Harmonikus oszcillátor
A harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot nevezzük harmonikus oszcillátornak.
Tartalomjegyzék |
Egy dimenziós (lineáris) harmonikus oszcillátor [szerkesztés]
Az m tömegű egy dimenziós harmonikus oszcillátorra
rugalmas erő hat, ahol k pozitív állandó. Mivel
, a potenciális energia:
. Ha a potenciális energiát (
) a hely (x) függvényében ábrázoljuk, parabolát kapunk.
Schrödinger-egyenlet és megoldása [szerkesztés]
A harmonikus oszcillátor Schrödinger-egyenlete: 
A Schrödinger-egyenlettel meghatározhatóak a lehetséges energia-sajátértékek (
), és a hozzájuk tartozó sajátfüggvények (
). Az egyenletet a Sommerfeld-féle polinom módszerrel lehet megoldani.
Az energia lehetséges értékei a sajátértékek:
, ahol
körfrekvencia, és n=0,1,2,... nemnegatív egész szám. Ezzel a sajátértékek teljes rendszerét megkaptuk. Az oszcillátor energia-sajátértékei tehát nem vesznek fel tetszőleges értékeket, hanem
kvantum egész számú többszörösei.
Az
-hoz tartozó
sajátértéket az oszcillátor zéruspont-energiájának nevezzük.
A szomszédos energiaszintek közti különbség: 
AZ
sajátértékhez tartozó sajátfüggvény:
, ahol
, és
az n-dik Hermite-polinom.
Az arányossági tényező egy normáló tag, mivel
-nek teljesülnie kell.
Alkalmazás [szerkesztés]
- Kétatomos molekulák vibrációs színképének értelmezése
- A kétatomos molekulákban az atomokat közelítőleg rugalmas erők tartják egymás közelében. A molekula ezek hatására rezgéseket végez, amelyek lehetséges energiaértékeit a fenti energiasajátértékek adják meg.
- Szilárd testek Einstein-modellje
- A modellben a szilárd testet úgy képzeljük el, hogy az atomjai a kristályrács rácspontjaiban helyezkednek el, és egyensúlyi helyzetük körül kis amplitúdóval rezegnek. A test minden atomja azonos amplitúdóval rezeg, és a köztük lévő kölcsönhatástól eltekintünk. Ekkor az atomokat elemi oszcillátorokként vizsgálhatjuk, így jó közelítéssel meghatározhatjuk a szilárd anyag moláris hőkapacitásának értékét.
Három dimenziós harmonikus oszcillátor [szerkesztés]
Az energia lehetséges értékei: 
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Marx György: Kvantummechanika (Műszaki Kiadó, Budapest)
- Nagy Károly: Kvantummechanika (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest ISBN 963-19-1127-6)

