MER-B Opportunity

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
MER-B Opportunity
NASA Mars Rover.jpg

Ország  Amerikai Egyesült Államok
Űrügynökség NASA
Küldetés típusa rover
NSSDC ID 2003-032A
Küldetés
Célégitest Mars
Indítás dátuma 2003. július 7.
Indítás helye USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás
Hordozórakéta Delta–2
Megérkezés 2004. január 25.
Az űrszonda
Tömeg 185 kg
Leszállás helye Meridiani Planum
Mars transparent.png354,47°K 1,94° D
Fékezés módja ejtőernyő
légzsák
Hivatalos weboldal

Az Opportunity (MER-B) az amerikai Mars Exploration Rover program második robotja. A Spirit (MER-A) marsjárótól 10 500 km-re szállt le, a Mars másik felén, a Meridiani Planumnak nevezett egyenlítői területen. A két robot tudományos célja a vörös bolygó talajának kémiai, fizikai vizsgálata. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma.

Mindkét szonda bizonyítékokat talált a víz valamikori jelenlétére a Marson.

A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő alatt a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat és aminek hatására 2014. január 24-én – pontosan tíz évvel a leszállás után - az Opportunity még működőképes volt és továbbra is szolgáltatta az adatokat, ami példátlan sikernek számít.[1] Az Opportunity tette meg eddig a leghosszabb távot idegen égitesten az ember által épített eszközök közül: a 10. évfordulóig 38,73 kilométert tett meg a Marson.[2]

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első színes panoráma a landolási hely környezetéről

Az Opportunity 2004. január 25-én közép-európai idő szerint 5:05-kor szállt le a Mars felszínére, pontosan három héttel azután, hogy "ikertestvére", a Spirit is sikeres leszállást hajtott végre. A leszállóhely 10 500 km-re, a Mars másik oldalán, a Meridiani síkságon volt. Néhány órával a landolás után megérkeztek az Opportunity által készített első látványos felvételek a pasadenai irányítóközpontba. A felvételek a Marsnak teljesen új arcát mutatták az addig ismertekhez képest. Az egyik képen a marsjáró robot leszálló szerkezete látszik, a háttérben a marsbéli tájjal. Néhány képen világos sziklák voltak kivehetők. Ezeket a sziklákat később alaposan megvizsgálták.

2004. január 27-én a szonda kinyitotta fő antennáját, és így már közvetlenül is kommunikálni tudott a földi irányítóközponttal. Az adatok továbbítására már nem kellett megvárni, hogy a két amerikai marsi műhold – a Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey – valamelyike a leszállóhely fölé érkezzen, és vegye, illetve továbbítsa a Földre az Opportunity UHF-antennájának segítségével küldött jeleket.

Az első métereket a Mars felszínén 2004. február 5-én tette meg az Opportunity. Először haladt előre a felszínen azóta, hogy néhány nappal korábban legördült a leszállóegység platformjáról a bolygó poros talajára. Február 5-én mintegy 3,3 métert tett meg, másnapra még 1,5-et terveztek.

2004. március 2-án a NASA tudósai beszámoltak az Opportunity fontos felfedezéséről: a robot egy általa vizsgált szikladarabban olyan ásványi anyagokat talált, amelyek kizárólag víz jelenlétében alakulnak ki.

2005. május 2-án az Opportunity elakadt egy homokdűnében, de sikerült kiszabadulnia.[3]

2008. szeptember 1-jére[4] (Sol 1634) sikerült kijutnia a 800 méter átmérőjű és 70 m-es mélységű Victoria-kráterből, ahova 2007. szeptember 11-én ereszkedett le.[5]

2011. augusztus elején elérte következő nagy célpontját, a 22 kilométer átmérőjű Endeavour-krátert [6].

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz MER-B Opportunity témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]