Hőmérséklet
- A meleg átirányít ide. A homoszexualitásról az LMBT cikkben olvashatsz.
A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. A hőtan, más néven termodinamika tudományának egyik alapfogalma.
A hőmérséklet az intenzív mennyiségek közé tartozik, tehát nem additív, két test között hőáramlással kiegyenlítődésre törekszik.
Fizikai szempontból a hőmérséklet az anyagot felépítő részecskék átlagos mozgási energiájával kapcsolatos mennyiség. A részecskék egy szabadsági fokra (például egy kitüntetett irányú mozgásra) jutó mozgási energiájának hosszabb időtávon mért átlaga T hőmérsékleten kT, ahol k a Boltzmann-állandó. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a hőmérséklet egy olyan fizikai mennyiség, amit per definitionem arányosnak választottak az anyagrészecskék kinetikus energiájával, és a k arányossági tényező, a Boltzmann-állandó, a választott skáláink miatt lesz 1,380 6505(24) ·10‒23 joule/kelvin értékű. Látszik, hogy a hőmérséklet statisztikus fogalom, ilyen szempontú leírása a statisztikus fizika témakörébe tartozik.
Tartalomjegyzék |
Mérése [szerkesztés]
A hőmérők hőmérséklet mértékét fokokban adják meg, de több mértékegysége létezik, melyek kifejlesztőik nevével azonosak.
Kelvin-skála [szerkesztés]
Bevezetője William Thomson Kelvin.
A hőmérsékletnek létezik minimum értéke, ami a kinetikus energiával való arányosság folyománya. Ezt nevezzük abszolút nulla foknak, ez az SI mértékegységrendszerben elfogadott Kelvin skála nulla pontja.
Ezen – úgynevezett abszolút hőmérsékleti skála – jele a T. Egységének ugyanakkorát választottak, mint a Celsius-skála egy foka. Mértékegysége: K (kelvin).
Másik meghatározással egy kelvin (K) a víz hármaspontja termodinamikai hőmérsékletének 
-szorosa.
Celsius-skála [szerkesztés]
Bevezetője Anders Celsius.
A legelterjedtebb hőmérsékleti skála a közéletben, az európai kontinensen.
Jele: t. Ezen a skálán légköri nyomás mellett az olvadó jég hőmérséklete jelenti a 0 ° értéket, a forrásban levő víz hőmérséklete pedig a 100 °. Egysége tehát ennek az intervallumnak az 
-ad része. Mértékegysége: °C (Celsius-fok).
Fahrenheit-skála [szerkesztés]
Bevezetője Daniel Gabriel Fahrenheit.
Az 1700-as évektől széles körben használják, napjainkban főképp az amerikai kontinensen.
A Fahrenheit-skála nullapontja az általa kísérleti úton előállított legjobban lehűlő sós oldat fagyáspontja, a másik alappontja az emberi test hőmérséklete volt, mely hőtartományt az oszthatóság kedvéért 96 egységre bontotta (így a víz fagyáspontja épp 32 °F). Mértékegysége: °F (Fahrenheit-fok)
Rankine-skála [szerkesztés]
Bevezetője William John Macquorn Rankine.
A ritkán használt Rankine-skála ugyanakkora egységeket használ, mint a Fahrenheit, de a nullpontja az abszolút nullánál van. Mértékegysége: °R (rankine-fok)
Réaumur-skála [szerkesztés]
Bevezetője Rene Antoine Ferchault de Réaumur.
A Réaumur-skálának már csak történeti jelentősége van. Az alkotója a víz fagyáspontját adta meg nulla foknak, míg a forráspontját 80 foknak. Az egység nevét René Antoine Ferhault de Réaumur francia természettudós tiszteletére választották. [megj 1]
A hőmérséklet átszámítása [szerkesztés]
X° Fahrenheit = ![[(X-32) \times 5] \over 9](http://upload.wikimedia.org/math/9/c/7/9c7e8e1569e4721c96db8ccf4276b21a.png)
°C
X Kelvin = X – 273,15 °C
Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]
Megjegyzések [szerkesztés]
- ↑ Réaumur 1683. február 28-án született La Rochelle-ben. Fizikával, állattannal és növénytannal foglalkozott, és ezekről az igen eltérő szakterületekről számos elméleti tanulmányt publikált. Elméleti munkássága mellett fontos gyakorlati találmányai is voltak.
