Rodosz (sziget)
Koordináták: é. sz. 36° 10′ 34″, k. h. 27° 55′ 14″
| Rodosz | |
 |
|
| Műholdfelvétel Rodosz szigetéről | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Régió | Dél-Égei-szigetek |
| Prefektúra | Dodekanéz |
| Legnagyobb település | Rodosz (település) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Rodosz (település) népessége | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Égei-tenger |
| Szigetcsoport | Dodekanészosz-szigetek |
| Terület | 1398 km² |
| Legmagasabb pont | 1215 m |
| Elhelyezkedése | |
 |
|
Rodosz[1] (ógörög helyesírással: Ῥόδος [Rhodosz]; újgörög helyesírással: Ρόδος [Rodosz]) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 17 km-re az Aleppo-foktól. A Dodekanészosz-szigetcsoport legnagyobb tagja. Területe 1398 km². Lakossága kb. 125 000 fő (2007), s közülük is kb. 57 000 Rodosz városában él.[forrás?]
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A sziget 73 km hosszú és 25 km széles. A hosszúkás szigeten egy hegylánc vonul végig, amelyet többé-kevésbé alacsony horpadások osztanak részekre és amely a középen emelkedő Tairoszban vagy Attairóban (azelőtt Atabiron) éri el a legnagyobb magasságát. Folyói nyáron mind kiszáradnak. Éghajlata nagyon enyhe.
Történelem [szerkesztés]
A régi időkben a föníciaiak uralkodtak rajta, akik Lindosz, Ialüszosz és Kameirosz városokat alapították. Az i. e. 1. évezred elején szorították ki őket a görögök, főképpen a dórok. A rodoszi városok Halikarnasszosszal, Knidosszal és Kósszal egyesülve szövetséget, úgynevezett hexapoliszt alkottak. A sziget hatalma ezután gyorsan növekedett és különböző gyarmatokat alapított. Hatalmát növelte az is, hogy a három régi város milétoszi Hippodamosz műépítő tervei szerint i. e. 408-ban a sziget északkeleti végében egy új, a sziget nevét viselő várost alapított. Nagy Sándor makedón uralom alá hajtotta, de az ő halálával Rodosz függetlenítette magát. Később, i. e. 305-304-ig, egy éven át állott ellene Demetriusnak és azután első rangú tengeri és kereskedelmi hatalommá vált. Tengerészeti törvényeit az egész Földközi-tengeren elfogadták és érvényüket később a rómaiak is elismerték. Művészet és tudomány virágzottak rajta, külön szobrásziskola keletkezett, amelynek egyik első és leghíresebb alkotása a kikötőjében felállított Rodoszi Kolosszus, a világ hét csodája egyike volt. I. e. 222-ben egy földrengés romba döntötte Rodosz város falait és a szobrot is.
Midőn a rómaiak a Kelet ellen harcra keltek, i. e. 200 óta Rodosz hű szövetségesük volt, amiért jutalmul Lükiát és Kária déli részét kapta. Erről azonban 167-ben Kária legdélibb részét kivéve, le kellett mondaniuk. A sziget névleges önállóságát megtartotta Diocletianus császár koráig, amidőn a provincia insularum középpontja lett. Később a Bizánci Birodalomhoz tartozott. 1309-ben elfoglalta a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend, akiket róla rodoszi lovagoknak is neveztek. A lovagrend megalapította saját államát a szigeten és keményen harcolt érte a törökök ellen. 1480-ban a lovagok megverték a szigetet elfoglalni akaró török sereget, de 1522-ben I. Szulejmán elvette tőlük a rhodoszi háborúban, ezután Máltára mentek, innentől nevezzük őket Máltai lovagrendnek.[2]
A törökök 1912-ig voltak birtokosai a szigetnek, ezután Olaszország része lett. 1943-ban a szövetségesek elfoglalták a szigetet, majd 1947-ben Görögországnak ítélték oda.[forrás?]
Gazdaság [szerkesztés]
A gazdaság 85%-át az idegenforgalom képezi.[forrás?] Mezőgazdasági termékeit a kevés búzán és rozson kívül főképpen az olaj-, a fügefa, a déli gyümölcsök a szőlő-, ill. a bortermelés képezi. A szigeten termelt borok ill. borászati termékek egy részét exportálják. A két legnagyobb borászat, a Cair és az Emery termékeinek 5%-a kerül exportra.[forrás?] A háziállatok közül az öszvéren kívül leginkább juhot és kecskét tartanak. Az utóbbiak tejéből ízletes sajt készül.
Közlekedés [szerkesztés]
A szigeten a tömegközlekedés még európai viszonylatban is jónak számít. Az autóbuszjáratokat a szigeten a KTEL és a RODA közlekedési társaságok biztosítják.[forrás?]
A hajó, ill. a kompösszeköttetés a görög szárazfölddel vagy a szomszédos szigetekkel is jó. A görög főváros kikötőjéből, Pireuszból naponta indulnak hajók, ill. kompok Rodosz szigetére.[forrás?]
Rodosz repülőtere, a Diagórasz (Rodosz-Diagórasz nemzetközi repülőtér – RHO) az idegenforgalmi szezonban az Égei-tenger legforgalmasabb repülőtere. A szezonban számtalan charter járat köti össze Rodoszt az európai nagyvárosokkal. A menetrend szerinti repülőgépösszeköttetést az Olympic Airways, valamint az Aegean Airlines biztosítja Athénnel és Szalonikivel.[forrás?]
Turizmus és látnivalók [szerkesztés]
Kréta mellett Rodosz a másik legfontosabb turisztikai rész Görögországon belül. A szezon eltart májustól októberig. Fontos látnivalók:
Híres emberek [szerkesztés]
- Antagorasz költő
- Antiszthenész történetíró
- Apollóniosz szónok
- Apollóniosz Rhodiosz költő
- Diagorász, rodoszi születésű kétszeres olimpiai bajnok
- Hipparkhosz csillagász
- Kasztor történetíró
- Panaitiosz filozófus
- Peiszandrosz költő
- Szimiasz grammatikus és költő
- Szószikratész történetíró
- Timokreón költő
- Timoszthenész földrajz- és történetíró
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A város nevének gyakori hibásan átírt formája Ródosz, az ÚNMH. a Rodoszt mint hagyományos alakot megtartani rendeli. Az omikron még hangsúllyal sem hosszú ó-val írandó át, arra a görögöknek külön betűjük van, az omega.
- ↑ Blouet, Brian. The story of Malta, 3. kiadás (angol nyelven), Malta: Progress Press (1981)
Forrás [szerkesztés]
Bokor József (szerk.). Ródus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- www.hotelara.com: információk Rodoszról
- Rodoszinfo.hu: magyar nyelvű útikalauz
- Rodosz.lap.hu - linkgyűjtemény
|
|||||||||||||||||
