Portál:Csillagászat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából



Csillagászatportál


Égitestek.jpg


Csillagászat

A csillagászat vagy asztronómia – a szó eredete szerinti jelentése a csillagok törvényei – a földön kívüli jelenségek megfigyelésével és magyarázatával foglalkozó tudomány. Az asztrofizika a csillagászat (és a fizika) azon része, mely a fizikát alkalmazza a csillagászati megfigyelések magyarázatában. Manapság a csillagászat szinte minden témaköre komoly fizikai ismeretanyagot feltételez, ezért a csillagászat és az asztrofizika tudománya már-már összefonódik, szinte meg sem lehet különböztetni, hogy hol kezdődik az egyik és hol ér véget a másik.

Tovább a szócikkhez...




Csillagászati és űrkutatási hírek, események, innen-onnan

Aszteroida vadászat a WISE segítségével!

A WISE műhold művészi megjelenítése

A WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer, angolul Széles látószögű infravörös felmérő felfedező műhold) infravörös csillagászati műhold, melyet 2009. december 14-én indított a NASA a Medium-class Explorer program keretében. Az égboltfelmérési program célja a teljes égbolt végigfényképezése a 3-25 μm közötti infravörös tartomány négy (3,4, 4,6, 12 és 22 mikrométeres) hullámhosszán, melyből a Hubble űrtávcső épülő utódja, a szintén infravörösben működő James Webb űrtávcső számára állítanak össze katalógust.

A műhold napszinkron poláris pályán halad, a pálya síkja a Nap irányával mindig derékszöget zár be. A 40 centiméter átmérőjű távcső a Földdel ellentétes irányba néz (megközelítőleg, amikor a Hold a látómezőbe kerülne, akkor a távcsővel ezt „kikerülik”). Összesen 1,3 millió képet (11 másodpercenként egyet) készített az égboltról 2010 júliusáig, melyek felbontása 1 megapixel (1024×1024 pixel), pixelenként 6 ívmásodperc a közeli, 12 ívmásodperc a közepes infravörösben, látómezeje pedig 47 ívperc. A küldetés hat (esetleg kilenc, ha a hűtéshez felhasznált hidrogén kitart addig) hónapos időtartama alatt az égbolt 99%-át legalább nyolc (az egymást követő keringések során készült, egymást átfedő) felvétellel fedik le. (A pálya jellegéből adódóan ez az égi egyenlítőhöz közelebbi területekre igaz, a pólusokhoz közeledve nő az átfedés mértéke, az égi pólusok pedig minden keringés alkalmával a látómezőbe kerülnek.)

Tovább a WISE szócikkhez, Tovább a NASA cikkéhez

Egyben van az ISON üstökös!

Az ISON üstökös pályájának megjelenítése a naprendszerben.
Különleges felvétel az ISON üstökösről a Hubble űrteleszkópon áttekintve

Két hónapnyi várakozás után végre ismét észlelhető az ISON-üstökös, amely az első megfigyelések alapján szépen fényesedik, így reményünk van arra, hogy decemberben szabad szemmel is látható lesz.

Lassan egy éve ismerjük a C/2012 S1 (ISON)-üstököst, amely november végén és decemberben az évszázad egyik legfényesebb csóvás égi vándora lehet - vagy elenyészik, még mielőtt elérné napközelpontját, és még csak szabad szemmel sem lesz látható. Mindkét eset bekövetkezhet, ami jól mutatja, hogy az üstökösök még mindig a legkevésbé előrejelezhető égi jelenségek közé tartoznak. De talán pont ez adja a varázsukat is.

Tovább az újságcikkhez

A Delfin csillagkép új csillaga a Nova Del 2013

Nova Delphini 2013

Koicsi Itagaki japán amatőr csillagász 2013. augusztus 14-én egy 6,3 magnitúdós fényességű új csillagot fedezett fel 18 cm-es reflektorával. Az új csillag a Kis Róka csillagkép és a Nyíl csillagképek között található.

A Delfin csillagkép negyedrendű csillagokból álló jellegzetes kis csillagkép a nagy nyári háromszög közelében. Legutóbb 1967-ben figyeltek meg egy 3,7 magnitúdós vendégcsillagot a Delfin csillagképben. Az új csillagok hagyományos neve nóva. A nóva szó a latin nova stella (=új csillag) kifejezésből származik, s mindmáig ezzel a névvel hivatkozunk a kataklizmikus változócsillagok egyik típusára. Az újonnan felfedezett csillagrobbanás is ebbe a típusba tartozik - egy kettős rendszerben található fehér törpe felszínén lejátszódó termonukleáris reakciók állnak a hirtelen felfényesedés hátterében.

Tovább az újságcikkhez

Megérkeztek a Perseidák!

The 2010 Perseids over the VLT.jpg

A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj, melynek szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle üstökös. Radiánsa a Perszeusz csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma augusztus 12-augusztus 13-re esik, a köztudatban emiatt augusztus a hullócsillagok hónapja. A raj sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb a hajnali időszak.

Tovább a szócikkhez

Indulásra kész a NASA következő naptávcsöve

Az IRIS felépítése

Az IRIS egy 20 cm-es távcsővel fogja feltérképezni, hogyan áramlik a kromoszférából a korona felé a plazma és az energia, és milyen folyamatok zajlanak a Nap légkörében.

A Nap kutatásának egy fontos területe, hogy pontosan mi is történik a felszín, a fotoszféra felett: hogyan áramlik át az anyag, illetve a magfúzió megtermelte energia át a kromoszférán, a koronán, majd pedig ki a helioszférába, a napszél szárnyán. Ennek megfigyelése nem egyszerű feladat: megfelelő hullámhosszakat kell választani, hogy a fotoszféra fényárát kiszűrjük, és nagy térbeli és időbeli felbontással kell dolgozni, hogy a gyors és finom változásokat is észrevegyük. Az IRIS (Interface Region Imaging Spectrograph) épp ezt célozza meg. A NASA Small Explorers programjának részeként megépült űreszköz egy 20 cm-es távcsővel és egy ultraibolyában érzékeny detektorral lesz felszerelve, mely a kromoszférát, illetve a kromoszféra és korona közti átmeneti régiót fogja vizsgálni. Az UV képalkotó spektrográf spektrumokat és képeket is képes lesz rögzíteni. A felvételek 133 és 284 nm-es hullámhosszak közé eső sávokban készülnek majd. A térbeli felbontás 0,33-0,4 ívmásodperc közötti lesz, a teljes elérhető látómező pedig 2 ívpercet fog át. A térbeli mellett az időbeli felbontás is nagy hangsúlyt kap: az IRIS 6 másodpercenként készít majd el egy képfelvételt, és 1 másodpercenként rögzít spektrumokat. Az adatok begyűjtése azonban csak az egyik fele a munkának: a megfigyelések megértéséhez igen komoly magnetohidrodinamikai modellezési munka is kapcsolódni fog.

Tovább az újságcikkhez

Rekordfényességű gammavillanást detektáltak

A GRB 130427A gammavillanás
A villanásról készült animáció

2013. április 27-én a Fermi űrteleszkóp rekordfényességű gammavillanást detektált az Oroszlán csillagképben. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy a Fermi mellett számos egyéb űr- és földi távcső is gond nélkül tudta észlelni. A NASA Fermi űrteleszkópjának kutatója, Julie McEnery (Goddard Space Flight Center) szerint már régóta vártak egy igazán fényes gammavillanásra (gamma-ray burst, GRB), ami 2013. április 27-én be is következett. Az esemény olyan sokáig tartott, hogy rekord számú földi távcső is el tudta csípni az optikai, infravörös és rádiótartományban, még az űrteleszkópok észlelései alatt. A villanást a Fermi GBM (Gamma-ray Burst Monitor) műszere detektálta az Oroszlán csillagképben. Ebben a pillanatban a NASA Swift űrteleszkópja éppen két céltárgy közötti átállást végzett, így BAT (Burst Alert Telescope) műszere kevesebb mint egy perc múlva már szintén adatokat szolgáltatott a GRB 130427A jellel ellátott eseményről.


Tovább az újságcikkhez

Túlélte a Nap poklát az üstökös!

A Lovejoy üstökös

Bár a napközelség előtti órákban már lemondtunk róla, a Lovejoy-üstökös átvészelte a rettentő forróságot, kiérdemelve a Nagy Túlélő elnevezést. Elérkezett a várva várt nap, december 15-én a Lovejoy-üstökös a Nap közvetlen közelébe ért, hogy magyar idő szerint 16-án hajnali 01:30-kor elérje napközelpontját, amely 140-120 ezer km-rel a Nap látható felszíne felett húzódott, ahol a napkorona hőmérséklete eléri az 1 millió fokot. Senki sem tudta mi fog történni, de a szakemberek döntő része azon a véleményen volt, hogy hiába ez az elmúlt három évtized legfényesebb napsúroló üstököse, nem fogja túlélni a napközelséget, a pokoli körülmények közt anyaga teljesen elpárolog.

Az első képünk 15-én délután készült a SOHO napmegfigyelő szondával. Az üstökös feje ekkor már a Vénusz látszó fényességét közelítette, emiatt telítésbe vitte a szonda detektorát. Ez okozza a fejből két oldalra kinyúló "bajszokat", de ezek nem valós képződmények. Nem úgy a lefelé mutató porcsóva, melynek hossza eléri a 4 fokot, vagyis legalább 11 millió km hosszan nyújtózott.

Tovább az újságcikkhez


A csillagászat felosztása


Crystal Project kstars.png Csillagászat
Világegyetem
Csillag
Csillagkép
Csillagász
Extragalaktikus csillagászat
Heliocentrikus világkép
Röntgencsillagászat
Csillagászati rövidítések

Tychonian system.svg Csillagok

Alpha Centauri
Barna törpe
Fehér törpe
Neutroncsillag
Pulzár
Szupernóva
Nóva
Változócsillag
Astronomy Amateur t.svg Csillagászok
Anders Celsius
Galileo Galilei
Edmond Halley
William Herschel
Johannes Kepler
Nostradamus
Charles Messier
Regiomontanus
Thalész
Magyar csillagászok
Tango Venus.svgÉgitestek
Merkúr
Vénusz
Föld
Mars
Jupiter
Szaturnusz
Uránusz
Neptunusz
Pluto
Hold
Meteor
Naprendszer
IRIS (Explorer).jpgCsillagászati műholdak
COBE
Chandra űrtávcső
Fermi gamma-sugár űrtávcső
Herschel űrtávcső
Hubble űrtávcső
IRIS űrtávcső
Kepler űrtávcső
Solar and Heliospheric Observatory
Swift
WISE
XMM-Newton
Satellite Communication Scetch.svgCsillagászati obszervatóriumok
Hegyháti Csillagvizsgáló
Magyarországi csillagvizsgálók listája
Piszkéstetői Obszervatórium
Pannon Csillagda
Poláris Csillagvizsgáló
Sudbury Neutrínó Obszervatórium
Super-Kamiokande




A csillagászat ágai


Nuvola apps katomic.png Asztrofizika
Csillagászati színképelemzés
Csillagászati színképosztályozás
Feketetest-sugárzás
Gravitációs szingularitás
Hubble-törvény
Kozmikus sugárzás
Magnitúdó
Olbers-paradoxon
Ősrobbanás
Vöröseltolódás
Q space(color).svg Kozmológia
Az Univerzum idővonala
Fekete lyuk
Kvazár
Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás
Tejút
Blazár


Shuttle.png Űrhajók
Apollo-program
Gemini-program
Mercury-program
Space Shuttle
Szojuz-program
Vosztok-program
Nuvola apps kalzium.png Asztrobiológia
Asztrobiológia
SETI
ALH84001 meteorit
Carl Sagan
Űrkutatás
Műhold
Rakéta
Űrhajó
Űrközpont
Űrszonda
Űrséta
Űrállomás
További cikkek...
Űrszondák és Űrállomások
Discovery-program
Luna-program
Mariner-program
Pioneer-program
Surveyor-program
Mir űrállomás
Nemzetközi Űrállomás
Skylab
Szaljut-program

Csillagászati műhely

Saturn icon.png
(magyarázó ábrák, magyarázatuk története, gyakoriság, képek, észlelésük fontossága)
Cscr-featured.svg

Ha készen vannak, itt javasoljuk őket

Hasznos linkek

Kisbolygóműhely


Más Wiki projektek és hivatkozások

Wikidézet logo

A csillagászattal kapcsolatos Wikidézet cikkek:

Galileo Galilei
Albert Einstein
Isaac Newton
Johannes Kepler
Fred Hoyle
Computer-aj aj ashton 01.svg

A témához kapcsolódó oldalak az interneten:

Magyar Csillagászati Egyesület
Csillagászati hírportál
Tudományos hírek
A Magyar Asztronautikai Társaság honlapja
A NASA hivatalos oldala