Rétság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rétság
Rétság címere
Rétság címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Járás Rétsági
Kistérség Rétsági
Jogállás város
Polgármester Mezőfi Zoltán János (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2651
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség 2777 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 150,00 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rétság  (Magyarország)
Rétság
Rétság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 41″, k. h. 19° 08′ 14″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 41″, k. h. 19° 08′ 14″
Rétság  (Nógrád megye)
Rétság
Rétság
Pozíció Nógrád megye térképén

Rétság kisváros Nógrád megyében a Rétsági járás székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Budapesttől 55, Balassagyarmattól 25 km-re található. Vasúton 2007. március 4. óta nem közelíthető meg, mivel a Diósjenő–Romhány vonalon a személyforgalom szünetel. Rétság a Börzsöny és a Cserhát határán fekszik, ez az adottság határozza meg a környék jellegét is. A településen áthalad a 2-es számú (nemzetközi: E77) főútvonal.

Szomszédos települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bánk, Tolmács, Diósjenő, Nőtincs, Felsőpetény, Borsosberény, Tereske, Pusztaberki, Érsekvadkert, Szendehely.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rétságot 1393-ban a Losonczy család birtokában találjuk, neve ekkor Réthi Saagh. A településnek már a török hódoltság korában is volt temploma, erről Dwornikovich püspök jelentésében azt olvashatjuk: állapota rossz, de kijavítható; a prédikátor kálvinista, a Vattay földesúr házában lakik.

A török hódoltság a 16. század közepén következett be 1562–63-ban Mehemed Daud hűbérbirtoka volt a település, majd 1566–67-ben Husszein budai basa livájából való török kapta meg.

1579-ben 20 adóköteles házat írtak össze. 15831584-ben birtokosa Boszna Hasszán, ekkor azonban elnéptelenedett, és még 1633-1634-ben is csak 3 adóköteles házat írtak össze. 1656-ban Lónyay Gábor volt itt birtokos. 1715-ben két magyar, három tót, 1720-ban öt magyar lakást említenek. Temploma és iskolája 1726-ban épült.

1770-ben Sréter Pál és családja birtokolta. 1910-ben özvegy gróf Benyovszky Béláné, Rosenbach Sándornak és Herzfeld Frigyes tulajdona volt.

A településhez tartozó Pusztaszántót 1299-ben említik először. 1460-ban önálló községek sorában szerepel, mely azonban a török idő alatt elpusztul. Lakóinak száma 1828-ban 167, 1871-ben 217 fő. Kastélya a 19. század első felében épült, stílusa klasszicista.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kastély
  • Evangélikus harangláb
  • Római katolikus templom
  • A honfoglalás millecentenáriumára állított kopjafa (a templom melletti parkban)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Rétság települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]