Naprendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Naprendszer alatt (mondat közben kisbetűvel írva) olyan rendszert értünk, amelynek középpontjában egy vagy több csillag található, és körülötte égitestek keringenek. Bonyolult égi mechanikai rendszerekről van szó, amelyek tanulmányozása elsősorban a csillagászati tudomány feladata.

Bolygónknak, a Földnek otthont adó Naprendszer egyike a Tejútrendszer sok milliárd naprendszerének, és az Orion spirálkar külső harmadában helyezkedik el. Naprendszerünk középpontjában a Nap található. A továbbiakban erről a Naprendszerről szól a cikk.

Tartalomjegyzék 1 A Naprendszer általános jellemzői 2 A Naprendszer égitestei 2.1 A Nap 2.2 Bolygók 2.3 Törpebolygók 2.4 Az alábbi táblázat összehasonlítja a legfontosabb jellemzőket. 2.5 Holdak 2.6 Kisbolygók és meteoroidok 2.7 Üstökösök 2.8 Kentaurok 2.9 Neptunuszon túli égitestek 3 A Naprendszer története 4 Egyéb érdekességek 5 Külső hivatkozások 5.1 Lábjegyzetek

[szerkesztés] A Naprendszer általános jellemzői

A Nap tartalmazza a Naprendszer tömegének 99,86%-át, de a perdületének csak a 2%-át. A bolygók közel egy síkban keringenek, ezt a síkot az ekliptika síkjának is nevezik. A Nap körül az összes bolygó, és a bolygók körül a legtöbb hold azonos irányban kering, és a forgásirányokra is döntően ez az irány jellemző: ez az ekliptika északi pólusa felől nézve pozitív irány (az óramutató járásával ellentétes). Vannak persze olyanok is, amelyek kivételt képeznek, és ellentétes, ún. retrográd irányban keringenek vagy forognak. Pl. az Uránusz és a Vénusz tengely körüli forgása, ill. a Neptunusz Triton nevű bolygójának keringése retrográd, negatív irányú. A közelebbi bolygókon sok a nehezebb atom, döntően szilárd anyagból állnak, a távolabbi óriásbolygók anyagát túlnyomóan gáz halmazállapotú, könnyebb atomok (hidrogén és hélium) alkotják.

[szerkesztés] A Naprendszer égitestei

A Naprendszer égitesteit az alábbiakban csak kategorizáljuk, pontosabb adatok és leírások az egyes szócikkekben találhatók.

[szerkesztés] A Nap

A Nap a Naprendszer központi csillaga. A Naprendszer tömegének 99,86%-át teszi ki. Rajta kívül nincs komolyabb energiatermelő égitest a Naprendszerben.

[szerkesztés] Bolygók

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) Prágában tartott konferenciáján résztvevő mintegy 2500 küldött 2006. augusztus 24-én, többségi szavazással új bolygódefiníciót fogadott el (a bolygónak kell a stabil pályájának egyetlen meghatározó égitestjének lennie, tisztára kell söpörnie pályáját, azaz a környéken keringő objektumokat el kell takarítania), ezzel gyakorlatilag megvonta a Plútótól a bolygó-státuszt és törpebolygóvá minősítette át. A döntés fő oka az volt, hogy a Neptunuszon túl már felfedeztek a Plútónál nagyobb tömegű égitestet, és valószínűleg még számos, fel nem fedezett törpebolygó kering a térségben, melyeket a közeljövőben fedeznek föl, így a Naprendszer bolygóinak száma túl nagy lenne (például ötven bolygót nem lehetne egyszerűen megtanulni az iskolában).^[1] Így a fenti döntés értelmében a jövőben már csak 8 bolygót sorolunk ebbe a kategóriába:

• kőzetbolygók: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
• gázbolygók: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz.

[szerkesztés] Törpebolygók

• A Plútó, Ceresz és az Erisz törpebolygó.

[szerkesztés] Az alábbi táblázat összehasonlítja a legfontosabb jellemzőket.

Jellemző	Föld-típusú bolygók	Óriásbolygók	Törpebolygók
Összetétel	legfőképp szilárd anyag	főként gáz	szilárd anyag
Térfogat	a Földéhez hasonló	a Földénél nagyságrendekkel nagyobb	a Földnél körülbelül 4-szer kisebb
Holdak száma	kettő vagy kevesebb	a Szaturnusznak jelenleg 60 holdját ismerjük (ebből néhány a gyűrűrendszerében van) és egyre többet fedeznek fel, a Jupiternek 63 holdja ismert	3 vagy kevesebb (de a holdak kicsik)

[szerkesztés] Holdak

A bolygók körül keringő holdak listáját a hold (égitest) oldalon találjuk.

[szerkesztés] Kisbolygók és meteoroidok

A kisbolygók és az apróbb kődarabok között folytonos az átmenet. Ez utóbbiakat meteoroidoknak nevezzük kb. 10 cm alatt, egészen a porszemnyi méretekig. A porszemnyi méretű meteoroidok okozzák az állatöv mentén derengő állatövi fényt. Amikor a meteoroidok belépnek a légkörbe, a fényjelenséget meteornak vagy népiesen hullócsillagnak nevezzük. Amikor leért a Föld felszínére, akkor már meteorit a neve.

2008 elején mintegy 280 000 volt azon ismert kisbolygók száma, melyek mérete meghaladta az 1 kilométert.

[szerkesztés] Üstökösök

Az üstökösök olyan égitestek, amelyek felszíne Naphoz közel kerülve felmelegszik és a felszín anyaga gázzá alakul (szublimál), melynek során por és kisebb-nagyobb szilárd töredékek szabadulnak ki az üstökös fölépítésében meghatározó szerepű vízjégből. Ilyenkor „légköre” lesz, amit kómának hívnak. A napszél hatására ez elnyúlik a Nappal ellentétes irányba, ez a csóva. A felszabaduló poranyagra más erők hatnak, mint a főleg ionizált gázból álló csóvára. A csóva ezért a bolygóközi mágneses tér hatására nyeri el alakját, míg a porcsóva a Naptól sugárirányban kifelé tartó uszály alakját ölti.

Az üstökösök valószínűleg az Oort-felhőből kiindulva közelítik meg a Naprendszer belső területeit. Nagyon sok közülük vissza sose tér. Azok azonban, amelyek kis pályaperturbációt szenvednek el a nagybolygóktól, hosszú periódusú üstökösökké válnak. A Naprendszer belső területeit leggyakrabban a már "honosult" üstökösök látogatják meg. Legismertebb közülük a Halley-üstökös. A rövid periódusú üstökösök fokozatosan elveszítik illóanyagukat és/vagy szétesnek (pl. a Tempe, vagy a Bennet üstökös), vagy kisbolygó-szerű égitestté válnak.

Lehetséges, hogy a Tunguz eseményt, mely 1908 júliusában történt Szibériában, egy ilyen üstökös-töredék becsapódása és szétrobbanása okozta.

[szerkesztés] Kentaurok

Olyan jeges üstökösszerű égitestek, melyek az üstökösöknél kisebb excentricitásúak, és pályájuk a Jupiteré és a Neptunuszé közé esik.

[szerkesztés] Neptunuszon túli égitestek

• Kuiper objektumok: a Plútó távolságában található úgynevezett Kuiper-övben keringő kisbolygók, melyek nagyjából 30 és 50 CsE között helyezkednek el. Újabban ide sorolják a Plútót is.
• Az Oort-felhő: A nagybolygóktól jóval kijjebb, nagyjából 50 000 és 100 000 CsE környékén található az Oort-felhő, ahonnan a hosszú periódusú üstökösök valószínűleg származnak
• A Szedna elnyúlt 76 és 850 CsE közötti pályája nem igazán felel meg egyik kategóriának sem, mégis talán az Oort-felhő részének tekinthető, csak talán a felhő alakját nem ismerjük pontosan

[szerkesztés] A Naprendszer története

[szerkesztés] Egyéb érdekességek

Több nyelvben a hét napjai a Naprendszerben található égitestekről kapták nevüket (pl. újlatin nyelvek, germán nyelvek:

• hétfő: Hold (francia lundi, olasz lunedì, spanyol lunes, valamint angol Monday, német Montag, vö. Luna/Moon ’hold’)
• kedd: Mars (fr. mardi, ol. martedì, sp. martes)
• szerda: Merkúr (fr. mercredi, ol. mercoledì, sp. miércoles)
• csütörtök: Jupiter (fr. jeudi, ol. giovedì, sp. jueves)
• péntek: Vénusz (fr. vendredi, ol. venerdì, sp. viernes)
• szombat: Szaturnusz (angol Saturday, holland zaterdag)
• vasárnap: Nap (angol Sunday, német Sonntag, svéd Söndag, vö. Sun/Sonne ’nap’ )

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• A Naprendszer bemutatása magyarul
• Solarviews – a Naprendszer leírása képekkel (angol, német, spanyol…)
• A Naprendszer főbb tagjainak méretarányos összehasonlítása
• Tóth Imre: Üstökösök és kisbolygók, Magyar Tudomány, 2004/6 699. o.
• Solar System A bolygók interaktív animációja (német)
• Naprendszer-hírek
• A Naprendszerről: Adatok, videók, képek.

[szerkesztés] Lábjegyzetek