Föld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Föld A Föld csillagászati jele
A Föld képe, ahogyan az Apollo-17-ről látták
A Föld képe, ahogyan az Apollo-17-ről látták.
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 152 097 701 km
(1,016 710 333 5 CsE)
Perihélium távolsága: 147 098 074 km
(0,983 289 891 2 CsE)
Fél nagytengely: 149 597 887,5 km
(1,000 000 112 4 CsE)
Fél kistengely: 149 576 999,826 km
(0,999 860 486 9 CsE)
Pálya kerülete: 924 375 700 km
(6,179 069 900 7 CsE)
Pálya excentricitása: 0,016 710 219
Min. pályamenti sebesség: 29,291 km/s
(105 448 km/h)
Átl. pályamenti sebesség: 29,783 km/s
(107 218 km/h)
Max. pályamenti sebesség: 30,287 km/s
(109 033 km/h)
Inklináció: 1°34'43,3"[1]
Felszálló csomó hossza: 348,739 36°
Perihélium szöge: 114,207 83°
Holdak: 1 (a Hold)
Fizikai tulajdonságok
Ellipticitás: 0,003 352 9
Átlagos sugár: 6372,797 km[2]
Egyenlítői sugár: 6378,137 km[3]
Poláris sugár: 6356,752 km[4]
Aspektus arány: 0,996 647 1
Lapultság: 0,0033528[3]
Egyenlítői kerület: 40 075,02 km
Délkör kerülete: 40 007,86 km
Átlagos kerület: 40 041,47 km
Felszín területe: 510 072 000 km2[5][6]
Szárazföld területe: 148 939 100 km2 (29,2%)
Víz területe: 361 126 400 km2 (70,8%)
Térfogat: 1,083 207 3·1012 km3
Tömeg: 5,9742·1024 kg[7]
Átlagos sűrűség: 5515,3 kg/m3
Felszíni gravitáció: 9,780 1 m/s2
(0,997 32 g)
Szökési sebesség: 11,186 km/s (≅39 600 km/h)
Sziderikus forgásidő: 0,997 258 nap[8] (23 h 56 m 4,1 s)
Forgási sebesség: 465,11 m/s
Tengelyferdeség: 23,439 281°
Az északi pólus rektaszcenziója: 0° (0 h 0 min 0 s)
Deklináció: +90°
Albedó: 0,367
Felszíni hőm.:
   Kelvin
   Celsius
min átl. max
185 K 287 K 331 K
-88,3 °C 14 °C 57,7 °C
Atmoszféra
Felszíni nyomás: 101,325 kPa (tengerszintnél)
Összetevők: 78,08% nitrogén
20,94% oxigén
0,93% argon
0,038% szén-dioxid
nyomokban vízpára (a klímával változik)[7]

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű Föld-típusú bolygó. [9]

Több millió faj,[10] köztük az ember élőhelye is. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,54 milliárd éve alakult ki,[11][12][13][14] és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent. Azóta a bioszféra jelentősen megváltoztatta az atmoszférát, és más, biotikus összetevőit. Ezzel lehetőség nyílt az aerób organizmusok osztódásos szaporodására, és létrejött az ózonréteg ami (a földi mágneses mezővel közösen) megszűri az ártalmas ultraibolya sugárzást.[15] A Naprendszer külső körülményei a várakozások szerint még mintegy 1,5 milliárd évig támogatják az élet jelenlétét, de ezután a mind fényesebbé váló Nap el fogja tüntetni a bioszférát.[16]

A földkéreg több különálló részre, tektonikai lemezekre töredezett, és ezek az évmilliók folyamatosan mozognak egymáshoz képest. A felszín nagyjából 71 százalékát sós vizű óceánok, a fennmaradó területet kontinensek és szigetek foglalják el. Nem tudunk más olyan bolygóról, aminek felszínén lenne víz, márpedig az az élet elengedhetetlen feltétele. A Marson valaha volt, de ma már csak legfeljebb nyomokban fordulhat elő.[note 1][note 2] A Föld belseje aktív maradt. Részei:

A Föld pályája a Nap körül. (A méretek nem arányosak.)

A Föld több objektummal is kapcsolatban áll a világűrben. Ezek közé tartozik a Nap és a Hold. Jelenleg, amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,26-szor megfordul saját tengelye körül. Ez az időszak egy sziderikus év, ami nagyjából 365,25 sziderikus napig tart.[note 3] A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,4°.[17] Ennek következményei az évszakok. A Föld egyetlen ismert kísérője a 4,53 milliárd éve létrejött Hold vonzása alakította ki az árapályt, ami egyensúlyban tartja a tengelyferdeséget és valamelyest lassítja a bolygó forgását. Az óceánok kialakulásában egyes elméletek[18]szerint a bolygó történetének korai szakaszában nagy szerepet játszott egy üstököseső. Később kisbolygók becsapódásai alakították még a felszínt.

Mind a bolygó ásványkincsei, mind a bioszférai terményei forrásokat biztosítanak az egész bolygóra kiterjedő emberi létért. A lakosok nagyjából 200 szuverén állam területén élnek, melyek között a kapcsolatot a diplomácia, az utazás, a kereskedelem és a hadi tevékenységek biztosítják. Az emberi kultúrák sok elképzelést létrehoztak a Földdel kapcsolatban melyek között megtalálható az isteni megszemélyesítés, a lapos Föld elmélete, és a napjainkra jellemző, egységes, integrált, gondoskodásra szoruló környezet. Ember először 1961-ben hagyta el a bolygót, mikor Jurij Gagarin kilépett a világűrbe.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] A Föld alakja

A Föld alakját két fizikai erő határozza meg: az általános tömegvonzás, amellyel minden egyes tömegrészecske hat az összes többire, és a centrifugális erő, amely a Föld forgómozgásának eredménye (keleti irányban forog). Hidrosztatikus egyensúlyi alakként forgási ellipszoid jön létre. A magashegységek és a mélytengeri árkok arra vallanak, hogy – legalábbis egyes vidékeken – a földkéreg nincs hidrosztatikus egyensúlyban. Elméleti földalak a geoid, amelynek felszíne egybeesik a közepes tengerszinttel és függőón segítségével határozható meg, mert a geoid annak függőleges irányára mindig merőleges. A földi ellipszoid kifejezés közelítésként használatos, ezt nevezik normális földalaknak, ha ennek ugyanolyan a forgása és akkora a tömege, mint a valódi Földnek. Ha a a Föld egyenlítői és b a sarkokon mért sugara, akkor f = (a-b)/a adja meg az ellipszoid lapultságát. A szocialista országok földmérése a Kraszovszkij-ellipszoidra vonatkozott, a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) által elfogadott értékeket több földközeli műhold pályájának mérései alapján számítják. A közepes földsugár, R³ = a²b, meghatároz egy gömböt, amelynek ugyanaz a köbtartalma, mint az a és b által meghatározott forgási ellipszoidé. Sok adatot vonatkoztatnak erre az azonos térfogatú gömbre, például a φ földrajzi szélességet, szemben a földi ellipszoidra vonatkoztatott ψ geocentrikus szélességgel. A φ földrajzi szélességet mint a PN égi pólusnak a Föld τ érintősíkja fölötti magasságát határozzák meg. Míg a nehézségi erő iránya gömb esetén azonos a sugárral, az ellipszoidnál ez az egyenlítő síkját az M középponttól eltérő M1 pontban metszi.

[szerkesztés] Kialakulása, szerkezete

A Föld hét másik bolygótársával, a körülöttük keringő holdakkal, törpebolygókkal, kisbolygókkal, üstökösökkel és meteorokkal, valamint csillagunkkal, a Nappal együtt a Naprendszer tagja. Galaxisunk, a Tejútrendszer 200–400 milliárd csillagból áll. (Az átlagos Föld-Nap távolságot csillagászati egységnek (CsE) nevezzük.)

Az emberiség évezredek óta kutatja a Föld keletkezésének a titkát. Az ókori és középkori tudósok Istennek tulajdonították a Föld keletkezését. Az 1700-as években a természettudományok fejlődése rohamosan felgyorsult, ennek következtében egyre több elmélet született a Föld keletkezésére vonatkozólag. A mai modern teóriák a régebbi elméletek részleteit is tartalmazzák, miszerint: a Nap és bolygói por- és gázfelhőből alakultak ki. Ez az anyag kb. 4,6 milliárd éve kezdett összehúzódni, forgása felgyorsult. A középpontban kialakuló sűrű gázgömbből alakult a Nap, a kívül maradt felhőben pedig kristályos anyagok maradtak fenn és csapódtak ki a fokozatos lehűlés következtében. A Nap körüli felhő kristályos anyaga fokozatosan csomósodott előbb kisméretű égitestekké (planetezimálok), majd nagyobb tömegű égitestekké, végül a bolygókká.

Kezdetben, kb. 4,6 milliárd éve a Föld izzó állapotú volt. A különböző rétegek – a planetáris differenciálódás során – sűrűségüknek megfelelően gömbhéjakba (geoszférákba) rendeződtek. Három gömbhéjat különböztetünk meg: földkéreg, földköpeny, földmag.

[szerkesztés] Földkéreg

Searchtool right.svg Bővebben: Földkéreg
A Föld belső szerkezete a magtól a felső köpenyig

Földünk legkülső része, halmazállapota szilárd. Vastagsága az óceánok alatt 6–7 km, a szárazföldek területén pedig átlagosan 35 km, ám néhol eléri a 70 km-t is. A szárazföldi réteg 15–20 km mélységben két részre osztható: a felső, alumíniumban, szilíciumban és alkáli fémekben gazdag (tehát jobbára alumoszilikátokból és kvarcból álló) gránitos, valamint az alsó, több vasat és magnéziumot tartalmazó (tehát főleg ezek szilikátjaiból álló) bazaltos kéregre. Az óceánok fenekén csak bazaltos kérget találunk.

[szerkesztés] Földköpeny

Searchtool right.svg Bővebben: Földköpeny

A kéreg alatt található, kb. 2900 km mélységben ér véget. Felső köpenyből, átmeneti rétegből és alsó köpenyből áll. A felső köpeny legfelső rétege szilárd, az alsó része képlékeny. Előbbit és a kérget együtt litoszférának nevezzük, utóbbit pedig asztenoszférának. A litoszféra alja kb. 100–150 km, az asztenoszféráé kb. 410 km, az átmeneti rétegé pedig kb. 680 km mélyen van.

[szerkesztés] Földmag

Searchtool right.svg Bővebben: Földmag

A legbelső gömbhéj. Külső és belső magból áll, a külső mag folyadékszerűen viselkedik, a belső mag szilárd. Összetevői: nehézfémek (vas, nikkel) 2 részre osztható: külső magra, amely folyékony és belső magra, amely szilárd halmazállapotú

[szerkesztés] Kontinensek

Searchtool right.svg Bővebben: Kontinens

Európa · Ázsia · Afrika · Amerika · Ausztrália és Óceánia · Antarktisz

Xx-terkep.png


[szerkesztés] Óceánok

Searchtool right.svg Bővebben: Óceán

Atlanti-óceán · Csendes-óceán · Indiai-óceán

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Megjegyzések

  1. ^ Lásd: Msnbc. „Rover reveals Mars was once wet enough for life”, NASA, 2007. március 2. (Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 28.) Staff. „Simulations Show Liquid Water Could Exist on Mars”, University of Arkansas, 2005. november 7. (Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 8.) 
  2. ^ 2007-ig mindössze egyetlen exobolygó, egy gázóriás légkörében mutattak ki vízgőzt. Lásd:Tinetti, G. et al (2007. July). „Water vapour in the atmosphere of a transiting extrasolar planet”. Nature 448: 169–171. DOI:10.1038/nature06002.  
  3. ^ A naptári napok száma azért kevesebb eggyel, mint a sziderikus napoké, mert a Nap körüli keringő Föld a Napról nézve még egyszer megfordul tengelye körül.

[szerkesztés] Források

  1. ^ Allen, Clabon Walter; Cox, Arthur N.. Allen's Astrophysical Quantities. Springer, 294. o (2000). ISBN 0387987460 
  2. ^ Various.szerk.: David R. Lide: Handbook of Chemistry and Physics, 81st edition, CRC (2000). ISBN 0849304814 
  3. ^ a b IERS Working Groups (2003). „General Definitions and Numerical Standards”. McCarthy, Dennis D.; Petit, Gérard IERS Technical Note No. 32, U.S. Naval Observatory and Bureau International des Poids et Mesures. Hozzáférés: 2008. augusztus 3.. 
  4. ^ Cazenave, Anny.szerk.: Ahrens, Thomas J.: Global earth physics a handbook of physical constants (PDF), Washington, DC: American Geophysical Union (1995). ISBN 0-87590-851-9. Hozzáférés ideje: 2008. augusztus 3. 
  5. ^ Pidwirny, Michael (2006. február 2.). „Surface area of our planet covered by oceans and continents.(Table 8o-1)”, Kiadó: University of British Columbia, Okanagan. Hozzáférés ideje: 2007. november 26.  
  6. ^ Staff: World. The World Factbook. Central Intelligence Agency, 2008. július 24. (Hozzáférés: 2008. augusztus 5.)
  7. ^ a b Williams, David R.: Earth Fact Sheet. NASA, 2004. szeptember 1. (Hozzáférés: 2007. március 17.)
  8. ^ Allen, Clabon Walter; Cox, Arthur N.. Allen's Astrophysical Quantities. Springer, 296. o (2000). ISBN 0387987460 
  9. ^ Blue, Jennifer: Descriptor Terms (Feature Types). Gazetteer of Planetary Nomenclature. USGS, 2007. július 5. (Hozzáférés: 2007. július 5.)
  10. ^ May, Robert M. (1988.). „How many species are there on earth?”. Science 241 (4872): 1441–1449. DOI:10.1126/science.241.4872.1441. PMID 17790039. Hozzáférés ideje: 2007. augusztus 14.  
  11. ^ Dalrymple, G.B.. The Age of the Earth. California: Stanford University Press (1991). ISBN 0-8047-1569-6 
  12. ^ Newman, William L.: Age of the Earth. Publications Services, USGS, 2007. július 9. (Hozzáférés: 2007. szeptember 20.)
  13. ^ Dalrymple, G. Brent (2001.). „The age of the Earth in the twentieth century: a problem (mostly) solved”. Geological Society, London, Special Publications 190: 205–221. DOI:10.1144/GSL.SP.2001.190.01.14. Hozzáférés ideje: 2007. szeptember 20.  
  14. ^ Stassen, Chris: The Age of the Earth. TalkOrigins Archive, 2005. szeptember 10. (Hozzáférés: 2008. december 30.)
  15. ^ Harrison, Roy M., Hester, Ronald E.. Causes and Environmental Implications of Increased UV-B Radiation. Royal Society of Chemistry (2002). ISBN 0854042652 
  16. ^ Carrington, Damian. „Date set for desert Earth”, BBC News, 2000. február 21. (Hozzáférés ideje: 2007. március 31.) 
  17. ^ Yoder, Charles F. (1995:8).
  18. ^ Morbidelli, A.; Chambers, J.; Lunine, J. I.; Petit, J. M.; Robert, F.; Valsecchi, G. B.; Cyr, K. E. (2000.). „Source regions and time scales for the delivery of water to Earth”. Meteoritics & Planetary Science 35 (6): 1309–1320. Hozzáférés ideje: 2007. március 6.  

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Föld témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ld
Más nyelveken