Magyargéc
| Magyargéc | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség 2012-ig | Szécsényi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Velki Róbert[1] |
| Irányítószám | 3133 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 847 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 68,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 12,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyargéc
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Magyargéc
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 48,08326°, k. h. 19,60286° | |
Magyargéc község Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Szécsénytől keletre, a Szécsényhez tartozó Benczúrfalva és Nógrádmegyer község között található.
Története[szerkesztés]
Magyargéc, előző nevén Nagy-Gécz egykor a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A 13. század elején az e nemzetségből származó Simon bán birtoka volt, akit Gertrúd magyar királyné meggyilkoltatásában való részessége miatt összes javaitól megfosztottak, majd birtokait, II. András király a Szák nemzetségnek adományozta, de 1274-ben a Szák nemzetséghez tartozó II. Pósa, a Kacsics nemzetségbeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe.
A 14. század elején a Záh nemzetség birtokába került. Záh Felicián visegrádi merénylete miatt az ő javait elkobozták és I. Károly király 1335-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi alétekfogónak és testvérének, Jakabnak adományozta. A 15. században már három Gécről - Felsőgéc, Középsőgéc és Alsógéc helységekről - emlékeztek meg az az oklevelek. 1448-ban Felsőgéc a Duzma család birtoka volt. Alsógéc pedig 1457-ben a Nagyszelei családé volt. 1455-ben mind a három Géc Szécsényi László birtokában volt és a szécsényi uradalomhoz tartoztak. 1548-ban az adóösszeírásban a teljesen elpusztult helységek között szerepelt, 1598-ban pedig Szerémy Mihály volt a birtokosa.
1715-ben hét magyar háztartását írták össze, 1720-ban pedig nemes községként, adóköteles háztartások nélkül szerepelt. 1770-ben Szerémy János, Ficsor János és András, 1826-ban Szerémy Elek és a Géczy család, később pedig a Horváthy, a Balás, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családok, valamint Szerémy Béla és Ivánka Ödön örökösei voltak a birtokosai.
A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. 1910-ben 722 magyar lakosa volt. Ebből 691 római katolikus, 10 református, 15 evangélikus volt. 2001-ben a település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1789-ben épült.
- Az ősi temető, ahol emlékmű áll a Világháborúkan meghalt emberek tiszteletére.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Nógrád vármegye
- ↑ Magyargéc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
