Venus Express
 |
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2013. április 28. |
 |
| Venus Express | |
 |
|
| A Venus Express a Vénusz mellett | |
|
|
|
| Ország | Európa |
| Űrügynökség |  Európai Űrügynökség |
| Küldetés típusa | orbiter |
| NSSDC ID | 2005-045A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Vénusz |
| Indítás dátuma | 2005. november 9. |
| Megérkezés | 2006. április 11. |
| Meghosszabbítás | 2014. december 31. (tervezett) |
| Időtartam | Bolygóközi repülés: 150 nap Vénusz körül: 1000 nap |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 1270 kg |
| Inklináció | 90° |
| Periódus | 24 óra |
| Hivatalos weboldal | |
A Venus Express az Európai Űrügynökség első űrszondája a Vénusz kutatására. A Mars Express és a Rosetta űrszonda tartalékműszerinek felhasználásával építették meg. Felépítésében hasonlít a Mars Expresshez. A szonda bizonyítékokat talált, hogy a Vénusz geológiailag még aktív [1].
Tartalomjegyzék |
Küldetés [szerkesztés]
A Venus Express 2005. november 1. indult Bajkonurból Szojuz rakétával.
2006. április 12-én pályára állt a Vénusz körül. Ehhez 50 percen át használta főhajtóművét, 25 000 km/h-ra csökkentve a bolygóhoz viszonyított 29 000 km/h-s sebességét. A 590 kilogramm hajtóanyag nagy része elégett, ami csökkentette a szonda összsúlyát.[2]
Az ESA illetékes tudományos programbizottsága 2007. február végén hosszabbította meg a küldetést 2009 közepéig.[3] 2008 júliusában megkezdték a szonda pályamagasságának csökkentését, így a szonda lassulásával mérni tudják a felsőlégkör által kifejtett légellenállást, így annak sűrűségét.[4]
2009. február 4-én december 31-ig meghosszabbították az űrszonda küldetését, majd a dátumot kitolták 2014-ig. A hosszabbítás alatti feladatai többek között: a klíma működésének jobb megértése, a feltételezett aktív vulkanizmus keresése a felszínen.
Eredmények [szerkesztés]
A Venus Express SPICAV műszere 2011-ben vékony ózonréteget fedezett fel a Vénusz légkörében, mintegy 100 km-es magasságban. Az ózon sűrűsége a földi ózonréteg ezredrésze lehet, vastagsága 5-10 km.[5]
Műszerek [szerkesztés]
- VMC (Venus Monitoring Camera): CCD kamera a felszín vizsgálatára.
- ASPERA-4 (Analyzer of Space Plasmas and Energetic Atoms): a napszél és a Vénusz légköre közötti kölcsönhatásokat vizsgálja.
- MAG (Magnetometer): a Vénusz magnetoszférájának erősségét és változásait méri.
- PFS (Planetary Fourier Spectrometer): infravörös tartományban vizsgálja a Vénusz légkörét.
- SPICAV (Spectroscopy for Investigation of Characteristics of the Atmosphere of Venus): az infravörös és ultraibolya sugárzást vizsgálja a Vénuszról és a Napról.
- VIRTIS (Visible and Infrared Thermal Imaging Spectrometer): a légkör rétegeit és a felszín hőmérsékletét vizsgálja.
Források [szerkesztés]
- ↑ Venus Volcanoes
- ↑ Európa elérte a Vénuszt, SG, 2006. április 12.
- ↑ Mi újság a Vénusz körül?, Űrvilág, 2007. március 29.
- ↑ Frey, Sándor: Még közelebb a Vénuszhoz. Űrvilág.hu, 2008. július 23. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
- ↑ ESA: Tenuous ozone layer discovered in Venus' atmosphere (2011-10-06)
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Magyar oldalak [szerkesztés]
- Magyar részvétel a Venus Express programjában
- Megérkeztek a Venus Express első felvételei (2006. április 14.)
Külföldi oldalak [szerkesztés]
|
|||||||
