Dobfenek
| Dobfenek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Rimaszombati |
| Turisztikai régió | Gömör |
| Rang | község |
| Polgármester | Borbás Jenő |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 153 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 42 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 234 m |
| Terület | 3,61 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Dobfenek
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′ 26″, k. h. 20° 0′ 5″ | |
| Dobfenek weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Dobfenek (szlovákul Dubno) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban. 2011-ben 153 lakosából 135 magyar és 13 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Rimaszombattól 32 km-re délre a Gortva patak felső folyásánál a magyar határ mellett fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu területén már a késő bronzkorban is éltek emberek, a kiétei kultúra településének maradványait tárták itt fel. 1427-ben említik először, de valószínűleg sokkal régebbi. Ila Bálint történész szerint Almágy lakosai alapították 1273-ban. A néphagyomány szerint a honfoglalás korában kabarok telepedtek le területén.
A falu első birtokosa Dobzygh comes volt, a község neve a régi magyar Dob személynévből származik. Ila Bálint szerint az ősi falu a maitól néhány száz méterrel távolabb feküdt, Dobszegnek hívták, a kataszteri térképeken a parcella ma is Faluhely néven szerepel. Dobfeneket később alapították, Dobszegről és Almágyról települtek oda, és arról kapta a nevét, hogy a határban egy széttaposott harci dobot találtak.
Vályi András szerint "DOBFENEK. Magyar falu Gömör Vármegyében, birtokosai Syposs, és más Urak, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Egyházas Bástnak szomszédságában, Serkétöl mintegy fél mértföldnyire, határja közép termékenységű, egy része szántó földgyeinek hegyes, piatzozása két mértföldnyire Rimaszombatban, legelője elegendő, ’s mind a’ kétféle fája van, kendert áztató vize alkalmatos; második Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Dobfenék, Gömör v. magyar falu, Hajnácskő szomszédságában: 166 kath., 25 ref. lak. F. u. többen. " [3]
1910-ben 198, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. Az 1970-es években Almágyhoz csatolták, de 1989-ben újra önálló község lett.
Lakossága [szerkesztés]
A kisközség még 1980-ban a két színmagyar felvidéki település egyike volt. Lakosságának nemzetiségi összetétele a 2000-es évek folyamán váltózott meg. Ezen időszakban megközelítőleg 30 roma származású lakos telepedett le területén. Lakosságának többsége római katolikus vallású.
2001-ben 138 lakosából 134 (97.1%) magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus templomának elődje 1427-ben már állt, az új templomot 1927-ben közadakozásból építették.
- A határában fekvő Péterfali-víztározó a horgászok kedvelt paradicsoma. A tározó területe 72 hektár.
- A közeli Cseres-hegység a túrázók és a természetbarátok kirándulóhelye.
- A polgármesteri hivatal előtt emelt kopjafa az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékét őrzi.
- A két világháború helybéli hősi halottainak emléktáblája a templomban.
Képtár [szerkesztés]
-
Dobfeneki templom
-
Dobfeneki templom
-
Dobfeneki templom
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt él Kovács Árpád pedagógus, citerakészítő.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Dobfenek honlapja
- Községinfó
- Dobfenek Szlovákia térképén
- Alapinformációk
- Az Új Szó cikke Dobfenek nevéről és kialakulásáról
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- Barta József Dobfenek majdnem a világ közepe című írása a Szabad Újság 2010/1 lapszámában.
|
||||||||
