumark és Wascher (2007) meta-tanulmányukban (más tanulmányokat összefoglaló tanulmány) összesen 102, az 1990-es évek elejétől készült tanulmányt vettek górcső alá. Ezeknek fele (52) vonatkozott az USA-ra, a másik fele (50) egyéb OECD országokban, Latin-Amerikában és Indonéziában készített tanulmány volt.[9] Neumark és Wascher így összegezték eredményeiket: "A becslések széles sávban mozognak és ennek megfelelően nincs konszenzus a minimálbér-emelésnek az alacsony bérezésű foglalkoztatottságra gyakorolt hatását illetően. Azonban az a gyakran megfogalmazott állítás, miszerint az újabb kutatások nem támasztják alá a hagyományos nézetet, - azaz hogy a minimálbér csökkenti az alacsony bérűek foglalkoztatottságát - biztosan nem helytálló. Az általunk megvizsgált tanulmányok többsége a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt negatív hatásának viszonylag konzisztens, bár nem mindig statisztikailag szignifikáns, jelzését adja... További konklúzió, hogy alig van olyan tanulmány, mely meggyőző bizonyítékot szolgáltatna a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt pozitív hatására."[10]

Azonban Doucouliagos és Stanley (2009) meta-tanulmánya szerint, mely 64, 1972 és 2007 között készült tanulmányt nézett át, a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása közel nulla. Doucouliagos és Stanley (2009) tanulmány azonban kifejezetten az USA-ban mért tinédzer foglalkoztatottság kérdésével foglalkozott.[9]

John Smith (2013) szerint minden empirikus kutatás, mely megvizsgálta, azt találta, hogy a minimálbér emelése konzisztensen és statisztikailag szignifikáns módon társult az érintett dolgozók bérének emelkedésével. Ugyanakkor a minimálbér foglalkoztatottságra gyakorolt hatása nem egyértelmű.[9]

A minimálbér támogatói rámutatnak, ha a minimálbér emelése csak kisebb mértékű foglalkoztatottságbeli visszaeséssel jár, azt ellensúlyozhatja a minimálbéren állásukban megtartottak helyzetének javulása. Magyarországi fejleményeket ismertetve Pogátsa Zoltán közgazdász kiemeli: "a 2001-2-es óriási minimálbér-emelésnél nagyságrendileg félmillió ember bére emelkedett, miközben közvetlenül csupán körülbelül 12 ezer ember munkája árazódott ki"[11] (azaz veszítette el munkáját). A minimálbért elutasító szakemberek - itthon pl.: Kapitalizmus blog - szerint azonban könnyen lehet, hogy a minimálbér-emelés negatív hatásai hosszú távon jelentkeznek csak igazán. Továbbá szerintük a minimálbérnél vannak sokkal jobb módjai a dolgozó szegények támogatásának. [12]

Minimálbér Európában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Európában Izland, a skandináv országok, Dánia, Svájc, Ausztria, Olaszország, Ciprus nem alkalmazza. Írország 2001-ben, Horvátország 2009-ben vezette be. Németországban 2014. július 11-én fogadták el a minimálbérre vonatkozó jogszabályt, amely 2015-től lép hatályba.[13]

Searchtool right.svg Lásd még: Európai országok listája minimálbér szerint

Szlovákia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szlovákiában 2012-ben 327,2 EUR volt, 2013. január 1-jétől 337,7 EUR-ra nő a havi bruttó minimálbér összege, a legalacsonyabb órabér 1,94 EUR lesz 2013-ban.[14][15]

Minimálbér Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1989-ben vezették be a minimálbér intézményét, 1992 és 2011 között mértékét évente[16] állapították meg az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) végzett háromoldalú egyeztetések végén. 2011. július 30-án a tanács megszűnt, az azt felváltó Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács már csak javaslattételi lehetőséggel bír.

A mindenkori év végére megállapított minimálbér-összeg kötelező érvényű a magyar gazdaság egészére nézve. Mértéke egy sor adó- és járulékfizetési kötelezettség alapegységét képezi, ehhez viszonyítják például a társas és egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét.[17] Az év első emelt havibérét február elején kapják meg a munkavállalók, hiszen az csak a tárgyévi januári munkáktól érvényes.

A minimálbér összege mindig bruttó összeg (azaz a vonatkozó adókat még ki kell belőle fizetni); így a munkavállalók által kézhez kapott kereset a minimálbérnél jóval alacsonyabb is lehet. A 2002. és 2008. közötti tárgyi adóévekben (hét adóévben) a minimálbér adómentes volt. 2009-től ismét adóköteles, azonban az adójóváírás miatt ez csak minimális adóterhet jelentett. 2012. január 1-től megszűnt az adójóváírás, amivel a 16%-os személyi jövedelemadó rá direkt adózást jelentett.

A minimálbér összege Magyarországon attól függ, hogy a munka elvégzéséhez szükség van-e szakismeretekre. Így a magasabban képzett munkavállalók visszanyerhetik a képzés költségeit.

Mértéke szakképzettséget nem igénylő munkakörökben
Érvényességi idő[18] Értéke havonta[18] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként PPP[18][19] Rendelkező jogszabály
1992. január 1. 8000 HUF 35,8
1993. január 1. 9000 HUF 33,1
1994. január 1. 10 500 HUF 30,9
1995. január 1. 12 200 HUF 31,4
1996. január 1. 14 500 HUF 31,0
1997. január 1. 17 000 HUF 29,7
1998. január 1. 19 500 HUF 28,8
1999. január 1. 22 500 HUF 29,1
2000. január 1. 25 500 HUF - - 144 HUF 29,1 215/1999. (XII. 26.) Korm. rendelet
2001. január 1. 40 000 HUF 9200 HUF 1840 HUF 230 HUF 38,6 197/2000. (XI. 27.) Korm. rendelet
2002. január 1. 50 000 HUF - - 288 HUF 40,8 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet
2003. január 1. 50 000 HUF - - 36,4
2004. január 1. 53 000 HUF 12 200 HUF 2440 HUF 305 HUF 36,4 210/2003. (XII.10.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2005. január 1. 57 000 HUF 13 120 HUF 2624 HUF 328 HUF 36,0 327/2004. (XII. 11.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról
2006. január 1. 62 500 HUF 14 400 HUF 2880 HUF 360 HUF 36,5 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2007. január 1. 65 500 HUF 15 080 HUF 3020 HUF 377 HUF 35,4
2008. január 1. 69 000 HUF 15 880 HUF 3180 HUF 397 HUF 34,7
2009. január 1. 71 500 HUF 16 500 HUF 3290 HUF 411 HUF 35,8 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelez legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2010. január 1. 73 500 HUF 16 900 HUF 3380 HUF 423 HUF 36,3 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2011. január 1. 78 000 HUF 17 950 HUF 3590 HUF 449 HUF 36,6 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2012. január 1. 93 000 HUF 21 400 HUF 4280 HUF 535 HUF na. 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2013. január 1. 98 000 HUF 22 560 HUF 4510 HUF 564 HUF na. 390/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
2014. január 1. 101 500 HUF 23 360 HUF 4670 HUF 584 HUF na. 483/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról
Mértéke legalább középfokú végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben (garantált bérminimum)[20]
Érvényességi idő[21] Érték havonta[21] Értéke hetente Értéke naponta Értéke óránként PPP Megjegyzés
2006. július 1–december 31. 65 700 HUF (legkisebb munkabér 105%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 120 HUF 3030 HUF 378 HUF na. két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
68 800 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve a 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet melléklete szerint) 15 840 HUF 3170 HUF 396 HUF na. legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2007. január 1–december 31. 72 100 HUF (legkisebb munkabér 110%-a, kerekítve) 16 590 HUF 3330 HUF 415 HUF na. két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
75 400 HUF (legkisebb munkabér 115%-a, kerekítve) 17 350 HUF 3480 HUF 434 HUF na. legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2008. január 1–december 31. 82 800 HUF (legkisebb munkabér 120%-a, kerekítve) 19 060 HUF 3820 HUF 477 HUF na. két évnél kevesebb szakmai gyakorlati időhöz kötött munka esetén, illetve 50 éves életkor alatt
86 300 HUF (legkisebb munkabér 125%-a, kerekítve) 19 850 HUF 3980 HUF 497 HUF na. legalább két év gyakorlati idő esetén, illetve 50 éves életkor felett
2009. január 1. 87 000 HUF 20 000 HUF 4000 HUF 500 HUF na. Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2009. július 1–december 31.[22] 87 500 HUF 20 100 HUF 4030 HUF 503 HUF na. Teljes munkaidő teljesítése esetén.
2010. január 1. 89 500 HUF 20 600 HUF 4120 HUF 515 HUF na.
2011. január 1. 94 000 HUF 21 650 HUF 4330 HUF 541 HUF na.
2012. január 1. 108 000 HUF 24 850 HUF 4970 HUF 621 HUF na.
2013. január 1. 114 000 HUF 26 250 HUF 5250 HUF 656 HUF na.
2014. január 1. 118 000 HUF 27 160 HUF 5430 HUF 679 HUF na.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. McConnell, C. R.. Economics, 14th, Irwin-McGraw Hill (1999) 
  2. Gwartney, J. D.. Economics: Private and Public Choice, 10th, Thomson South-Western (2003)  hivatkozta: :en:minimum wage
  3. Mankiw, N. Gregory. Principles of Macroeconomics, 6th, South-Western Pub (2011)  hivatkozta: :en:minimum wage
  4. Sowell, Thomas. Minimum Wage Laws, Basic Economics: A Citizen's Guide to the Economy. New York: Basic Books, 163–9. o (2004). ISBN 978-0-465-08145-5 hivatkozta: :en:minimum wage
  5. (1997. március 1.) „Monopsony in the Labor Market”. Journal of Economic Literature 35 (1), 86–112. o.  
  6. (1970. július 1.) „Heterogeneous Capital, the Production Function and the Theory of Distribution”. The Review of Economic Studies 37 (3), 407–36. o. DOI:10.2307/2296729.  hivatkozta: :en:minimum wage
  7. (2005.) „On Labour Demand and Equilibria of the Firm”. The Manchester School 73 (5), 612–9. o. DOI:10.1111/j.1467-9957.2005.00467.x.  hivatkozta: :en:minimum wage
  8. (2009.) „Input price-input quantity relations and the numeraire”. Cambridge Journal of Economics 33 (5), 937–48. o. DOI:10.1093/cje/bep005.  hivatkozta: :en:minimum wage
  9. ^ a b c John Smith: Why Does the Minimum Wage Have No Discernible Effect on Employment? 2013. Center for Economic and Policy Research
  10. Neumark, D.; Wascher, W.: Minimum wages and employment. 2007. IZA Discussion Papers, No. 2570
  11. Pogátsa Zoltán a HVG.hu Vélemény rovatában. 2014. június 18.
  12. http://kapitalizmus.hvg.hu/2014/06/19/pogatsa-zoltan-es-a-minimalber-emeles-mcxxxvi-resz/
  13. Gesetz zur Stärkung der Tarifautonomie (Tarifautonomiestärkungsgesetz). Dokumentations- und Informationssystem für Parlamentarische Vorgänge. Deutscher Bundestag. (Hozzáférés: 2014. július 13.)
  14. MTI: Nő a szlovák minimálbér (magyar nyelven). index.hu/gazdasag, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  15. MTI: Emelkedik a minimálbér Szlovákiában (magyar nyelven). profession.hu, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  16. A napi.hu cikke említ egy négyéves időszakot, melyben nem évente történt ennek megállapítása, azonban azt nem részletezi.
  17. 2012 tavaszán ez a minimálbér 30-ad része.
  18. ^ a b c Lásd a KSH éves minimálbér statisztikáját.
  19. A bruttó átlagkeresethez viszonyuló érték.
  20. Lásd a NAV Minimálbér, garantált bérminimum című cikkét. Teljes megnevezése: „a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén”.
  21. ^ a b Lásd a NAV Minimálbér, garantált bérminimum című cikkét.
  22. Ezt a megosztást a 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet írta elő.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Minimum wage című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.