Harmonikus rezgőmozgás
A két szélsőérték között, szinuszos periodicitással végzett mozgást harmonikus rezgőmozgásnak nevezzük. Szemléletesen, ha egy rugóhoz rögzített testet kitérítünk nyugalmi helyzetéből és magára hagyjuk, a test két a szélső helyzet között periodikusan ismétlődő mozgást végez majd. (Itt a testet pontszerűnek tekintjük, és csak kis mértékben térítjük ki nyugalmi helyzetéből, így nem okozunk maradandó alakváltozást a rugóban. A mozgás leírása során a külső erők hatását (pl. közegellenállás) elhanyagoljuk.)
Vannak nem-harmonikus rezgőmozgások is, ezek közül legfontosabbak a csillapított rezgések.
Tartalomjegyzék |
A mozgás jellemzése [szerkesztés]
- A test nyugalmi helyzettől való legnagyobb kitérését amplitúdónak nevezzük. Jele: A, mértékegysége: m (méter).
- A periódusidő vagy rezgésidő az egy teljes rezgés megtételéhez szükséges idő. Jele: T, mértékegysége: s (másodperc).
- A rezgésszám a t idő alatt megtett rezgések száma, jele: N, mértékegység nélküli mennyiség.
- A rezgés frekvencia az időegység alatt megtett rezgések száma. Jele: f vagy
, mértékegysége:
(hertz). 
- A körfrekvencia jele:
, mértékegysége: rad/s (nem összetévesztendő a rezgés frekvenciával, melynek mértékegysége 1/s = Hz). 
- A kezdőfázis jele:
, mértékegység nélküli mennyiség.
Kinematikai leírás [szerkesztés]
Kitérés-idő függvény: 
Sebesség-idő függvény: 
Gyorsulás-idő függvény: 
A harmonikus rezgőmozgást végző test gyorsulása egyenesen arányos a kitéréssel, és azzal ellentétes irányú. A sebesség és a gyorsulás is periodikus függvénye az időnek.
A sebesség maximuma a sebességamplitúdó: 
A gyorsulás maximuma a gyorsulásamplitúdó: 
Az egyenletes körmozgás és a harmonikus rezgőmozgás kapcsolata [szerkesztés]
Figyeljünk meg egy egyenletes körmozgást és egy harmonikus rezgőmozgást végző tömegpontot! A körmozgást állítsuk be úgy, hogy a sugara egyezzen a rezgés amplitúdójával, és periódusidejük megegyezzen. Ha oldalról (a körmozgás síkjából) egymás mellé vetítjük a két tömegpont árnyékát, azonos kezdőfázis esetén a két árnyék együtt mozog, mindkettő harmonikus rezgőmozgást végez.
Dinamikai leírás [szerkesztés]
A harmonikus rezgőmozgást a pont egyensúlyi helyzetétől mért kitérésével egyenesen arányos, és azzal ellentétes irányú erő, az úgynevezett harmonikus erő hozza létre:
, ahol D rugóállandó vagy direkciós állandó.
A differenciálegyenlet megoldásaként olyan függvényt keresünk, melynek idő szerinti második deriváltja arányos magával a függvénnyel. Ilyen pl. a szinusz és a koszinusz függvény.
Az egyenlet megoldása:
, ahol a körfrekvencia
, a periódusidő
.
Rezgések összetétele [szerkesztés]
Egyirányú, azonos frekvenciájú rezgések összetétele [szerkesztés]
A két rezgés frekvenciája megegyezik, amplitúdójuk és kezdőfázisuk eltérhet. A két rezgés kitérés-idő függvénye:


Az eredő mozgás kitérés-idő függvénye:
,
ahol az amplitúdó
és a kezdőfázis
.
Speciális esetek
- Maximális erősítés
- Amikor
, vagyis a rezgések azonos fázisúak, akkor
, azaz az eredő rezgés amplitúdója az összetevő rezgések amplitúdójának összege.
- Amikor
- Maximális gyengítés
- Amikor
, vagyis a rezgések ellentétes fázisúak, akkor
, azaz az eredő rezgés amplitúdója az összetevő rezgések amplitúdójának különbsége. Ha az ellentétes fázisú rezgések amplitúdója megegyezik, A=0, a két rezgés kioltja egymást.
- Amikor
Egyirányú, különböző frekvenciájú rezgések összetétele [szerkesztés]
A két rezgés frekvenciája különbözik, amplitúdójuk és kezdőfázisuk eltérhet. Egy egyszerűsített esetet vizsgálunk, amikor az amplitúdók és a kezdőfázsok megegyeznek. A két rezgés kitérés-idő függvénye:


Az eredő mozgás kitérés-idő függvénye:
.
Az amplitúdó
.
Az amplitúdó az idő függvényében periodikusan változik, ezt lebegésnek nevezzük.
Merőleges, azonos frekvenciájú rezgések összetétele [szerkesztés]
A két rezgés frekvenciája megegyezik, amplitúdójuk és kezdőfázisuk eltérhet. A két rezgés kitérés-idő függvénye:


Az eredő mozgás pályája:
. Ez egy ellipszis egyenlete.
Az ellipszis tengelyének iránya
fáziskülönbségtől függ.
Merőleges, különböző frekvenciájú rezgések összetétele [szerkesztés]
A két rezgés frekvenciája különbözik, amplitúdójuk és kezdőfázisuk eltérhet. A körfrekvenciák aránya (
) alapján két esetet különböztetünk meg:
- Ha a két körfrekvencia aránya racionális, az eredő rezgés periodikus és a pálya zárt. Ezeket a görbéket Lissajous-görbéknek nevezzük.
- Irracionális arányú körfrekvenciák esetén a pályagörbe nem záródik.
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Budó Ágoston: Kísérleti fizika I.
Tankönyvkiadó, Budapest - Tasnádi Péter - Skrapits Lajos - Bérces György: Mechanika I.
Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs ISBN 963-9310-23-9



, mértékegysége:
(hertz). 
, mértékegysége: rad/s (nem összetévesztendő a rezgés frekvenciával, melynek mértékegysége 1/s = Hz). 
, mértékegység nélküli mennyiség.
.
, vagyis a rezgések azonos fázisúak, akkor
, azaz az eredő rezgés amplitúdója az összetevő rezgések amplitúdójának összege.
, vagyis a rezgések ellentétes fázisúak, akkor
, azaz az eredő rezgés amplitúdója az összetevő rezgések amplitúdójának különbsége. Ha az ellentétes fázisú rezgések amplitúdója megegyezik, A=0, a két rezgés kioltja egymást.