Gyorsulás
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
|
|
Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján. (2005 júniusából) |
A fizikában a gyorsulás (jele: a) a sebesség változási gyorsasága (idő szerinti deriváltja). A gyorsulás egy vektormennyiség, amelynek a dimenziója hosszúság/idő ². Az SI mértékegységrendszerben az egysége méter/másodperc2. A gyorsulás időegységre eső sebesség változás.
Tartalomjegyzék |
Általánosítás [szerkesztés]
A gyorsulás vektor mennyiség, ami a sebességvektor idő szerinti deriváltja:
ahol a a gyorsulásvektor, v a sebességvektor m/s-ban kifejezve és t az idő másodpercben. Ennek a képletnek az alapján a gyorsulás mértékegysége m/(s·s) vagy m/s² ("méter per szekundumnégyzet"nek olvasva).
Ha véges időtartammal számolok, akkor az átlagos gyorsulást (
)kapom :
a kezdeti sebesség (m/s),
a végsebesség (m/s) és
az eltelt idő (s). Egyenletesen gyorsuló mozgás (például szabadesés) esetén ez annak állandó gyorsulásával egyezik. Annak a testnek változik gyorsabban a sebessége, amelyiknek ugyanannyi idő alatt nagyobb a sebességváltozása, vagy ugyanakkora sebességváltozás rövidebb idő alatt megy végbe. Minden olyan mozgást, amelynél a gyorsulásvektor nem 0, gyorsuló mozgásnak nevezzük.
Görbe vonalú mozgásnál a gyorsulás felbontható érintőirányú (tangenciális) gyorsulásra (at), és arra merőleges, úgynevezett centripetális gyorsulásra (acp), melyek nagysága a következőképp számolható:
(a sebességnagyság változásából származik),
(a sebességirány változásából származik).
ahol v a sebesség nagyságát, ω a szögsebességet, r a simulókör sugarát jelöli.
A gravitációs gyorsulás [szerkesztés]
Egyik legismertebb gyorsulási állandó a g, egy g a Föld gravitációja által okozott gyorsulás a tengerszinten a 45° szélességi fokon (Párizs környékén) mennyiségileg körülbelül 9,81 m/s².
A gyorsulás és erő kapcsolata [szerkesztés]
A klasszikus mechanikában az a gyorsulás az erő (F) és a tömeg (m) függvénye, amit Newton második törvénye fejez ki:
A gyorsulás változása [szerkesztés]
A gyorsulás megváltozását, vagyis az idő szerinti deriváltját, tehát a sebesség idő szerinti második deriváltját rándulásnak nevezzük.




(a sebességnagyság változásából származik),
(a sebességirány változásából származik).