Cserhátsurány
| Cserhátsurány | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Balassagyarmati |
| Rang | község |
| Polgármester | Szántó József (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 2676 |
| Körzethívószám | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 856 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 45,53 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 18,80 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
Cserhátsurány község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Romhánytól északkeletre fekvő település.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről kétféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök kifejezés, jelentése: méltóság.
[szerkesztés] Története
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Surány-nak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt.
1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtoka volt, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. Az egyhajós gótikus templom nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezik ma az új templom szentélyét.
1726-ban a Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nemsokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János részt vett a Rákóczi szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Helytörténeti kiállítás
- Jánossy-kastély
- Simonyi-kastély
[szerkesztés] Híres emberek
- 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel. Az általános iskolában (volt Sréter-kastély) minden év tavaszán megrendezik, a névadóra emlékezve, a Tessedik-napokat.
- 1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter.
- 1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkész, költő.

