Indulásra kész a NASA következő naptávcsöve
Az IRIS egy 20 cm-es távcsővel fogja feltérképezni, hogyan áramlik a kromoszférából a korona felé a plazma és az energia, és milyen folyamatok zajlanak a Nap légkörében.
A Nap kutatásának egy fontos területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra felett: hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió megtermelte energia át a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem egyszerű feladat: megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy a fotoszféra fényárát kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is észrevegyük. Az IRIS (Interface Region Imaging Spectrograph) épp ezt célozza meg. A NASA Small Explorers programjának részeként megépült űreszköz egy 20 cm-es távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és korona közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV képalkotó spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni. A felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt kap: az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt, és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése azonban csak az egyik fele a munkának: a megfigyelések megértéséhez igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni fog.
Tovább az újságcikkhez
Rekordfényességű gammavillanást detektáltak
A GRB 130427A gammavillanás
A villanásról készült animáció
2013. április 27-én a Fermi űrteleszkóp rekordfényességű gammavillanást detektált az Oroszlán csillagképben. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy a Fermi mellett számos egyéb űr- és földi távcső is gond nélkül tudta észlelni. A NASA Fermi űrteleszkópjának kutatója, Julie McEnery (Goddard Space Flight Center) szerint már régóta vártak egy igazán fényes gammavillanásra (gamma-ray burst, GRB), ami 2013. április 27-én be is következett. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy rekord számú földi távcső is el tudta csípni az optikai, infravörös és rádiótartományban, még az űrteleszkópok észlelései alatt. A villanást a Fermi GBM (Gamma-ray Burst Monitor) műszere detektálta az Oroszlán csillagképben. Ebben a pillanatban a NASA Swift űrteleszkópja éppen két céltárgy közötti átállást végzett, így BAT (Burst Alert Telescope) műszere kevesebb mint egy perc múlva már szintén adatokat szolgáltatott a GRB 130427A jellel ellátott eseményről.
Tovább az újságcikkhez
Túlélte a Nap poklát az üstökös!
Bár a napközelség előtti órákban már lemondtunk róla, a Lovejoy-üstökös átvészelte a rettentő forróságot, kiérdemelve a Nagy Túlélő elnevezést. Elérkezett a várva várt nap, december 15-én a Lovejoy-üstökös a Nap közvetlen közelébe ért, hogy magyar idő szerint 16-án hajnali 01:30-kor elérje napközelpontját, amely 140-120 ezer km-rel a Nap látható felszíne felett húzódott, ahol a napkorona hőmérséklete eléri az 1 millió fokot. Senki sem tudta mi fog történni, de a szakemberek döntő része azon a véleményen volt, hogy hiába ez az elmúlt három évtized legfényesebb napsúroló üstököse, nem fogja túlélni a napközelséget, a pokoli körülmények közt anyaga teljesen elpárolog.
Az első képünk 15-én délután készült a SOHO napmegfigyelő szondával. Az üstökös feje ekkor már a Vénusz látszó fényességét közelítette, emiatt telítésbe vitte a szonda detektorát. Ez okozza a fejből két oldalra kinyúló "bajszokat", de ezek nem valós képződmények. Nem úgy a lefelé mutató porcsóva, melynek hossza eléri a 4 fokot, vagyis legalább 11 millió km hosszan nyújtózott.
Tovább az újságcikkhez
|
.jpg)
.svg)
