Tojás (biológia)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
[szerkesztés] Gerincesek
A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással (latin ovum) szaporodik. A tojás egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta (tehát megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül.
A tojásban a pete tulajdonképpen csak a sárgájának felel meg. Ezt veszi körül a szikhártya, azt a tartalék tápanyagokból álló fehérje, majd azt pedig a héj rétegei. A költéshez a tojásnak egy meghatározott hőmérséklet-intervallumra van szüksége az embrió táplálásához és védelméhez. Amikor az embrió megfelelően kifejlődött, kitör a tojásból, azaz „kikel”. Egyes fajok fiókáinak specializálódott tojásfoga van, amivel képesek feltörni a tojás héját.
A tojás sok ragadozó állat kedvelt zsákmánya is.
Tojással szaporodó gerincesek:
- hüllők (pl. krokodiltojás, kígyótojás)
- madarak (pl. tyúktojás, fürjtojás, kacsatojás, strucctojás)
- emlősök (a kihalt fajokon kívül a tojásrakó emlősök alosztálya)
[szerkesztés] Gerinctelenek
A magyar zoológiai szaknyelv új vonása, hogy a rovarok és más gerinctelenek petéit egyre több szakember nevezi tojásnak. E szóhasználat a korábbinál jobban megkülönbözteti a petesejtet (vagy röviden petét) a nőstény által letojt tojástól, mely megtermékenyített petesejtet (zigótát), szikanyagokat, és ellenálló külső héjat is tartalmaz.
- A köznyelv ismeri a „hangyatojás” kifejezést is. Ez azonban valójában báb és nem tojás.
 |
Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
