Rétság

Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú (nemzetközi: E77) főútvonal.

[szerkesztés] Szomszédos települések

Bánk, Tolmács, Diósjenő, Nőtincs, Felsőpetény, Borsosberény, Tereske, Pusztaberki, Érsekvadkert.

[szerkesztés] Történet

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.

A török hódoltság a 16. század közepén következett be 1562-63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566-67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.

1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 1583-1584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633-1634-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar lakást említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült. 1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, stílusa klasszicista.

Szent András templom	A vasútállomás a vágányok felől	Vasútállomás	Városháza
Ipari park	Egykori pénzügyőr laktanya	Első világháborús emlékoszlop felirata