Giuseppe Piazzi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Giuseppe Piazzi

Giuseppe Piazzi (Ponte in Valtellina, 1746. július 7.[1]Nápoly, 1826. július 22.) itáliai csillagász, matematikus és teológus, az első kisbolygó, a Ceresz felfedezője.

Pályája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Életének első negyven évében Piazzi nem volt sem csillagász, sem kutató, és valószínűleg semmit nem publikált. Teológiát, filozófiát és matematikát tanított, városról városra vándorolva; tanított Ravennában, Genovában, Riminiben, Rómában és Máltán is, mielőtt 1781-ben matematikatanári állást vállalt Palermóban. Érdekesség, hogy Rómában, 1779-ben tanárként a kollégája volt a későbbi VII. Piusz pápa.[2]

Történelmi háttér[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szicíliai Kettős Királyság

Hogyan kerülhetett ez a tudományos előélettel nem rendelkező tanár a palermói obszervatórium élére? Ennek megértéséhez kicsit vissza kell lépnünk az időben. Itália déli részét ekkor a Szicíliai Kettős Királyság[3] foglalta el, ahonnan 1767-ben kiűzték a teljes oktatásügyet kezükben tartó jezsuitákat. Ennek következtében Szicília és egész Dél-Itália oktatási rendszere szó szerint egyik napról a másikra összeomlott. A megújulási próbálkozások keretében 1779-ben mozgalom alakult egy korszerű, európai színvonalú egyetem létrehozására. Az egyetemalapítók nagyívű terveket szőttek: a különböző tanszékekre a legjobb tudósokat akarták megszerezni Európából, így például Lagrange-nak és az enciklopédista d’Alembert-nek is küldtek meghívót. Az elképzelések egyik központi eleme volt egy csillagászati obszervatórium létrehozása, amelynek különös fontosságot adott, hogy ekkoriban Palermo helyzete sem volt elfogadható módon meghatározva a térképen (a földrajzi szélességben például négy perc hiba volt). Az alapítók azonban túl magasra tették a lécet; nemcsak Lagrange-éktól, de kevésbé ismert itáliai tudósoktól is sorra kapták az udvarias visszautasításokat. Az akkor tudományos szempontból mélyponton levő és provinciálisnak tartott Szicília senkit nem vonzott.

Külföldi tanulmányút[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ilyen körülmények között nevezték ki 1787 elején az egyetem csillagászati tanszékére a tudományos közéletben addig ismeretlen Piazzit, aki hatalmas lendülettel látott a feladathoz. Még az év tavaszán Párizsba érkezett tanulmányútra, ahol obszervatóriumokat látogatott, és korának olyan nagyságaival ismerkedett meg, mint Lalande és Messier.[4]

Hét hónap párizsi tartózkodás után továbbutazott Londonba, ahol Nevil Maskelyne, az udvari csillagász közvetítésével megismerkedett Jesse Ramsdennel. Ramsden a kor leghíresebb csillagászati műszerkészítője volt (neve a mai csillagászok számára is ismerős a Ramsden-okulárról), akihez egyáltalán nem volt könnyű eljutni. Piazzi azonban elhatározta, hogy leendő obszervatóriuma számára a legjobb műszereket szerzi meg, és kitartását végül siker koronázta. Ramsden csaknem két év alatt teljes csillagászati felszerelést gyártott a számára.

A Ceresz felfedezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét világhírűvé a Ceresz nevet kapott új bolygónak egy új évszázad első éve első napján, 1801. január 1-jén történt felfedezése tette.

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Piazzi nevét viseli az 1923-ban felfedezett ezredik kisbolygó, az 1000 Piazzia. Nem hivatalosan Piazzinak nevezték el a Ceresz egy fényes felszíni alakzatát is (ez talán egy kráter lehet), amelyet a Hubble űrtávcső képein fedeztek fel.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek és források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Különböző nyelvű Wikipédiákban és nyomtatott forrásokban 16. vagy 17. is előfordul
  2. Catholic Encyclopedia: Piazzi
  3. A királyság magyar nevét a The Times Atlasz Világtörténelem névhasználata szerint írtuk.
  4. A lent említett forrásmunka a palermói obszervatórium történetéről keresztnév nélkül említi Cassinit is, azonban ez félreértésen alapul, hiszen a „nagy” Cassini 1712-ben meghalt. Piazzi az ő dédunokájával (Dominique, comte de Cassini, 1748-1845) találkozhatott, aki szintén csillagász volt, csakúgy, mint apja és nagyapja.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]