MER-B Opportunity
| Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrrepülésről szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2012. január 11. |
| MER-B Opportunity | |
| Az első színes panoráma a landolási hely környezetéről | |
|
|
|
| Ország | |
| Űrügynökség | NASA |
| Küldetés típusa | rover |
| NSSDC ID | 2003-032A |
| Küldetés | |
| Célégitest | Mars |
| Indítás dátuma | 2003. július 7. |
| Megérkezés | 2004. január 25. |
| Az űrszonda | |
| Tömeg | 185 kg |
| Leszállás helye | Meridiani Planum |
| Fékezés módja | ejtőernyő légzsák |
| Hivatalos weboldal | |
Az Opportunity (MER-B) az amerikai Mars Exploration Rover program második robotja. A Spirit (MER-A) marsjárótól 10 500 km-re szállt le, a Mars másik felén, a Meridiani Planumnak nevezett egyenlítői területen. A két robot tudományos célja a vörös bolygó talajának kémiai, fizikai vizsgálata volt. Mindkét leszállóhelyet úgy választották ki, hogy az addigi felvételek alapján ezeken a területeken látszódott a hajdani felszíni víz nyoma.
Mindkét szonda bizonyítékokat talált a víz valamikori jelenlétére a Marson.
A két marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mivel a kutatók eredeti feltételezése szerint ennyi idő alatt, a napelem-táblákra ülepedő por miatt nem juthatnak több energiához. Nem számoltak azonban a Mars légköri aktivitásával, ami folyamatosan megtisztítja a napelemtáblákat. Így 2011 decemberében - több mint 2800 nappal a leszállás után - az Opportunity még működőképes és szolgáltatja az adatokat, ami példátlan sikernek számít. Az Opportunity eddig több mint 34.3 kilométert tett meg a Marson.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Küldetés
Az Opportunity 2004. január 25-én közép-európai idő szerint 5:05-kor szállt le a Mars felszínére, pontosan három héttel azután, hogy "ikertestvére", a Spirit is sikeres leszállást hajtott végre. A leszállóhely 10 500 km-re, a Mars másik oldalán, a Meridiani síkságon volt. Néhány órával a landolás után megérkeztek az Opportunity által készített első látványos felvételek a pasadenai irányítóközpontba. A felvételek a Marsnak teljesen új arcát mutatták az addig ismertekhez képest. Az egyik képen a marsjáró robot leszálló szerkezete látszik, a háttérben a marsbéli tájjal. Néhány képen világos sziklák voltak kivehetők. Ezeket a sziklákat később alaposan megvizsgálták.
2004. január 27-én a szonda kinyitotta fő antennáját, és így már közvetlenül is kommunikálni tudott a földi irányítóközponttal. Az adatok továbbítására már nem kellett megvárni, hogy a két amerikai marsi műhold – a Mars Global Surveyor és a Mars Odyssey – valamelyike a leszállóhely fölé érkezzen, és vegye, illetve továbbítsa a Földre az Opportunity UHF-antennájának segítségével küldött jeleket.
Az első métereket a Mars felszínén 2004. február 5-én tette meg az Opportunity. Először haladt előre a felszínen azóta, hogy néhány nappal korábban legördült a leszállóegység platformjáról a bolygó poros talajára. Február 5-én mintegy 3,3 métert tett meg, másnapra még 1,5-et terveztek.
2004. március 2-án a NASA tudósai beszámoltak az Opportunity fontos felfedezéséről: a robot egy általa vizsgált szikladarabban olyan ásványi anyagokat talált, amelyek kizárólag víz jelenlétében alakulnak ki.
2005. május 2-án az Opportunity elakadt egy homokdűnében, de sikerült kiszabadulnia.[1]
2008. szeptember 1-jére[2] (Sol 1634) sikerült kijutnia a 800 méter átmérőjű és 70 m-es mélységű Victoria-kráterből, ahova 2007. szeptember 11-én ereszkedett le.[3]
2011. augusztus elején elérte következő nagy célpontját, a 22 kilométer átmérőjű Endeavour-krátert [4].
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Források
- ↑ Beásta magát a marsjáró
- ↑ Az Unmanned Space Missions c. könyv szerint ez 2008. augusztus 28-án történt.
- ↑
- ↑ Megérkezett az óriáskráterhez az Opportunity Mars-járó
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- NASA - A marsjáró projekt hivatalos oldala
- Űrvilág.hu - a két marsjáróval kapcsolatos folyamatos hírek

