Endrefalva
| Endrefalva | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Kistérség | Szécsényi |
| Rang | község |
| Polgármester | Csóriné Botyánszki Ágnes[1] |
| Irányítószám | 3165 |
| Körzethívószám | 32 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1314 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 99,32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,23 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Endrefalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Endrefalva
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
Endrefalva község Nógrád megyében, a Szécsényi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szécsénytől 7 km-re északkeletre, a 22-es főút mellett található.
[szerkesztés] Története
Endrefalva eredetileg a Záh nemzetség ősi birtokai közé tartozott, mely Záh Felicián merénylete következtében a koronára szállt, majd I. Károly király 1332-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia Jánosnak adományozta.
A település római katolikus plébániája már 1332-ben is fennállt, templomáról az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékek szintén megemlékeztek.
1548-ban Pelinyi Bálint és Bakoczay Ferenc voltak a település birtokosai.
1562-1563-ban a török hódoltsághoz tartozott, 31 adóköteles házzal, a szécsényi szandzsákban, 1585-1586-ban pedig Mohamed bin Ali hűbérbirtokai közé tartozott.
1598-ban Szentmariay György birtoka volt.
1709-1711 között nagy pestis járvány következtében majdnem az egész lakosság elpusztult, még 1715-ben is csak három magyar és három tót háztartást találtak itt, 1720-ban pedig már 10 magyar háztartással szerepelt.
A 18. században több földesura is volt: 1705-ben Feja János, 1755-ben Vattay Sándor és János, 1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Kubinyi Gáspár, idős és ifjú Darvas Ferenc és Vattay Pál, 1789-ben Kubinyi Gáspár, Puky Ferencz és Vattay Antal, 1826-ban báró Hellenbach József özvegye, továbbá Darvas Antal és Kun Lajos, később pedig 1848-ig a gróf Steinlein család, majd a 20. század elején gróf Wilczek Frigyes volt a helység legnagyobb birtokosa, az övé volt a gróf Chorinsky Igó által a múlt század nyolcvanas éveiben építtetett úrilak is.
Az 1831, 1848 és 1873 években nagy kolerajárvány pusztított a településen.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 9%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességek
- Római katolikus temploma - 1705-ben épült a török hódoltság alatt elpusztult templom helyett. 1901-ben állították helyre.
[szerkesztés] Nevezetességei
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Nógrád megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
