Csitár
| Csitár | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Megye | Nógrád | ||
| Kistérség | Balassagyarmati | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Komjáti István[1] | ||
| Irányítószám | 2673 | ||
| Körzethívószám | 35 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 394 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 23,38 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csitár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Csitár
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|||
Csitár község Nógrád megyében, a Balassagyarmati kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elhelyezkedés
Csitár Nógrád megye északi részén az Északi-Cserhát Szécsényi dombságnak nevezett területén található, Balassagyarmattól kelet-délkeletre 12 km-re. A Csitárral egy közigazgatási egységet képező Nógrádgárdony a községtől dél-délnyugati irányban fekvő magaslaton, a hajdani Majláth kastélyt övező majorság helyén alakult ki. Csitár a megye városaival és a fővárossal a települést érintő autóbuszjáratok révén tartja a kapcsolatot. A település éghajlata mérsékelten hűvös – mérsékelten száraz. Évi középhőmérséklete 9-9,2 ℃. A napsütéses órák évi mennyisége 1900 óra, csapadékból évente 610 mm hull.
A település a Cserhát hegység és az Ipoly folyó völgyének határán fekszik. Megtalálható itt az erősen szabdalt dombvidék és a földművelésnek kedvező síkság. A település természeti környezete kedvező lehetőségeket biztosít a vidéki turizmus számára a feltételek megteremtése után.
[szerkesztés] Története
Csitár (Csatár, Nagy-) nevét 1327-ben említette először oklevél Chatar néven.
Neve szerint egykor királyi pajzsgyártó szolgálónépek lakták.
1327-ben már két falubol álló település volt és a Kácsik nemzetséghez tartozó Szécsényi Tamás vajda és fivére Péter osztozott rajta.
Nagycsitár Varsány,Kiscsitár Trázs határoa volt.
A 20. század elején Nógrád vármegye Balassagyarmati járásához tartozott. 1910-ben 840 lakosából 839 magyar volt. Ebből 818 római katolikus, 12 izraelita volt.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Címer
A pajzson aranykorona, a mező közepén kis pajzs, körülötte ekevas és csoroszlya, búzakalászok, szőlőfürt ábrázolás. A jobb alsó sarokban ezüst pólyával elválasztott két mező látható. A kék és a zöld szín a faluban készült szőttesek és hímzések kedvelt színe.
A korona a község történetének folytonosságát, egykor a királyi birtokhoz való tartozását jelzi. A címerpajzs formáját a falu két földbirtokosának (Forgách, Szentiványi) címeréről kölcsönöztük. A középen elhelyezett kis pajzs Csitár nevének eredetére, (pajzs, pajzskészítő) utal. A tervezésnél a község 1788-ban készült pecsétjének motívumait is felhasználtuk.
A mezőkben lévő ekevas és csoroszlya a földművelésre utal, a búzakalászok, a szőlőtőke az egykor jelentős gabonatermelést, a jövedelmező szőlőültetvényeket jelképezi. Az alsó részén a mezőt középen kettéosztó ezüst pólya a Csitár patakot jelöli, amely a 17. század közepéig önálló településnek számító Kis- és Nagycsitárt elválasztotta.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Majláth-kastély - ma rehabilitációs központ és szanatórium. Parkja védett.
[szerkesztés] Források
- Györffy György: Nógrádvármegye
