Portál:Nógrád megye
 |
 |
 |
 |
 |
 |
Portál |  |
|
Műhely | |
Sok szeretettel köszöntöm Leonóra, Inez nevű látogatóinkat.
A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik. A vármegyét Szent István hozta létre, és egészen 1918-ig állt fenn. Ettől kezdve északi része Csehszlovákia területéhez tartozik, a Magyarországnál maradt déli részéből pedig a szintén csonk, vele szomszédos Hont vármegyével közösen létrehozták Nógrád-Hont vármegyét. Az I. bécsi döntés értelmében a volt Nógrád vármegye elszakított része rövid időre visszakerült Magyarországhoz, ám ez a II. világháború után érvénytelen lett, és Nógrád-Hont vármegye területe újra csökkent. 1950-ben Nógrád-Hont vármegye nyugati, Hont részét Pest megye területéhez csatolták, maradék része pedig Nógrád megye lett. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette. 1923-ban a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád megye ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is. A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.
|
Ajánlott cikk
 Katolikus templom Zagyvaróna Salgótarján városrésze, korábban önálló község volt. Közelében van a Zagyva forrása. A középkorban Rónya néven említik az oklevelek. A település északi végében lévő 423 méter magas Várhegyen állt egykor Zagyvafő vára. A várat valószínűleg a 13. század végén építhette a Kacsics nemzetségből származó Zagyvafői család. A Zagyvafői családnak a 15. század húszas éveiben magva szakadt, így birtokaik Luxemburgi Zsigmond királyra szálltak, a vár ekkorra már romokban hevert. Az 1440-es években cseh huszita zsoldosok kerítették hatalmukba a környéket, akik újjáépítették a várat. Egészen 1460-ig volt birtokukban, amikor a királyi had visszafoglalta, Mátyás király személyesen is részt vett az ostromban és meg is sebesült. Az ostromban a vár nagyrészt leégett, a régészeti leletek tanúsága szerint megpróbálták valamennyire helyreállítani, de 1478-ban már teljesen romokban hevert és nem is épült fel többé. A helyi római katolikus templom hajója és szentélye 14. századi, tornya 1896-ban épült. A 19. század első felében báró Prónay Lajos volt a község földesura. A 20. század elején 2244 lakosa volt a falunak. 1973-ban csatolták a települést Salgótarjánhoz.
|
Ajánlott kép
|
 A megyeszékhelytől ajánljuk  1922-ben nyilvánították várossá, 1929-ben pedig megyei városi státuszt kapott, de Salgótarján hivatalos címere először csak 1938-ban jött létre. A szocialista városcímer 1967-ben született meg, amelyet azonban 1992-ben a rendszerváltás után, az akkori önkormányzati képviselő testület a 16/1992.(VIII.31.)Ör. sz. rendeletében hatályon kívül helyezett és elfogadta a jelenlegi címert. A város vezetői 1922-ben igyekeztek a várost megillető címer használatának jogosságát felkutatni. A címert a levéltárral szerették volna elkészíttetni, hogy a heraldika követelményeinek megfeleljen és a település történelmi múltján kívül kifejezésre jusson a bányászat és a kohászat szerepe a város életében. A belügyminiszterhez felterjesztett címertervet azonban a szakértők nem találták adományozásra alkalmasnak, mivel a heraldika szabályainak nem felelt meg. A város vezetése ezek után évekig olyan jelképeket használt hivatalos rendezvényeiken, amelyek címerszerű jelvénynek hatottak.
|
A hónap érdekessége
A megye az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, elég sok település lakossága 1000 fő alatti. A települések egyenletesen, szétszórtan helyezkednek el a megyén belül. A megyének 6 városa és 123 falva van. Nógrád az egyetlen megye, melynek nincsen színháza. |
|
Tudtad-e ?
 ... megye legészakibb települése Ipolytarnóc (Salgótarjáni kistérség), a megye legdélibb települése Kálló (Pásztói kistérség), a megye legkeletibb települése Zabar (Salgótarjáni kistérség), a megye legnyugatibb települése Hont (Balassagyarmati kistérség). ...a távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Nógrád Volán üzemelteti. ...Nógrád az egyetlen olyan megye, melynek vasútvonalain kizárólag dízelüzemű vontatás van, villamosított szakasz nincs. ...Nemzeközileg is egyedülálló kiállítóhelyek a Salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Őslénytani kiállítás. |
Társportálok
|
| Új üzenet hagyásához kattints ide! |
