Cered

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cered
Cered címere
Cered címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Salgótarjáni
Kistérség Salgótarjáni
Jogállás község
Polgármester Czene Árpád[1]
Irányítószám 3123
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 1122 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 29,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 38,58 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cered  (Magyarország)
Cered
Cered
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 08′ 46″, k. h. 19° 58′ 01″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 46″, k. h. 19° 58′ 01″
Cered  (Nógrád megye)
Cered
Cered
Pozíció Nógrád megye térképén

Cered község Nógrád megyében, a Salgótarjáni járásban, Szlovákiával és Heves megyével is határos. Településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település Nógrád megye északkeleti részén, a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna folyó völgyében fekszik. A legközelebbi város Salgótarján (21 km), szomszédos települések: Zabar (7,5 km), Szilaspogony (6 km), Salgótarján-Rónabánya (9 km). Közel található hozzá a határon túli Tajti (Tachty) települése. A településtől nyugatra, a Medves-fennsík lábánál ered a Tarna. A települést környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk és a Tátra csúcsai is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cered a 15. század elején már jelentékeny helység volt.

Nevét az oklevelek 1405-ben említették először (Chereg) néven.

1427-ben már 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.

1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott, de Somoskő várának a tartozéka volt.

Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.

A 16. század elején Kun György is birtokos volt itt, kinek örökös nélküli halála után I. János király e birtokokat 1533-ban Werbőczy Istvánnak adományozta.

1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban Berényi Ferenc volt a helység földesura.

1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egy része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának: báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával, I. Ferenc király itteni birtokaikat gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.

Az 1770. évi úrbéri rendezés alkalmával a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak itt birtokosok, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak, később 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt a legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.

1903-ban egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.


Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus templom - 1731-ben épült, barokk stílusban, 1884-ben állították helyre.
  • Népi fa harangláb: a 18. századból, zsindelytetős.
  • Radvánszky-Humayer kúria: 1891 előtt épült, ma faluház.
  • Id. Szabó István (1903-1992), Kossuth-díjas szobrászművész. (A nógrádi bányászok életét megörökítő sorozatért kapta a díjat 1959-ben.)
  • Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer.
  • 1996 óta Ceredi Nemzetközi Művésztelep. Alapítók: Kun Cecília, Fürjesi Csaba, Sánta László. Honlapja: [1]
  • Medves-hegység hegyei, változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület.
  • Cene gál István festőművész
  • A kúria körül elterülő park, melynek gesztenye és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek.
  • Salgó-Rali.
  • SzepEmber Feszt!
  • Ceredi Sportpálya

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Cered települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]