Héja
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 50 000 Ft |
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Accipiter gentilis (Linnaeus, 1758) |
||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
 |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Héja témájú médiaállományokat. |
A héja (Accipiter gentilis) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Európa, Ázsia és Észak-Amerika erdejeiben fordul elő, de parkokban és falvakban is él. A Kárpát-medencében főleg a hegy- és dombvidékein vadászik, de az Alföldön is megtalálható.
[szerkesztés] Alfajai
- Accipiter gentilis gentilis Észak- és Közép-Európa; ez az alapfaj
- Accipiter gentilis marginatus – Marokkó, Spanyolországtól Kaukázusig; sötétebb és valamivel kisebb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis arrigonii – Korzika és Szardínia; még sötétebb és még kisebb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis buteoides – Észak- és Nyugat-Szibéria; nagyobb és világosabb, mint az alapfaj
- Accipiter gentilis albidus- Északkelet-Szibéria és Kamcsatka; van egy szürke és egy nagyon világos, majdnem fehér színváltozata is
- Accipiter gentilis schvedowi – Közép- és Kelet-Ázsia és Hokkaidó
- Accipiter gentilis fujiyamae – Honsú szigete, Japán; a legkisebb alfaj, nagyon sötét színű
- Accipiter gentilis atricapillus – Észak-Amerika legnagyobb része; szürkéskék hát és jellegzetes arcrajzolat jellemzi
- Accipiter gentilis laingi – Vancouver- és Queen-Charlotte-szigetek, a kanadai Brit-Columbia tartomány partvidékén;sötétebb, mint az észak-amerikai alfaj
- Accipiter gentilis apache – Az USA és Mexikó határvidékének hegyvidéki részei;világosabb, mint az észak-amerikai alfaj
[szerkesztés] Megjelenése
Testhossza hím 50, tojó 60 centiméter, szárnyfesztávolsága hím 95, tojó 125 centiméter, testtömege hím 500-1100, tojó 800-1350 gramm. A tojó lényegesen nagyobb a hímnél. Hátoldala sötétszürke, melle és hasa szürkésfehér, barna keresztsávokkal. Csüdje rövid és vaskos, ujjai erőteljesek, hegyes karmokkal.
|
|
[szerkesztés] Életmódja
Elsősorban különféle rágcsálókkal, kisebb és közepes nagyságú madarakkal táplálkozik. Lesből támadva, nagy sebességgel üldözi zsákmányát, amit általában el is kap. Ahol eltűnnek a héják, ott általában elszaporodnak a rágcsálók. A héja körülbelül 15 évig él.
[szerkesztés] Szaporodása
Az ivarérettséget 2–3 éves korban éri el. A párok hűségesek egymáshoz, látványos nászrepülést végeznek. Általában előző évi helyüket foglalják el, de váltó fészket is használnak. Fészekalja 4 kékesfehér tojásból áll, de általában csak két fiókát nevelnek fel. A kotlás áprilisban kezdődik és 40 napig tart. A fiatal madarak 40–43 nap után repülnek ki.
|
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Állandó fészkelő állomány, a 2012. januárban végrehajtott madárszámlálás eredménye alapján 17 héja telelt Magyarországon.[1]
[szerkesztés] Védettség
Magyarországon védett, eszmei értéke 50 000 Ft.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Az MME Monitoring Központ adatlapja
